|
| | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Jún. 21, 2013 7:12 am | Curtis&Justice
Hát, ha ő tudná, mennyire tudok barátságtalan lenni, és rideg, és mindenféle negatív hatást kihozni mindenkiből, még magamból is. El se hinné, de persze, van jó oldalam is, amit nem ismer sok mindenki. És még lekedvesezett is. No, nem baj, jól érzem magam velem...
- Mi ez most itt? - kérdeztem mosolygósan, mert hát ahogyan közelebb jött hozzám, és felmérte a terepet, én pedig csak mosolyogni tudtam.
- Köszönöm a kedves bókokat... Azt már tudom rólad, hogy szereted közelről megnézni a nőket... de még a nevedet sem tudom- na, nem mintha olyan nagyon fontos lenne a neve, de hát mégis csak illő lenne valamit tudni róla.. Hát, ha még megtudja, hogy vámpírokra vadászom, akkor meg aztán vagy nagyon meglepem vele ezzel, vagy nem..[/color][/color]
A hozzászólást Justice Rhys összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 23, 2013 8:46 pm-kor. |
|  | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jún. 23, 2013 10:06 am | Justice & Curtis - Ez, kedvesem? Ez egy erdő - mondtam vigyorogva. Tudtam, hogy nem erre gondol, de jobbnak láttam viccként felfogni mindezt, és nem komoly problémát csinálni mindenből, mert hát... nekem azzal elég bajom lesz, ha befejezem ezt a beszélgetést. Több kell, mint bárki másnak. Egy nő kell... és a nőből kell egy darab... ami félig az enyém is...
- Miért olyan fontos tudnod a nevemet? - kérdeztem ártatlan pislogással, mintha most szabadultam volna a diliházból legalább, majd végigmértem, és elégedetten felsóhajtottam. - Curtis. És kegyedben kit tisztelhetek? - fogtam meg hirtelen kezét, hogy ujjaimmal végigsimítsam kézfejét.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jún. 23, 2013 8:54 pm | Curtis&Justice
Nagyon édes volt, ahogyan felmérte a terepet, és jól láthatóan végignézett engem, tetőtől-talpig.. És igen, egy rejtélyes idegen találkozik egy másikkal, egy ilyen elhagyatott helyen.
- Szeretem tudni azok nevét, akikkel szóba elegyedem, egy picivel könnyebb a beszélgetés is - válaszoltam neki könnyed és laza mosollyal.
Curtis. Curtis. Ha megtudja, hogy ügyvéd vagyok, aki sok mindennek szeret utána kukkolni, lehetséges, hogy nem fog tetszeni neki az egész, de ez van. Ez olyan alapdolog nálam. Nos, ki tudja, miféle beszélgetés lesz ebből még a közeljövőben. Nem tudom miért, de kezdem őt megkedvelni valamelyest, persze sokáig kell bárkinek is szenvednie azzal, hogy bizalmamba férkőzhessen..
- Justice. Örvendek, Curtis... S mit keresel errefelé? - újabb mosoly kíséretében árultam el én is a nevemet, majd sokkal inkább figyeltem rá. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Jún. 27, 2013 12:39 am | Justice & Curtis Nézzünk már oda! Ez a csaj barátságos. Hát.. igen. Ezek szerint ebben az esetben a jó hírem nem előzött meg engem. Jellemző. Meg kellemetlen is. De hát... ki mint vet, úgy arat, ő meg rosszul vetett. Nem járt utána, hogy hová is érkezik. Ez lesz a veszte. Én már most megmondom! Szinte biztosan így lesz. Vagy túl rosszindulatú lennék? Hát... még az is meglehet!
- Justice? Hm... - ízlelgettem a nevét, még midnig szorosan tartva a szemkontaktust. - A neved jelentése igazán... felszabadult... - vigyorodtam el. Olyan kis... nem is tudom, minek nevezzem. De nem is ez a lényeg. Hízelegnem kell neki, hogy majd később bedőljön nekem... és végre tudjam hajtani a tervet.
- Mit? Nyugalmat... de ha már azt nem találok, akkor keresek társaságot. És jöttél te. Te mit keresel egy erdőben, ha már itt tartunk? - kérdeztem.
