-Hmm..-haraptam az alsó ajkamba vigyorogva. -Talán egy névtelen segítség kérő üzenet majd ide vonzza.-vigyorogtam továbbra is és nagy lelkesen elkezdtem bepötyögni a betűket.

Aurora segíts! Nagyon nagy bajban vagyok. Itt vagyok a parkban és nem tudtam, volna mástól segítséget kérni. Kérlek siess! -nyomtam meg egy széles és gonosz vigyorral a küldés gombot. Persze rejtett számról.

-Mutasd. -kértem,majd a telefonjára néztem.
-Tökéletes. -biccentettem és leültem a mögöttünk lévő padra.
-Már csak ide kell érnie. -húztam gúnyos mosolyra az ajkaimat.
-Amíg nincs itt,tudunk beszélgetni. -mondtam őszinte mosollyal az arcomon.

-Remélem gyorsan idetolja a képét.-mondtam egy gúnyos fintorral az arcomon és leültem Alison mellé a padra. Türelmetlen voltam már nagyon, hogy ide jön-e vagy sem, és, hogy a tervem sikerrel zárul-e. -Hogy-hogy te is Mystic Falls-ba jöttél? -néztem rá kíváncsian.

-Én is nagyon remélem.. -mondtam.
-Igazából,nem volt különösebb oka annak hogy idejöttem. Tudtam hogy itt vagy,és meg szerettelek volna nézni. -vontam meg a vállam,halvány mosollyal az ajkaimon.
-És mond,hogy néz ki az a csaj? -kérdeztem. Elvégre Sean gondolom nem dobta volna Kendrát egy banyáért..

Amikor válaszolt a kérdésemre csak elmosolyodtam..
-Tipikus Barbie baba alkat.-forgattam meg a szemeimet-De majd úgyis meglátod.-tettem még hozzá egy kisebb fintorral az arcomon. -Nem tudom mit eszik rajta Sean..Egyáltalán nem való hozzá.-ráztam meg fejemet.

Elnevettem magam. Mindig is utáltuk a barbie baba stílusú lányokat. Emlékszem amikor a suliban kicsináltunk egy ilyen lányt,aki ilyen barbie baba szerű volt,és ő akart lenni a legnépszerűbb. Szinte bőgve rohant haza...
Elöntöttek a sulis emlékek,de gyorsan 'visszaszálltam' a jelenbe.
-Én Seant sem ismerem annyira. Csak úgy ahogy meséltél róla. De ezek szerint elég fura fickó.. -sóhajtottam egyet,majd körbenéztem,hátha megjelenik valaki.

-Teljesen megváltozott, és ő azt állítja, hogy ez a szülei halála miatt van...-mondtam megvetően-Hülyeség az egész..Neki is be kéne látnia, hogy az új nője miatt lett ilyen. -magyaráztam fennhangon, kezdtem ideges lenni emiatt, de vettem egy mély levegőt és lenyugodtam...-De ezt a problémát majd orvosoljuk ha ráveszek egy boszorkányt, hogy küldjön rá valami bűbájt, hogy felejtse el Aurorát...-mosolyogtam gonoszan-...És ha őt elfelejti Aurora magára marad és egyedül kell majd végigszenvednie az átváltozásokat plusz még azt is végignézheti ahogy visszahódítom Seant.-vázoltam fel teljes egészében a tervemet.

-Annyi jó pasi szaladgál a városban. Neked meg egy balek kell.. -sóhajtottam.
-Jellemző.. -mosolyodtam el.
-De legalább okos. Igazi Fields. -böktem oldalba finoman,miközben ismét felnevettem.
-Jöjjön már.. -sóhajtottam fel ismét türelmetlenül.

-Nehéz túllépni rajta ennyi együtt töltött idő után.-húztam oldalra a szám.
Amikor oldalba bökött én is elnevettem magam. Nos, igen... ez az észjárás jellemző volt ránk..
-Biztos most kászálódik ki Sean mellől az ágyból.-forgattam meg ismét a szemeimet. -És ...-húztam el a szót-..te, hogy állsz a pasikkal?-néztem rá kérdően. Muszáj valamivel elütni az időt amíg nem jön Aurora.

-Elhiszem. -mosolyogtam rá őszintén,majd mikor ő is,én is megforgattam a szemem a kijelentésére.
-Én?! -nevettem fel megint.
-Hát ismersz. Nem állapodok le egy pasinál. Még nem szeretnék hosszútávú kapcsolatot. Elég fiatal vagyok még ahhoz.. -vigyorogtam.

