- Nem félek tőle, csak tudom milyen egy aggódó testvér. És én egyébként is vadász vagyok, ebből következően csak azt hinné, hogy közel akarok férkőzni hozzád, hogy utána eltehesselek láb alól. De ez nem fog megtörténni. - Mosolyogtam rá. Nem ismerem a testvérét, szóval nem tudom, hogy hogy reagálná le az egészet, én  tudom az ő helyében hogy reagálnám le. Nekimennék a húgom kiszemeltjének, míg meg nem bizonyosodok róla, hogy nem akar ártani neki. Igazából volt is már ilyen, de nem számít.
Csak szimpla, ártatlan poénnak szántam az ideköltözést, de igazából nem is lenne olyan rossz. Szép ház, ráadásul az életem szerelme itt lakik. Vagyis remélem hogy itt lakik, és nem a testvére házában akarok megszállni. Előre haladok megint… De nem tudok mit tenni, szimplán ha a közelében akarok maradni, akkor ez az egyetlen megoldás. Nincs sok pénz nálam, ezért egy házat sem tudnék megvenni. Talán valami hotelszobára lenne pénzem, de elegem lett már a szállodákból szállodákra szállásra. De a legközelebbit is vagy másfél-két kilométerre láttam, és túl sok időt sem akarok távol lenni tőle.
- Először ahhoz tudnom kéne hol a bátyád szobája. - Nyomtam egy csókot a homlokára, majd pedig megsimogattam a haját, és még egy utolsó pillantást vetettem rá, és egy mosollyal közöltem vele a rideg igazságot burkolt formában.
- Ja, és át kéne öltöznöd, mert így bárki elmondhatja rólad, hogy nem szeretsz melltartót hordani. - Még mindig mosolyogva fordítottam hátat neki, és indultam el a kijelölt irányba. Egyik székre terítve láttam meg egy nadrágot, kissé koptatott volt, a kezembe vettem, és felsétáltam a lépcsőn. Mivel Shan azt mondta, hogy balra menjek, ezért jobbra indultam meg, és ott a legelső ajtó beléptem. Fehérneműek szétdobálva az egész szobában, igazából csak egy székre gyűjtve mind. Beljebb merészkedtem. A furcsa elpakolás mellett egész rend volt. Szép franciaágy, két ablak, plusz egy erkély. Nagyban így nézett ki a szoba, de van időm, szóval utánanézek a dolgoknak. Először a szekrénye felé vettem az irányt. Kinyitottam az ajtaját, és ami először megütötte a szememet az a fekete fűző, és az ugyanilyen színű harisnyatartó. Hamar sikerült is elkalandoznom, nem is lennék férfiből, ha nem képzeltem volna el benne. Egy idő múlva úgy is látni fogom, ha addig nem nyír ki, mert feldúltam a szobáját. Bezártam a szekrényt, majd a fehérneműs fiókba néztem bele.
- Na ez mi? - Nyúltam bele az aljára, majd kiszedtem a benne lapuló vibrátort… A szám elé tettem a kezemet, hogy ne röhögjem el magamat, ami elég nehéz volt. Majd láttam, hogy az alján még ott van egy kép is. Kiszedtem azt is, majd már nem bírtam visszatartani a röhögést. Félbe hajtott kép volt, amin én látszódok, félmeztelenül. Életemben nem röhögtem még ilyen jót, mint akkor. Ledobtam az ágyra a két tárgyat, majd a szekrényben megtaláltam még valamit…
- Hát ez….?- Kihúzva vettem észre, hogy az az egyik boxerem, amiről azt hittem eltűnt… Mit is keres nála az én alsóm? No mindegy, legalább nem más alsóját kell magamra öltenem. Még mindig fulladozva a röhögéstől léptem be Shan fürdőszobájába, ahol pedig beledobtam a mosógépbe a ruháimat. A nadrágot meg az alsót, amit fürdés után akartam felvenni, Shan ágyán hagytam, nem véletlenül. A röhögés miatt úgy is feljön, képtelenség, hogy ne hallotta volna meg a hiéna szerű röhögésem. Egy törölköző is volt bent a fürdőszobában, ráhímezve, hogy: Shanna. Tökéletes, úgy is Shanna a 34. nevem… Gyorsan, de alaposan megtisztálkodtam, megtörölköztem, majd visszaterítve a helyére a törölközőt jöttem ki a fürdőből még mindig vizes hajjal, ádámkosztümben.
- Bocsi, kint hagytam a ruhákat. - Az arc… az az arc, amit vágott mikor meglátott teljesen meztelenül. A röhögést nehezen tudtam visszatartani.