|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Júl. 30, 2016 12:40 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ 615-618 éves
≫faj ≪ Vámpír (erődet elveszítetted korábban és még nem sikerült visszaszerezned)
≫Szerepkör ≪ Férj, családapa, szörnyeteg
≫play by ≪ Colin Farrell
≫foglalkozás ≪ -
≫várja ≪ Családod - Adam, Maisie, Én és Asher, illetve Vanessa, ha ők hamarabb megérkeznének.
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Valljuk be őszintén, nem te vagy a világ legszerethetőbb embere. Hogy, miért? Vegyük szépen sorba. Mágus éned elhatalmasodott elméd fölött, és azt hitted a tiéd lehet a világ. A családod feletti uralmad az én megölésemmel kezdődött, vagyis azt hitted, hogy megöltél, de valójában csak boszorkány trükk volt és a testvérem adta az életét értem, viszont engem még előtte kimenekített onnét, így fogalmam sem volt arról, hogy mit művelsz a gyerekeinkkel. Majd Adam két bátyának a segítségével és az ő kényszerítésével más családok életét is romba döntötted. Így érted el, hogy a fiúnk (Adam) jegyese (Maisie Caleigh) elhagyja őt, és mielőtt még a fiúnk megtudhatta volna, hogy gyermeket hord a szíve alatt, tettél róla, hogy ez ne álljon a kis terved útjába. Megszületése után pár héttel kiontottad a leendő unokád életét, legalábbis ezt hitetted el mindenkivel, de valójában a saját elveid alapján nevelted fel, majd tinédzser testbe zártad őt és azóta se öregszik, mert félsz attól, hogy egyszer ellened fordul. Főleg most, hogy eltűnt. Alig több, mint másfél évszázada annak, hogy megölt téged a saját fiad, Adam, aki a bátyáinak az életét is kioltotta. A saját igédet használta fel ellened, egyszerűen megbénított, szívedet, aminek addigi létezésében kételkedett, kitépte a mellkasodból, s figyelte, ahogy koros testedből kiszáll a lelked. Azóta minden megváltozott, a családi béke kezd helyre állni, hiszen én és az öccse megjelentünk a városban, a volt menyasszonyából pedig vámpírboszorkány lett, ahogy őket is egykoron azzá tetted. Most viszont egy közös ellenségnek köszönhető visszatértél, elégtételt akarsz venni. Amiért megölt téged fiad, s amiért én egyszerűen leléptem, miközben az utolsó reményedet hordtam a szívem alatt. Asher volt az utolsó reményed arra, hogy jobb apává válj, legalábbis szerinted. Sok évig nem tudtam azt, hogy beléd szerettem újra, hiszen egy boszorkánynak köszönhetően nem ismertelek fel, de ahogyan a fiad egyre nagyobb lett, úgy kezdett megtörni az átok, amivel átvertél. Ő érez téged, de te nem érzed őt, mintha nálatok a kötödés csak egy irányú lenne. Szeretnél megölni, elégtételt venni azért, ami veled történt, de ugyanakkor talán még egy apró józanság is él az elmédben és a szívedben, így talán nem is akarsz megölni, hiszen nem véletlen volt az, hogy újra elvettél jó pár évvel korábban. Talán a család egyesülhet, de milyen áron? Előbb valakinek a vérét kell ontani, vagy talán képes vagy belátni, hogy megőrültél és hatalommániás lettél? Esetleg Adamnek van igaza, hogy képtelen vagy a szeretetre, s a halál lenne számodra a legjobb börtön? Vagy örökké rettegni fogsz, hogy ki tör legközelebb az életedre, hiszen én végig itt voltam és egyre erősebb boszorkány lett belőlem. A fiaim életéért pedig bármire képes lennék. Vajon képes vagyok megbocsájtani azért, amit a gyermekeinkkel, vagy éppen az unokánkkal tettél? Esetleg Asher létezése gyógyír lehet a sebeidre? Megannyi kérdés, amire csak a jövő sejtelmes szele adhat választ… || Nagyon várunk, a családnévhez ragaszkodunk, de amúgy a név alkuképes! Pm-ben megtalálsz minket, ha esetleg kérdés merülne fel benned. Annyit kérünk, hogy ne tűnj el!
|
|