KOR » 23-25
FAJ » vadász
PLAY BY » Bob Morley, de változhat, ha nagyon  nagyon nagyon szeretnéd
STÁTUSZ » szabad
FOGLALKOZÁS » vadász
VÁRJA » én várom, de én nagyon!
KAPCSOLATUNK » Először te meséltél nekem a vámpírokról, mikor az első találkozásunkkor berántottál az erdőbe.
Nem voltunk jóban. Most sem vagyunk túl jó barátok, de csak mi ketten maradtunk életben, mikor egy vámpírtámadás következtében pár családos kisvárosunkat ellepték a vérszívók.
Nem tudom, hogy miért tanítasz meg a fortélyokra, trükkökre... talán szánalomból? Még az is lehet.
De tudod, nem hangoztatom, ugyanakkor örülök, hogy mellettem vagy. Más mellett nem is érezném biztonságban magam.
Napjaink java része abból áll, hogy edzünk, te tanítasz engem és vigyázunk egymásra. Az erdőben élünk, oda rendezkedtünk be, de csak addig, míg nem leszek annyira erős, hogy visszavághassunk azoknak a mocskoknak.
De nem szabad elgyengülnünk, ezt pedig észben kell tartanunk. Fél éve egymásra vagyunk utalva, s a mindennapi életünknél fogva egyre nehezebben nyomjuk el magunkban a vonzalmat egymás iránt. De nem szabad engednünk a vágyainknak, különben sebezhetőbbekké válunk. Azt pedig nem szeretnénk, ugye?

Kérlek siess, nagyon várlak!
Ha megérkeztél, írj PM-et, aztán minden mást megbeszélünk!
Az et-met, jó lenne, ha elolvasnád, mert te is szerepelsz benne.
Bármi kérdés esetén csak nyugodtan írj!