Sean lakása

Fogalmam sem volt hogy ki volt aki küldte az üzenetet, de aggódtam. Végül is valaki egy segélykérő üzenetet küldött, de ugyanakkor azért volt egy rossz érzésem. Ki küldte azt az üzenetet, főleg ismeretlen számról. Halkan felsóhajtottam ahogy a parkba értem, de nem láttam senkit arra.

Hirtelen megéreztem Aurora illatát, aztán pedig észre is vettem.-Itt van.-suttogtam Alison-nak, és halkan felállva a padról Aurora mögé sétáltam. -Megkaptad az üzenetemet?-kérdeztem egy gonosz vigyorral az arcomon.
-Akkor kezdődhet a játék!-nevettem el magamat és egyre közelebb sétáltam hozzá.

Én is éreztem egy enyhe vérfarkas szagot,mivel a csaj még nem az,ezért csak egy pici érződik rajta. Felpattantam és követtem Kendrát.
-Csak adj valami jelet,ha mehet. -utasítottam,miközben a kést betettem a saját táskámba.
Közelről figyelni kezdtem az eseményeket,és vártam hogy Kendra jelezzen.

Amikor meghallottam mögülem Kendra hangját, meg forgattam szemeimet, és halkan felsóhajtottam. Tudhattam volna! Én meg csak simán besétáltam a csapdájába. - Na mi van, a ribanc újra akcióba lép? - Fordultam vele szembe, és enyhén felvontam szemöldökömet. Nem féltem tőle, sem amiatt, hogy mit fog tenni. Mert volt oka arra, hogy idehívjon.
- Ne várd hogy féljek tőled.. - Mondtam egy féloldalas mosollyal az arcomon, és megjelent egy újabb csaj mögötte.

Pont erre a reakcióra számítottam..De amikor leribancozott kiakadtam..-Szegény kicsi Aurora.-ráztam meg a fejemet és közelebb érve hozzá a nyakánál fogva az egyik fának szorítottam. -Látom nem akarsz javítani a helyzeteden. Bááár ha így jobban belegondolok nem is tudnál.-gúnyolódtam és egyre erősebben szorítottam a nyakát. -Milyen bunkó vagyok.. Be se mutattalak titeket egymásnak.. Aurora ő a nővérem Alison.-mondtam egy gúnyos vigyorral az arcomon.

Magamban elsütöttem pár igen csak cifra szitokszót, de végül csöndben maradtam ahogy egy fának szorított a nyakamnál fogva. A nyugodt arcomat mutattam, míg kezem a csuklójára vándorolt. - Miért javítanék a helyzetemen?! Nem tehetek róla, hogy Sean otthagyott, és hogy már engem szeret.. Az én szememben mindig is egy ribanc maradsz, aki kétségbeesve próbálja visszaszerezni a volt pasiját. - Mondtam ezeket nyomatékkal a hangomban, és az arcába köptem. Ezzel biztosan felhúzom, de jelen pillanatban ez egy kicsit sem érdekelt.
-Te mindig bunkó vagy...- Jegyeztem meg halkan, szinte alig halhatóan. - Már most átkozom a napokat mikor anyátok a világra szabadított titeket.- Nevettem fel egy kis gúnnyal benne.

-Megölnélek, de helyette inkább hagyom, hogy szenvedj. -töröltem meg az arcomat egy vigyorral ami leplezte az idegességemet és a dühömet. -Meglehet, hogy mindig bunkó vagyok. De hé, valakinek ilyennek is kell lennie.-kacsintottam és egy határozott mozdulattal a földre hajítottam. -Alison tied a pálya.-léptem hátrébb a földön fekvő Aurorától és hagytam, hogy Alison belekezdjen a terv másik felébe.

- Baszódj meg Kendra.. - Suttogtam alig halhatóan, elmosolyodva, habár ez egy kicsit sem volt kedves. A földre lökött, de nem estem nagyot a kezemmel kivédtem a nagyobb esést.
- Ennyire vagy képes? A nővéredre bízod a többit?! - Álltam fel a földről, és felvontam egyik szemöldökömet.

-Te már megbaszódtál helyettem is hogyha jól sejtem.-vigyorodtam el háttal állva neki.. Amikor az "Ennyire vagy képes?" mondata következett igen csak kiakadtam. Ökölbe szorítottam a kezemet és felé fordultam. -Ha így fojtatod tényleg kinyírlak.-mondtam már szinte szikrázó tekintettel. A következő pillanatban már csak arra eszméltem, hogy a tenyerem az ő arcán csattan, egy akkorát, hogy ismét a földre került tőle.