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Jún. 27, 2013 12:55 pm | Curtis&Justice
Fogalmam sincs mi lehetne ennél jobb, vagy tán rosszabb.. vagy aranyközéputas. Mindenesetre, reménykedem benne, hogy valami pozitív dolog lesz a vége. Vagy nem..
- Köszönöm a bókodat a nevemmel kapcsolatban - nahát-nahát, hová fajul el még ez... Most még nem adom a tudtára, hogy egy igazán barátságtalan kis dög is tudok lenni.
- Szeretem az erdőket, és a remek kis sétákat... - nevettem egyet, azt azért nem mondom el szintén, hogy sosem futok össze senkivel, magányosan szeretek kóborolni mindenhol, majd folytattam... - Remélem, nem vagy egy vérengző sorozatgyilkos... bár egyáltalán nem tűnsz annak - ismét elnevettem magam, mert sokszor kihozok magamból egy ilyen katasztrófához hasonló viccnek ható valamit, ami legtöbbször nem jön be... |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Júl. 01, 2013 12:08 pm | Justice & Curtis Hát igen. Ha úgy nézzük, a jó benyomás kedvéért még bókolni is képes voltam, bár ő nem ismer. Ez a legnagyobb szerencsém. Mert ha csak hallotta volna egyszer is a nevemet, nem állna le velem beszélgetni. Nekem nincs itt túl jó hírem. Sőt, a Salvatore, illetve Saltzman család tudna rólam meséket mesélni, de hát... annak megint semmi értelme nem lenne.
- Sosem lehetsz biztos abban, hogy ki vagyok - kacsintottam rá, végigmérve őt ismét. - Új vagy a városban... igaz? - vontam fel a szemöldökömet. Biztosan így van. Még sosem láttam itt előtte, és úgy vélem, hogy ha láttam volna, akkor eszembe jutott volna, hogy erre a tervre őt akarom. De egyelőre semmi bizonytalan, vagy túl éles lépés. Nehogy gyanakodni kezdjen!
- Az erdő olyan csendes... főleg ez a kis tisztás... - ültem le az egyik kőre. - Jó itt gondolkodni azoknak, akik olyanok, mint én... mindig gondolkodom valamin...
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Júl. 01, 2013 12:41 pm | Curtis&Justice
- Már régóta itt élek, csak aztán sokat utazgattam, az egyetem miatt is, meg jelenleg a munkám miatt sem lézengek sokat kint az utcákon. Te mióta élsz itt? - nagyon érdekes magyarázatot adtam neki, miért nem láthatott engem még itt. Pedig már kiskorom óta itt élek... - Hát, nem vagy te sem ismerős nekem, csak ha volt valami jogi ügyed, akkor esetleg emlékeznék rád.. de így nem - újra nevetni kezdtem, mint egy idióta.
- Igen.. Remek kis hely - hát én is rengeteget szoktam gondolkodni, nemcsak ő, de ezt nem adom a tudtára...
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Júl. 06, 2013 11:45 pm | Justice & Curtis [justify] - Hm, egyetem. Akkor okos nő lehetsz - állapítottam meg ezt az osotbaságot. Hát mégis miről kellene jártatnom a számat? Jártassa ő, hiszen a nők szeretnek beszélni. Megállapított tény, hogy a férfiak jobban szeretnek valami mást. De ha az nincs, akkor maradjon a beszélgetés. Úgyis a nők teszik ki ennek is a 70%-át. Ettől még nevethetnékem is támadt.
- Nos, lassan már három éve... kisebb-nagyobb megszakításokkal - mondtam felsóhajtva. Elvégre nem mondhatom, hogy bocs, időközben halott voltam egy teljes évig.
- Sajnos nem vagyok bűnőző. Vagyis... az vagyok, de nem jártam még bíróságon - kacsintopttam rá.
[/quote] |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Júl. 09, 2013 5:38 pm | Curtis&Justice
Nem szeretek sokat dumálni, sőt nem is erősségem, leginkább ha beszélnem kell, és rengeteget, akkor az a bíróságon történik. - ... hát, eleget tanultam már - a jó pap is holtig tanul, ezt beszélik, ... meg én sem vagyok egy ostoba liba vagy hülye tyúkanyó.
