-Brynn..-mosolyodtam el a neve hallatán.. Közben az egyik kezem már az újabb pohár whiskynél tartott.. Hamar le is gurítottam azt is a torkomon, majd félretoltam az üres poharat. -Szóval izgalmat keresel?-vontam fel a szemöldökömet vigyorogva.-Hát..ebben a városban hamar ráakadsz..Legalábbis biztos nem fogsz unatkozni..-mondtam miközben a vigyor továbbra is ott ült az arcomon.

- Azt hiszem most már jöhetne egy üveg. - Jegyeztem meg a csaposnak nevetve. - Hát remélem is, de leginkább azt, hogy te segítesz nekem ebben. - Most már bátorkodtam a combjára helyezni a kezemet, bár inkább a térde volt... Nem akartam túl gyorsan nyomulni, mert az elronthat mindent.. Ha semmi komoly nem lesz ebből azért szeretnék vele játszadozni.

Amikor megjegyezte a csaposnak, hogy jól jönne már egy üveg akkor csak elvigyorodtam. Következő mondatán viszont fenn akadtam.-Én?-néztem rá kikerekedett szemekkel. Ma már a második aki rám akaszkodik...Ennek nagyon nem lesz jó vége..Nem akarom megcsalni Caroline-t nagyon nem..de az alkohol hamar kimosta a fejemből a gondolatokat.
Az egyik keze a lábamra siklott..Hirtelen a keze után kaptam és az ő combjára helyeztem, közben elengedve a kezét a combját kezdtem el simogatni.
Aztán hirtelen kapcsoltam..Mi a szart csinálok?
Elhúztam a kezeimet majd értetlenül néztem magam elé.. Ezt nem szabadna.

- Igen te. - Haraptam alsó ajkamba és néztem mélyen a szemeibe. Aztán végül megéreztem a kezét a combomon és éreztem, hogy jó úton haladok, csak valahogy így kellene folytatnom.Majd, mint akit fejbe vágtak elrántotta a kezét. Ezek szerint tényleg van barátnője. Mi másért állna nekem ennyire ellen? Na se baj, akkor próbálkozzunk keményebben. Közelebb csúsztam hozzá a székemnél fogva és már majdnem összeértek ajkaink olyan közel hajoltam hozzá. Csak nem utasít már vissza. Mert meg van benne a hajlam látom a szemeiben. Mind a két kezem a combjára helyeztem és szépen lassan elkezdtem felfelé csúsztatni.

Közelebb hajolt hozzám, szinte már annyira, hogy ajkaink majdnem összeértek..Csak akkor éreztem meg rajta, hogy ő is olyan mint én, ami csak még jobban megnehezítette a dolgomat...Egyre nehezebben bírtam már, aztán be is adtam a kulcsot..Megragadtam a derekát és közelebb rántottam magamhoz, majd vadul megcsókoltam..

Szinte rögtön megéreztem a derekamon a kezét és ajkaim végre az övét érintették. Győzelem. Szenvedélyesen csókolni kezdtem, nem törődve a pultossal az ölébe másztam és haját kezdtem összeborzolni. Reméltem, hogy innentől már nem fordul vissza. Bár ki tudja lehet pont ez téríti észhez. Amit nem ajánlok neki.

Az ölembe mászott én pedig lassan elszakadtam ajkaitól.-Ezt nem szabadna.-néztem szemeibe, de valahogy nem éreztem bűntudatot emiatt, gondolom holnapra elfelejtem az egészet, bár kitudja..
Nem szólaltam meg csak vártam, hogy erre mit mond..közben a derekát végigsimítottam.

Ne most.. Nem most. Ez még mindig jobb volt, mintha el lökött volna magától. - Én nem erőltetek rád semmit, de te is jól tudod, hogy akarod. - Ajkaimat ezúttal a nyakára tapasztottam amit finoman harapdálni és csókolgatni kezdtem.

Valahol tudtam, hogy csak az alkohol miatt csinálom ezt. Holnapra én ezt még, hogy megfogom bánni. -Ebben nem tévedsz..-vigyorodtam el és ismét az ajkaira tapadtam.. Nem is gondolkodtam már semmin, rá ér az később, na meg a megbánás is. -Hová menjünk?-néztem rá egy perverzebb mosollyal az arcomon.