- Hát hajrá tedd meg! - Mondtam, és a tenyere az arcomon csapódott, mire megtántorodtam, de egy fának támaszkodva nem estem el. - Nem is rossz.. - Mosolyodtam el gúnyosan. - Én csak az igazságot mondom! És amint látom fáj az igazság. - Nevettem fel halkan, de aztán közelebb lépve hozzá, egy hirtelen ütést mértem arcába ököllel teljes erőmmel. Kendra csak végre megtántorodott ez ütés hatására, én pedig örültem a sikeremen, persze csak magamban. Hátrahúztam pár tincset ami az arcomra lógott. - Na szóval miből is áll a további bosszúd? Talán hogy halálra próbálsz verni? Ennél talán kicsit többet néztem ki belőled. - Hátráltam tőle egy lépést, ne mintha féltem volna a következő dühkitörésén, csak már kedvem se volt a közelébe lenni.

Közelebb lépett hozzám és viszonozta az ütésemet, amire én egy pillanatra megtántorodtam de aztán elnevettem magamat. -Hogy miből áll a bosszúm? Hmm..-vigyorodtam el-Majd meglátod. Vagy inkább megérzed?-nevettem fel ismét gúnyosan. -De elég hülye vagy hogyha azt hiszed, hogy lelövöm a poént..-néztem Alisonra jelezve neki, hogy kezdheti az igézést.

-Eszemben sincs megkérdezni mi lesz a "terved" - Vontam meg vállamat felsóhajtva. -Készen állok!- Tártam szét karjaimat, mint akit nem is érdekel mi fog vele történni.

Aurora kívülről tényleg barbie baba szerű volt,de belülről elég keménynek tűnt. Mindenesetre fele annyira sem,mint én meg a húgom. Könnyű dolgunk lesz...
Kis csetepatéba kezdtek,ami annyira kiszámítható volt.. Amikor Kendra jelzett,közeledni kezdtem feléjük,majd ismét megtorpantam,hiszen újra jött a 'csata'. Kezdtem unni a dolgot,de nem tartott sokáig,amikor Kendra ismét jelzett.
Vámpírsebességgel érkeztem oda hozzájuk,és közéjük álltam. Hosszú,éles és hegyes fogaimat kivillantva,adtam a csaj tudattára hogy nem közéjük való vagyok,hanem vámpír. A húgomnak biccentve egyet,hogy kezdem,megragadtam a lányt a nyakánál fogva,és egy fához toltam,próbáltam nem fájdalmat okozni neki. Eleget fog magának.. Mielőtt elkezdtem volna,belevigyorogtam a képébe.
-Először is,Kendra nem ribanc. -legalább is senki nem mondhatja rá azt,rajtam kívül... ,tettem hozzá magamban. Az egyik kezemmel tartottam őt,a másik kezem pedig a táskába csúszott. A kést kutattam benne,míg nem megtaláltam,és óvatosan elkezdtem kihúzni.
-Ne aggódj nem foglak bántani. -jelent meg egy gonosz mosoly az ajkaimon.
-De azt hiszem már tudod mi következik. -vigyorogtam,és hagytam neki egy pár másodpercet hogy végig gondolja. Nem szorítottam túlságosan,viszont annyira nem engedtem,hogy ki tudjon szabadulni. Mélyen a szemébe néztem.
-Fogd ezt a kést... -nyomtam a kezébe. -Majd végezz egy emberrel,hogy kiválthasd az átkodat. Szúrd mélyen az illető szívébe a kést,hogy biztos halálra legyen ítélve. -hagytam abba az igézést,egyet bólintva,majd újra Kendra felé fordultam.
-Felejtse el hogy mi voltunk?! -kérdeztem a húgomtól ördögien mosolyogva..

Minden olyan gyorsan történt ezek után. A kezembe lett nyomva egy nagyobb kés amivel remekül lehetett ölni, és meglettem igézve. Nem akartam, nagyon nem, de nem volt más választásom. Az igézésnek habár vége volt fogta a kezemet, és mikor Kendra felé fordult rögtön el is engedte kezemet, és pedig mehettem. Nem törődtem azzal, hogy még kérdezett Alison valamit Kendra-tól. Nekem már csak egyen járt az eszem, hogy meg kell ölnöm valakit, az első embert aki velem szembe jött. -Abba nincs semmi gonoszság, ha elfelejtem hogy ti tettétek.. - Vontam fel egyik szemöldökömet nagyot nyelve, de nem néztem vissza. Csak sétáltam előre, és kerestem egy embert akit persze az igézés hatására öltem volna meg.

Vigyorogva néztem végig ahogy Alison megigézi Aurorát. -Ha akarod akkor azt kitörölheted a pici kis agyacskájából, hogy te is benne voltál, de rám emlékezzen.-vigyorogtam továbbra is, majd szemmel végig követtem ahogy Aurora keresi a gyanútlan áldozatát. Édes a bosszú, de még mennyire..