- Á, értem... - valami nem stimmelt, de azért hagytam, nem szeretnék belepofázni semmibe se, főleg akkor nem, ha a másik személy szimpatikus számomra. - S te mivel foglalkozol? - kérdeztem tőle kissé ridegen, de mégis mosolyt csalva az arcomra. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Júl. 13, 2013 8:05 am | Justice & Curtis Sikerült pont egy olyan téma felé evickélnie, ami annyira nem foglalkoztatott eddig. MIvel foglalkozom? Hát most nézzen rám! Szerinte mivel foglalkozom? Biztosan nem kőműves vagyok, sem semmi ilyesmi... okos vagyok, zseni vagyok... hát akkor vajon mi vagyok? Áh, kár, hogy nincs orvosi diplomám.
- Maga szerint mi vagyok? Vagyis... mivel foglalkozom? - kérdeztem vigyorogva, nekidőlve egy fának mellettem. Hát, a külső állítólag sokat beszél. így van ez most is?
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Csüt. Júl. 18, 2013 4:12 pm | Justice & Curtis Sikerült pont egy olyan téma felé evickélnie, ami annyira nem foglalkoztatott eddig. MIvel foglalkozom? Hát most nézzen rám! Szerinte mivel foglalkozom? Biztosan nem kőműves vagyok, sem semmi ilyesmi... okos vagyok, zseni vagyok... hát akkor vajon mi vagyok? Áh, kár, hogy nincs orvosi diplomám.
- Maga szerint mi vagyok? Vagyis... mivel foglalkozom? - kérdeztem vigyorogva, nekidőlve egy fának mellettem. Hát, a külső állítólag sokat beszél. így van ez most is?
Ekkor azonban megcsörrent a mobilom, és nagyot sóhajtva olvastam el az üzenetet. Máshol van jelenésem.
- Franc! - káromkodtam halkan, majd ránéztem a lányra. - Mennem kell. De... remélem, nem most találkoztunk utoljára - léptem oda elé. - Tudja... felettébb izgalmas a társasága... - mondtam egy bájos vigyorral a képemen. Hát jó, nem vagyok én egy cuki falat, de szeretek hízelegni.
- Itt a számom... remélem, megtisztel azzal, hogy majd valahogyan, de összefut velem azon a bulin, ami jövőhéten lesz - kacsintottam még rá, majd megindultam az erdőből kifelé vezető úton.
(Curtis lakása)
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Aug. 02, 2013 2:26 am | Mióta itt vagyok, az erdőben éreztem leginkább otthon magam, illetve ott, ahol senki más nem járt. Igaz, egyszer-kétszer pár kriptával ráfáztam, mert pont akkor jártak ott egyesek. De mindez jelentéktelen.
Felsóhajtva sétáltam végig zsebre vágott kézzel ezen a kihalt helyen. Egy tisztás... néhol pár fa. Itt már nem kellene, hogy legyen bárki is. Legalábbis remélem, hogy itt végre magam lehetek. Vérfarkasként falkában kellene lennem, de azzal ráérek törődni akkor, mikor át vagyok változva.
