Magányos "farkasként" tengetni a mindennapok, vérszopó társak nélkül rémesen unalmas dolog, főleg ha már szinte mindent láttál a világból életed félezer éve alatt. Mystic Falls viszont más... Itt hemzsegnek a természetfelettiek, és maga a város is egy vámpírparadicsom. Nem csoda hát, ha vonzza a ember vámpírlányát... Aztán egy halottnak hitt testvér, nagy összeborulás, stb, és kezdődhetnek is a kalandok, avagy hogyan húzzuk ki egymást a csávából...

: Sarah egy nemesi családba született, egyetlen lánygyerekként, egyetlen bátyja mellé. Mindent megkapott, amit szeretett volna, de amikor 17 éves lett, a szülei kijelentették, hogy hozzá kell mennie egy másik nemesi család gyerekéhez... érdekházasság, ami arra a korra jellemző volt, de a bátyja, Eyal, és ő is ugyanúgy irtózott tőle. Sokáig tervezte a szökését, de nem akarta ott hagyni az egyetlen embert, akit szeretett, a bátyját. Ő azonban egyre többet találkozgatott egy lánnyal, és úgy gondolta, hogy egyszer talán ő is megszökik. Tehát hagyott neki egy levelet, amiben megmagyarázta mennyire fáj neki, hogy nem választhat, és elszökött. Egy ideig egyedül kóborgott az erdőben, és a környező falvakban, és a szépségét kihasználva szerzett magának menedéket és alvóhelyet, mígnem egy titokzatos idegenre bukkant, aki azt állította magáról, hogy vámpír, és átváltoztatta. Így lett belőle vámpír...
Az átváltozása után visszatért a falujába, azzal a céllal, hogy a bátyját is megmenti, és együtt lesznek az örökkévalóságig, ám a falu népe azt mondta neki, hogy a fivére meghalt. Amikor rá akart kérdezni, nem mondták el, Sarah pedig elhitte, hogy tényleg meghalt, és nem is kereste...
Most azért érkezett Mystic Fallsba, hogy egy rövid ideig letelepedjen a magafajták között.
Sarah tudja magáról, hogy gyönyörű, és ha kell, ki is használja ezt. Nem szereti megölni az embereket, de előszeretettel babonázza meg őket, hogy teljesítsék a kéréseit, vagy csak hagyják, hogy igyon belőlük.

A városba érkezve azonnal összefutott halottnak hitt bátyjával, akivel megvolt a nagy összeborulás, sírás-rívás, végül pedig elhatározta, hogy soha többet nem fog elmenni tőle úgy, ahogy ötszáz évvel ezelőtt, csak egy levelet hagyva maga után. Elbeszélgettek egy darabig, beültek a Grillbe italozni, amikor felbukkant a színen Eyal újdonsült szerelme, Letti és úgy döntött, megpróbálja kezébe venni a dolgokat, tehát odament a lányhoz, és faggatta egy darabig, teljesen sikertelenül. Végül Eyal megadta a szobaszámát és a kulcsát, majd hazatért, egyedül hagyva Saraht, aki nem sokkal ezután egy régi kedves ismerőssel futott össze. Hál istennek nem volt olyan régi, de a semmi változás így is eléggé szembetűnő volt. Bár ugyebár manapság vannak plasztikai sebészek, nehéz ezt kimagyarázni… Gabe cimborájával beszélgetett egy darabig a történtekről, a motorokról, meg egyéb dolgokról, aztán fény derült jóbarátja sötét titkára: Ő egy vérfarkas. Hiába a fajok közötti ellentét, ha a barátság erősebbnek bizonyult, így tehát megbeszélték, hogy minél előbb újra találkoznak, és akkor majd motoroznak egy kicsit.