Hmm, hát végre benne van a buliban. Nem is tartott olyan sokáig meggyőzni. Bár kíváncsi vagyok, hogy adja be a barátnőjének ezt később. Vagy elmondja-e egyáltalán. De engem most az a része nem annyira érdekelt. Szórakozni akartam. - Szerintem most megfelel a mosdó. - Böktem a fejemmel arrafelé egy nagy vigyorral az arcomon.

-Akkor gyere! -kacsintottam rá és felálltam a pulttól, majd a mosdó felé vettem az irányt megvárva, hogy kövessen.
Már nem is érdekeltek a következmények, az alkohol teljesen átmosta az agyamat.

Az alsó ajkamba harapva követtem. Egész jól alakulnak a dolgaim már most. Mielőtt beértünk volna úgy löktem be az ajtón és vadul kezdtem csókolni, közben nekinyomtam a csempének. Szórakozni akartam.. és most meg is volt a lehetőségem rá.. szóval kihasználom, mint általában.

Belökött az ajtón és a csempének nyomva csókolni kezdett.. Perceken belül mintha csak egy fél téglával vágtak volna fejbe, úgy tértem észhez. -Ezt most fejezzük be.-mondtam erélyesebben..Talán túl erős volt az a kötelék ami Caroline-hoz kötött, nem akartam mindezt egy éjszaka alatt tönkretenni..
Hátrébb löktem magamtól, majd a mosdó kijárata felé indultam..-Keress mást akinek tönkreteheted a kapcsolatát.-vágtam be magam mögött az ajtót.
Így sem tudom, hogy mit fogok mondani Caroline-nak.

Percekig forrtunk össze így csókolzva és vártam a következő lépését. Azért már legyen meg a saját akarata, hogy mit hogyan akar. Ekkor aztán hirtelen magához tért és elvált ajkaimtól. Na remek. A mai szórakozásomnak annyi, mert pont a legjobb résznél kell észhez térnie. Na sebaj lesz ez még így se.
- Hahó, nincs a homlokodra írva, hogy barátnőd van. - Kiabáltam utána. Hiába sejtettem semmi jelét nem adta annak, hogy barátnője van. Maximum azt, hogy nem szereti megdöngetni a nőket az első alkalommal.

Hallottam utolsó mondatát, de már nem válaszoltam rá. Egy ideig még idegeskedtem a Pub előtt, hogy mégis mit fogok mondani Caroline-nak....
Majd inkább elindultam valamerre, de azt még én sem tudtam, hogy hova csak el innen a fenébe..

[folyt. Valahol]

Vártam picit, hogy felszívódjon majd én is kimentem a mosdóból, de én még a bárpult mellett ücsörögtem és csevegtem picit a csapossal. Mikor ezt meguntam és már biztosra véltem, hogy jó messze van innen a srác fizettem és távoztam.

(Folyt. Kórház)

- Lucy lakása

Néha jobb piásan megcsinálni valamit, mint józanul. És ez általában jó kis szlogen merthogy kell a gátlás feloldása mielőtt megrongálunk valamit, nemde? Nekem meg.. na jó, én megtenném anélkül is, méghozzá zokszó nélkül.
- Mit kérsz? - löktem be Lucy előtt az ajtót, cseppet se kíméletesen, és a pultnál ledobtam magamat egy vörös székre.

(Lucy lakása)

Vigyorogva léptem át a szórakozóhely küszöbét, miközben folyton az általam használt becenevén törtem a fejem. Blöki. Vajon honnan is juthatott ez most eszembe? Nem tudom, de elég nyilvánvaló, fura is, hogy eddig még nem esett le. Csakis animágus lehetett, ha nem vérfarkas. Másnak nincsen kutya szaga... Egyenesen a bárpulthoz sétáltunk, majd helyet foglaltunk egy-egy egymás melletti bárszéken. Hm, őszintén itt sem jártam még. Körülnézve a helyiségben, két szóval tudnám legjobban jellemezni. Tipikus kocsma. De a célnak megfelelt, elvégre inni jöttünk ide.
- Egy whiskyt, jó sok jéggel - adtam fel a rendelést mosolyogva a pultos srácnak, akiről első pillantásra megállapítottam, hogy jó vacsi válhatna belőle. Hm, érte is visszafogok én még jönni.. mjd Sevre néztem, hogy Ő mit szeretne.