Aztán illatot éreztem.. egy parfümöt hozott a szél.. a magányról ennyit.. még hogy valaminek ilyen mocsos vére legyen.. ennek egy magyarázata van.. nem ember az illető.. |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Aug. 05, 2013 7:19 am | Fenrir & Leona
Eddig sikeresen elkerültem Elijah-t, bár annak a hasonmásnak a telefonját is elvettem, ami még fel sem tűnt neki. Némán nézem Elijah telefonszámát, és azon morfondírozom, hogy mikor is írjak neki, hogy találkozzunk. Nem hiszem, hogy hajlandó lenne velem találkozni azok után, ahogy elváltunk, ezért ilyen cselhez kell majd folyamodnom. Fájt az elválásunk, de már nem érzek semmit. Elmúltam 600 éves, és semmilyen érzelem nincs a lelkemben, olyan vagyok, mint egy porcelánváza, kívülről szép, de ha belenézel, semmit nem látsz az ürességen kívül. Neki köszönhetem, hogy az érzéseim ki vannak kapcsolva, és nem szándékozom visszakapcsolni soha. Nincs miért, és nincs kiért. Minek legyek újra az a lány aki voltam, ha még a férfinak sem kellek, akit szerettem? Hogy most szeretem-e? Jelenleg csak a bosszú hajt. Azt akarom, hogy szenvedjen, bár még nem tudom, hogy érem majd el ezt, hiszen erősebb... Ő teremtett. Éhezés... Szinte minden nap ezt érzem, s ennem kellett. Meg is tettem, majd egy tisztáson találtam magam. Már nem emlékszem, hogyan is jöttem ide, lefoglalt az, hogy hogyan is nehezítsem meg Elijah életét. Lépteket hallok, s már ennyi idősen megérzem, hogy nem ember, de nem is fajtám béli. Szaga átható, és olyan ázott kutyára emlékeztet, aki egész életét az utcán kóborolva tölti. Nem szeretem a vérfarkasokat, és nem árt elkerülni őket, ha telihold van, de most tudtommal nincs, vagyis a gyilkos harapás ma elkerül. Lassan sétálok a szag irányába, minden jelre odafigyelve, hiszen ezek is megéreznek engem, bárhonnan támadhatnak. - Kutyuska, hol bujkálsz? Gyere egyél meg... Ja nem tudsz, nincs telihold... - Kapom a kezem elé a szám, mint aki tényleg elfelejtette, hogy mikor van telihold, pedig pontosan tudom. Hülye azért mégsem vagyok, sem ostoba, azért jobb odafigyelnem az ilyenekre, ha élni akarok, márpedig igen... - Vagy játszani akarsz előtte? - Torpanok meg. Hangom játékos, érzéki és hívogató, akár a méz. Aki nem érzi, vagy tudja, hogy mi vagyok, csak egy angyalarcú lányt lát, de ez tévedés, hiszen néha én magam vagyok az ördög...
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Aug. 06, 2013 2:02 am | Tekintetem a hang irányába fordult. Nem tudom, mire számítsak, ami biztos, hogy megint nem lesz nyugtom egy ideig. Ami pedig lassan már az őrületbe kerget. A fiam nem fogad el, a többi régi ismerősömnek nem kellek.. most meg ez. És ráadásul nem is ember jön, hogy megértsen. Vagy boszorkány. Nem.. ez egy ellenség.. nem az én fajtámból való.. szinte innen érzem azt a szagot, amit a vámpírok árasztanak magukból. Nekik nem észrevehető, ahogy mások se veszik észre, hogy nekem vérfarkas szagom van, és a vámpíroknak is van egy jellegzetes... szaga.
Megforgattam a szemem.
- A vérszopók elkerülhetnék mostanában ezt a helyet. - jegyeztem meg indulatosan, hiszen akármi is volt most.. talán nincs telihold.. de közeleg... talán holnap este,vagy két nap múlva.. de már érzem a feszültségét magamban, és ez őrjítő.
- Ennyire nincs nyugtod? - fordítottam felé a fjeme, és megálltam vele szemben, hogy cseppet se békésen vizslassam. Kihozott a béketűrésemből. - Én csak szívom itt a friss levegőt.. te inkább keress egy vakondot, és bosszantasd azt!
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 12:18 am | Kedvtelenül bolyongtam az erdőben jó pár órája. Hosszú idő után végre rávettem magam, hogy újra megpróbáljak emberre vadászni és most sikerült is, anélkül, hogy megöljem, de a szörnyűség, ami akkor történt az üzletben, életem végéig kísérteni fog, az pedig eléggé hosszú idő, legalábbis reményeim szerint. Örökké érezni fogom annak az eladó lánynak az édes vérét, látni fogom a holt testét és a hideg ernyedt végtagjait a karjaim között. Rebekah önelégült kacaja pedig beleégett a memóriámba és már csak a gondolatára is kirázott a hideg.
A mostani vadászatom azonban jobban sikerült., de nem tudott feldobni. Miután megigéztem az áldozatomat, elengedtem és fel-alá járkáltam a fák között, mint egy holdkóros, akit csak a lába visz.
