Köszönöm, én is nagyon szeretem - nevettem el magamat, mert tényleg szerettem, hogy ilyen gyors tudok lenni.-
Hallottam, amint kapott egy SM-t és volt egy olyan érzésem, hogy ez a legjobb barátnője lehet.
Valaki keres téged. - mondtam mosolyogva, majd az arc kifejezéséből biztos voltam.- Nyugodtan menjél. -mondtam kedvesen neki.-
Mond el neki az igazat és tud meg az igazat róla. - tettem hozzá gyorsan, majd az ajtóhoz sétáltam.- Ha bár mi van, akkor tudod, hol találsz meg. - mosolyodtam el, majd adtam egy puszit az arcára- Szia- köszöntem el tőle.-

Eddig jók voltak a megérzéseid vele kapcsolatban? -reagáltam a kijelentésére. Majd picit elmosolyodtam.-
Ez a beszéd. - mondtam nevetve, majd elővettem még egy üveg wishkeyt és egy pezsgőt is.- Mit szólnál, ha inkább itt maradnánk és tartanánk egy csajos bulit.- úgy gondoltam ez lenne a legjobb, hiszen elég szomorúnak tűnt és fel akartam vidítani.-
Bocsánat. - mondtam kicsit megbánóan.- Nekem ez alapvető dolog, remélem nem okozok fejfájást neked vele. - nézek rá kedvesen.-

Eddig mindig jók voltak a megérzéseid? -kérdezem tőle teljesen nyugodtan, hiszen nem értem miért aggódik érte annyira, ha csaj semmi jelet nem ad saját magáról. Ezzel nekem picit olyan benyomás kelt, mintha Katie nem gondolna arra, hogy a barátnője min mehet keresztül.-
Ettől? - húzom fel a szemöldökömet.- Nem hiszem, hogy sikerülne és miért ne? - nézek rá nevetve, majd újra töltöm a poharainkat.-
Lehet találnod kellene valami régit a fajod között, aki tudna neked segíteni. - javaslom neki, majd hirtelen felpattanok, mert hallom, amint nyílik az ablak a vihar hatására és ott termek vámpír sebességgel . Becsukom gyorsan és visszahúzom a függönyt.- Még jó hogy nem maradtál kint a viharban . - mondom kedvesen, majd hirtelen újból bele huppanok a kanapéba.-
Na gyerünk már. - mondom neki, miközben picit meglököm a vállát, amint hirtelen mellette termek.- Biztos sok mindenki ott lesz és biztos lesz valami botrány is . - mondom kuncogva.- Majd egyszer remélem hallani foglak titeket. - mondom mosolyogva.-

Az a lényeg, hogy úgy érzed, hogy minden rendben van vele. -mondtam nyugodtan, majd felé mutattam az italt, hogy kér-e még. -
Még mindig nem tudtam megszokni, hogy egy farkassal ilyen jóban vagyok, ez nagyon fura volt, de szerettem vele beszélgetni. Ő olyan másabb volt.
Ízlik? -kérdeztem tőle kedvesen, majd meghúztam a poharamat megint.-
Fura volt ezt hallani, mert én úgy tudtam hogy a rituálé fájdalmas nekik. Ez érdekesen hangzik. Inkább az utána történő átváltozás, ami nem annyira fájdalmas tudtommal, de lehet rosszul tudom. - Biztos, hogy fájdalom mentes? - kérdeztem tőle óvatosan.-
Akkor majd egyszer kipróbáljuk.- kacsintottam rá, majd elnevettem magamat.-
Mi lenne, ha benéznénk a partyra? - kérdeztem tőle érdeklődve,miközben folyamatosan mosolyogtam.-

Nincs mit köszönnöd. - mosolyogtam vissza rá.-
Akkor még mindig semmi híred nincs akkor róla? Egyáltalán nem tudtál meg semmit se róla? - nézek rá érdeklődve.- New Orleans jó hely. - nevetem el magamat, majd rá kacsintok.- Nyüzsgés, bulik és minden . - mondom picit gondolkodva és elmélkedve.-
Embert vagy lényt? - kérdeztem tőle, miközben picit felhúztam a szemöldökömet, hiszen itt hamarabb botlasz valami természet feletti lénybe, mint emberbe, legalább is nekem eddig ez jött le. - Kikel? - kérdeztem érdeklődve, hiszen így én is egy két dolgot meg tudhatok róluk, ami még talán az előnyömre is válhat.-
Dehogy. - mondom nevetve.- Nem akarom elrontani a te tökéletes hangodat. - mondom mosolyogva.-
Nem eddig nem hallottam. -nézek rá érdeklődve, majd a hajamat a fülem mögé rakom.- Milyen party lesz? Persze, mehetünk együtt, hiszen olyan régen voltam már partyn. - mondom mosolyogva.-

Nincs mit. - mosolyogtam vissza rá, majd elkezdtem játszani a pohárral miközben hallgattam őt.-
Szóval nem tervezed, hogy lakást vegyél itt? - néztem rá kíváncsian, majd megittam az egész pohárral és újra töltöttem.-
Dehogyis. - ráztam meg a fejemet határozottan.- Ez nekem csak hobbi, hiszen annyira nem vagyok jó. - néztem le a pohárra, mert tényleg nem voltam tökéletes énekes.-
Mi van veled? Rég hallottam felőled. - kérdeztem tőle kedvesen.-

Nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam, hiszen napok óta nem hallottam róla. Fura volt újra látni és egy farkast a lakásomban tudni, de valami miatt ez nem is zavar, hiszen őt kedveltem. Azt hiszem ő az egyetlen farkas akit kedvelek és valaha kedvelni is fogok, hiszen múltkor is tök jól elszórakoztunk.
Szia. - mosolyodtam el, majd vissza integettem mire eszembe jutott, hogy a zene bőmből, illetve hogy az asztalon állok még mindig. Biztos örültnek tart ezek után. Vámpír sebességgel a lejátszónál termettem és kikapcsoltam a zenét.-
No para. - mondtam mosolyogva, miközben továbbra is őt néztem.- Hiszen te megáztál. Kérsz valami száraz ruhát, vagy inni valamit? - kérdeztem tőle barátságosan, majd a kanapé felé mutattam.- Örülök, hogy újra látlak. - mondtam őszintén.-

Kezdtem élvezni, hogy kicsit egyedül lehet. Hiszen mostanában kijutott mindenből nekem, barátságos, beképzelt és kedves személyekből. Ki menni nem igen volt kedvem, hiszen még mindig szakadt az eső, így körbe néztem a hatalmas házamba. Adtam enni a kutyámnak, majd oda sétáltam a hatalmas nappaliban található zene lejátszóhoz és bekapcsoltam. Semmi jót se találtam, így előkerestem egy régi, jó pörgős számokkal teli CD és elindítottam. 

Oda sétáltam a kis asztalhoz és töltöttem magamnak egy kis wishkeyt, majd lehuppantam a kanapémra. Elővettem egy régi albumot és elkezdtem nézni a régi énemet, ami nem sokat változott legfeljebb talán picit komolyabb lettem. Majd hirtelen megláttam egy régi bulizós képemet és abban a pillanatban megszólalt ugyan az a zene, mire felpattantam és hangosan elkezdtem énekelni és táncolni. Nem érdekelt semmi, és az se hogy kiláthat, bár senki se, hiszen egyedül vagyok. 

Éppen hangosan énekeltem az asztal tetején, mikor hirtelen hatalmas csattanással becsapódott a bejárati ajtóm, amit nem értettem, hiszen nem vártam senkit se. Arrébb léptem az asztalon és vártam, hogy ki fog szembe sétálni velem.