- Ugyanazt kérem, amit a kishölgy. - címeztem a pultosnak, aztán megláttam Lucy tekintetét, ahogy a srácot méregette. - Ejha... egy ilyen dögös pasival vagy itt mint én, és más pasit nézegetsz máris? Ezt mire véljem? - tettettem sértődöttséget, de a hecc kedvéért úgy beszéltem, hogy a pultos is hallja. Kíváncsi voltam, hogy Lucyt zavarba lehet-e hozni. És ha igen, akkor... vajon mit tesz, hogy feloldódjon utána.

Látszólag nagyon belejött a pimaszkodásba a blöki, vagy csak egyszerüen megsértődött? Hah, nem hinném. Széles vigyor jelent meg az arcomon, mikor meghallottam hogy dögös pasinak nevezte magát..
- Óó, mi van, csak nem féltékeny vagy? - vágtam vissza, ravaszul mosolyogva. - Ne vedd a szívedre Sev, de attól hogy veled vagyok, még nem vakultam meg. - Nem voltam zavarban, de szükségesnek éreztem, hogy védjem az önbecsülésemet, amit az előbb darabokra akart tőrni. - És meglátom a jót s a szépet - kuncogtam, jelentőségteljesen a pincérre kacsintva, miközben lerakta elém az italomat.

- Tévedsz drágám. Nem vagyok képes a féltékenységre. Nehezemre esne. - sóhajtottam komolyan gondolva. Nincsenek ilyen érzéseim. Nem tudok szerelmes lenni, nem tudok érezni, és nem tudok féltékeny lenni. Tehát hiányos az életem. Még ha én ezeket nem is hiányolom annyira. Minek? szenvedni? Felesleges.
- Igyad, méghozzá szaporán. Le akarlak itatni. - vigyorogtam szélesen.

- Reméltem is - néztem rá komolyan, a számhoz emelve a poharat. Hm, nem hiába a whisky az egyik kedvenc italom. Nehéz neki ellenállni.. annyira finom. - Nem szeretem az érzelgős pasikat.. - főleg amióta vámpírként tengetem a napjaimat, tettem hozzá magamban. Viszont ha úgy vesszük nem is volt dolgom velük emberkoromban.. az egyetlen férfi akihez közel is kerültem egy számító vérszívó volt. - Ohóó, ugye tudod, hogy az nem fog egykönnyen menni? - villantottam egy pimasz mosolyt, közben lassan hozzá hajolva . - De kösz, hogy elárultad a terved... - hajoltam el tőle.

- Könnyebben fog menni, mint azt te hinnéd. - vigyorogtam szélesen és gonoszkásan mert.. ez az élet. Egy szép nőt bizonyosan nem nehéz leitatni, és gondolom hogy Ő sem kivétel ezalól. Már csak azért se merthogy elég vad, és lehetetlen hogy nem szokta néha leinni magát.
- Nekem sikerülni fog. - kortyoltam bele a poharamba nagy nyeléssel.

- Csak ne légy olyan biztos magadban - figyelmeztettem, közben megemelve a szemöldökömet. Letettem a poharat és teljes alakkal felé fordultam. - Oké, tegyünk egy próbát - mosolyogtam rá szélesen, - de - tettem hozzá megemelve a mutatóújjamat -, csak akkor ha te is velem iszol - alkudoztam a poharára mutatva. - Meglássuk kinek árt meg a pia leghamarabb! - kacsintottam rá, egy hamiskás mosoly kíséretében.

- Te most kihívsz egy pia partira? - vontam fel a szemöldökömet mókásan vigyoroga. Ó de jól fogok én még szórakozni most! Remek, fantasztikus, nincs is rájuk jó jelző. Szeretem a piás nőket mert akkor sokkalta engedékenyebbek.
- Mi lesz a pia? - fogadtam el burkoltan a kihívást. - Tequila? Whisky? Vagy keverve? - kacsintottam rá.