A ritkuló lombos növényzetből döbbentem rá, hogy kezdem elhagyni az erdőt és lábaim egy szép tisztásra visznek. Senki nem volt ott. Kisétáltam a rét közepére és eldőltem a fűbe. |
| | | |
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 10:45 am | Vivienne & Claudia Jó ideje baktattam az erdőben, sok mindent tönkre is tettem, pedig a természet az egyetlen dolog, amit nem szoktam bántani. De Naomi nagyon felhúzott és muszáj volt kiadnom magamból, a város meg nem akartam porig rombolni. Így maradt az erdő, még szerencse, hogy egyetlen ember se jött velem szembe ilyen későn, hiszen tuti holtan végezte volna, és valószínűleg végig néztem volna a szenvedését, hiszen minek igézem meg, úgy se tud semmit se tenni. Végül elkanyarodtam egy kis ösvényre, ami egy tisztásra vezetett. Remek, forgattam a szememet és elindultam a másik végébe, amikor hirtelen megbotlottam valakiben. Mi a francnak fekszel a mező közepére? - néztem rá bosszúsan. - Csak nem sírsz? Zsebkendő nem kellene? - kérdeztem tőle gúnyosan, majd elkezdtem rákoncentrálni.- Csak nem megöltél valakit vámpírka, s most ezért sírsz? -néztem őt hitetlenkedve, s ördögi mosoly jelent meg az arcomon, hiszen meg van a tökéletes alany akin kiélhetem magamat.- |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 1:19 pm | - Ne húzd fel magad, inkább nézz a lábad elé. - morogtam az orrom alá bosszúsan. Ez egy tisztás az erdő közepén, senkinek sem a tulajdona, tehát az fekszik a rét közepére, akinek jól esik.
Jó, bevallom észre sem vettem, hogy közeledik, mert akkor valószínűleg rászóltam volna, de úgy tűnt a gondolatai neki sem ott voltak abban a pillanatban, amikor belém botlott.
A zsebkendős megjegyzését szó nélkül hagytam, de azért meglepett a gorombasága. Nem tudtam elképzelni, hogy mivel érdemeltem ezt ki, de biztosan nem azért, mert a rét közepén feküdtem.
- Ezt meg honnan veszed? - kérdeztem döbbenten. Jól megnéztem, hátha láttam már valahol, de nem. Akkor meg honnan tudja miért vagyok elszontyolodva?! |
| | | |
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 6:24 pm | Woow, de kinyílt valakinek a csipája. - mondom nevetve. Mit képzel magáról, kivel beszél ez. Nem egy jött ment vagyok, s soha nem tűrtem el azt, hogy bárki így beszéljen velem.- Nézz magadba aranyom, mielőtt egy idősebbnek próbálsz beszólni. - egyre nagyobb lett az ördögi mosolyom, s figyeltem őt. Szinte hallottam, ahogy kattognak az agytekervényei kattognak, ahogyan próbál rájönni, hogy honnét tudom. Sok időmbe telt, mire ezt a mágiát megtanultam, de a mai napig áldom magamat érte,hogy nem adtam fel soha se.- [color=#ffcccc]Ez a dolgom picinyem - közelebb léptem hozzá. - hogy tudjam kinek mi a gyenge pontja. Szóval félsz attól, hogy megölsz valakit esetleg? - mosolyogtam rá.- Mi lenne, ha kikapcsolnál esetleg és öldöklő gép lennél. - úgy csináltam mint aki gondolkozik ezen, s láttam a félelmet az arcán.- |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 7:04 pm | Egy kicsit tényleg körültekintőbbnek és figyelmesebbnek kellett volna lennem, mielőtt beszólók ennek a vámpírnak, de nem ott járt az eszem. Nem tudtam teljes józansággal vele törődni. Csak nyűg volt, hogy véletlenül belém botlott.
Csak a szememet forgattam a megjegyzésére, miszerint ő vénebb, tisztelnem kéne. Mintha csak Rebekah-t hallanám. Már csak az az önelégült vigyor hiányzik, meg a puha, sűrű szőke hajrengeteg. Kirázott a hideg, mikor rágondoltam.
- Honnan tudod? Áruld el! - mint máskor most is a kíváncsiság győzedelmeskedett bennem és sejtettem, hogy mint máskor is, most is ez lesz a vesztem.
- Az nem volna túl jó ötlet. - vágtam rá gyorsan és elkezdtem félni megint majdnem annyira, mint a múltkor, mikor Rebekah mondta ugyanezt. Az a baj, hogy nem is minden idegszálam ellenkezett, mert egy részem élvezte, amikor csakúgy lecsapoltam azt a nőt az üzlet közepén és újra arra a szabadságra vágyott, na de a józan eszem tudta, hogy ezt nem szabad és az rettegett. Hátráltam is rögtön pár lépést. |
| | | |
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 10, 2013 7:53 pm | Miért tennék ilyet? - néztem rá nevetve.- Miért avatnálak be téged?- néztem rá ördögi mosollyal, s játékosan arrébb löktem a haját. S picit babrálni kezdtem vele, mert tudtam, hogy idegesíteni tudom vele. - Miért nem? Hiszen vámpír vagy, a természetedből adódik. - s közelebb léptem hozzá még jobban, majd amikor megláttam, hogy jó pár lépést hátrált, akkor hirtelen ötlettől vezérelve, tűzet gyújtottam. - Csak nem félsz tőlem, hogy menekülni próbálsz. - nevettem fel, s még jobban nevetni kezdtem, amikor láttam, hogy megérezte a tűzet maga mögött.- Előlem nem tudsz elfutni és amúgy is jobb szembenézni a félelmekkel, mint velük élni. - fontam össze magam előtt a karomat és egyre jobban mosolyogtam a zavartságán. Olyan kis naivnak és ártatlannak tűnt.- |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Aug. 11, 2013 9:44 am | - Mert vámpír vagyok, aki alig tud valamit a természetfelettiről, amiben él. - nem mellesleg rettentő kíváncsi is vagyok.
Ijedten félrerántottam a fejem, amikor elkezdett babrálni a hajammal.
- Nem leszek szörnyeteg. - köptem idegesen a szavakat, de közben rettegtem is. Nem csak tőle féltem, hanem a saját sötét oldalamtól is, hogy hamar megtörök és olyanná válok, mint az anyám. Lelketlen szörnnyé.
- Nem félek. - motyogtam, de a hangom remegése meghazudtolt. - Ezt te csináltad? - kérdeztem pár szopránnal feljebb, amikor megláttam a körülöttem lángoló tüzet. Belenéztem örülten csillogó szemeibe, a bőrömön éreztem a tűz melegét és halálfélelmem támadt. - Én szívesebben élek velük. Fejezd ezt be! - sikkantottam a végén egyet, hogy nyomatékosítsam a kérésem és a tűzre pillantottam. Hogy képes erre? Nem egyszerű vámpír az biztos. |
| | | |
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Vas. Aug. 11, 2013 3:02 pm | Ez igazán szomorú aranyom, de akkor adok egy jó tanácsot. Ne köss bele senkibe se, akiről nem tudod ki is valójában. Lakat legyen a szádon, mert a végén még holtan végzed. - mondtam neki nyugodtan és kedvesen. - Miért lennél szörny attól még? Az emberek így is úgy is meghalnak. - néztem őt érdeklődve, hiszen ez logikus.- Meg ha félsz, annál jobban fogsz ölni, hiszen félsz saját magadtól is. - léptem hozzá megint közelebb, majd hangosan felnevettem, amikor ráeszmélt, hogy tűz van mögötte. Összefont karral elkezdtem sétálni kicsit, majd ördögien rámosolyodtam.- Ezt? - kérdeztem tőle, s pár pillanatra feltűnt előtte is a tűz, de inkább abba hagytam, nehogy még a végén megégjen. Sehol se volt már tűz.- Talán úgy, hogy boszorkány is vagyok? -húztam fel a szemöldökömet.- Ne hogy azt mond, hogy még nem hallottál vámpírboszikról. - döbbenet ült ki az arcomra, ez valami vicc ügye?! Honnét jött ez a vámpír.- |
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Aug. 11, 2013 8:21 pm | - Nem lennék önmagam, ha be tudnám fogni a számat, amikor kellene, de jó volna ha sikerülne. - vontam vállat. Bárcsak rendelkeznék olyan képességgel, vagy egy radarral, ami villog és hangosan pittyeg, amikor veszélyes személy közeledik felém.
- Nem mindegy, mert a vérük az én kezemhez tapad. Onnantól kezdve azzal a tudattal kell élnem, hogy gyilkos vagyok. - motyogtam kétségbeesetten. Hiszen már úgyis azzal a tudattal élek. Megöltem egy ártatlan nőt. Csak az vigasztal egy kicsit hogy igézet hatása alatt voltam, de a tényeken nem változtat.
- Nem akarok ölni. - nyögtem nehezen, mert csakis a fájdalmas igazságot mondta. Félek magamtól, lassan egy időzített bomba leszek, alig bírom kontrollálni magam és minden pillanatban egy hajszál választ el attól, hogy elveszítsem az irányítást.
- Hallottam már róluk, de még sosem találkoztam eggyel sem. - válaszoltam megkönnyebbülten, mikor a tűz már nem égett a hátam mögött. Azért sokkal könnyebb így beszélni és bármi mást csinálni. |
| | | |
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Vas. Aug. 11, 2013 11:44 pm | Minden csak ön uralom kérdése. - mondtam higgadtam - Pedig jobb ha vigyázol, mert ha nem lennék so-so jó kedvemben, akkor lehet most éppen az előbbi tűzben égnél. - tettem hozzá úgy, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog. De hát na most egy nyávogós vámpírral több vagy kevesebb nem oszt.-
Akkor miért nem vadászol bűnözőkre? - vontam fel a szemöldökömet.- Akkor legalább, ha megölöd, akkor nem jó embert öltél meg, amúgy meg mit akarsz? Állati véren élni, vagy esetleg vérbankon? - nevettem el magamat, ennyire naiv nem lehet.- Plusz bűnözőkre vadászni élvezet is, van benne veszély is. -kacsintottam rá, de továbbra is ördögi volt a mosolyom.-
De soha még eggyel se találkoztál, igaz? - nevettem el magamat, majd pár másodpercre testi fájdalmat okoztam neki, de el is engedtem hamar.- Már most is gyenge vagy és még milyen gyenge leszel, ha nem eszel friss emberi vért. -
|
| | | |
|
Elküldésének ideje ♛Kedd Aug. 13, 2013 9:31 pm | Akkor még szerencse, hogy jó kedvében van, már ha ezt nevezi jókedvnek, különben lehet, hogy pár perce már pirítós vámpír lennék.
- Mindegy, hogy rossz vagy jó ember. Megölöm, nem leszek jobb semmiben egy bűnözőtől, ha gyilkos leszek. - magyaráztam idegesen. A gyilkolás nem fér bele az életemben. - Nem. - fintorodtam el az állati vér hallatán. - Próbálkoztam, de borzalmas. Friss emberi vért iszom, de csak addig, amíg nem ártok vele az áldozatom egészségének. Nem ölöm meg, de jól is lakom pár darab után. - motyogtam. Pokoli nehéz csak úgy ott hagyni egy finom testet, amiben még a vér forrón folyik, de muszáj.
- Még soha. - motyogtam és eltorzult az arcom, amikor egy pillanatra megfájdult a testem. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan abba is maradt, de a rettegés újult erővel tört rám. Az előttem álló nő hozzám sem ért és így is képes volt fájdalmat okozni. Mégis mit tehetnék én ellene? Azt csinál velem, amit akar. Egy gyenge, fiatal senki vagyok hozzá képest. |
| | | |
|
A poszt írója ♛ Ajánlott tartalom Elküldésének ideje ♛ | |
| | | | |
Similar topics | |
|
| | Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |
• az új oldal nyitásáig •
• ROTM FRPG •
|
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm Szer. Május 29, 2019 1:28 am Kedd Május 28, 2019 8:31 pm Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm Szer. Május 22, 2019 12:03 pm Hétf. Május 20, 2019 10:43 am Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm • ROTM FRPG • |
|
Kezdőlap