Ezután igyekezett megoldani a bátyja Lettivel való közös ügyét, amin úgy látszott, dűlőre is fog jutni, de sajnálatos módon Eyal amit csak lehetett, elrontott a szüntelen más lányokkal eltöltött kalandokkal. Na igen, van ez így… És végső soron nem csak Gabe volt az, akit régi ismerősként köszönthetett a városba érkezése után, de Klaustól, az Ősvámpírtól szeretett volna minél távolabb kerülni, a saját biztonsága érdekében. Úgy tartja, akár egy balszerencsés véletlen, és neki annyi, ha azt az Ősökkel követi el. Valahogy mégis egymásba gabalyodtak egy közös vadászat erejéig, aminek pár késő esti uszodai látogató látta főképp kárát, na meg pár ruhadarab. Mindenesetre évszázadok tapasztalatának köszönhetően nagyon élvezetes együttlét kerekedett ki belőle.
Aztán szép lassan elérkezett a telihold, amitől Sarah egészségesen tartott, vámpír mivoltának köszönhetően, és hiába próbálta lebeszélni a testvérét is, ő szántszándékkal kimerészkedett az utcára, fittyet hányva a veszélyre, aminek meg is lett a következménye. Megharapták, nem is egy vérfarkas, hanem rögtön kettő, és Sarahra maradt a feladat, hogy megtalálja az ellenszert, és még időben beadja a bátyjának, mielőtt túl késő lesz. Felkerekedett tehát, és az útja azonnal összesodorta egy boszorkánnyal, Peiperrel, aki kezdetben nem volt túl készséges, de amikor meghallotta Eyal nevét, azonnal segíteni akart. (Talán mégis jó dolog lehet a Grillben dugnia) Bár ellenszert ő sem volt képes szolgáltatni, másban igencsak hasznos segítséget adott. Egy régi, közös emléket őrző levél, pár gyertya, na meg egy kis mágia, és máris kész az összeköttetés, ami biztosítja, hogy ha minden kötél szakad, csak saját magát kelljen megölnie, de a bátyját nem. Mert hiába a gyilkos vámpír jellem, van akit még ő sem képes megölni… De az ellenszer még nem volt meg, ezért kénytelen volt tovább kutatni, úgy gondolkodva, hogy talán a vérfarkasokat lenne érdemes megtalálni. Elkezdte hát kutatni a titokzatos megmentőt, aki nélkül másnap reggel csak húscafatokat talált volna Eyalból, és szerencséjére pont belefutott a Grillben, ahol sikerült kiszednie belőle pár nagyon fontos, ám Warren számára jelentéktelen információt. Már épp indulni készült, feltételezett gyanúsítottjait felkeresni – akik történetesen nem voltak mások, mint Gabriel Sadik, a legjobb barátja, és a kisöccse, Nevil Turner. (Bár kérdés, mennyire kicsi… ) – amikor megjelent a színen Leo, aki még csak nem is titkolta, hogy fülig bele van zúgva a lányba, akinek abban a pillanatban kisebb gondja is nagyobb volt őnála. Mégis mázlija volt, hogy nem küldte azonnal melegebb éghajlatra a fiút, mert mint az később kiderült, tudja, mi az ellenszer a vérfarkas harapására. Ezután már csak egy dolga maradt, vérét venni annak, akit még kedvelt is, vérfarkas létére. A szerencse azonban elpártolt tőle, amikor a hotelszobába becsöngetve nem a barátja, hanem annak testvére nyitott ajtót. Kénytelen volt tehát eljátszani a mindenre kapható vámpírmacát, de amikor hosszas kérdezgetés után sem kapott választ a kérdéseire, türelmét elveszítve rátámadt a vérfarkasra, aki ezután kígyót, békát, útszélit kiabálva rá még úgy sem volt hajlandó válaszolni. Ezután igen komor hangvételű üzenetet küldött cimborájának, aki – mint arra számítani is lehetett – azonnal az öccse segítségére sietett. Kezdetben nem értette túlságosan a helyzetet, de aztán, amikor megvilágosodott, önként odaadta a vérét, hogy Sarah meggyógyíthassa szeretett testvérét, mert tudta, hogy mindkettejük ugyanazt az elvet követi abban a pillanatban: A családért mindent. Eyal tehát megkapta az ellenszert, és minden ment tovább a majdnem ugyanazon kerékvágásban, leszámítva azt a vitát, ami akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy Eyal teherbe ejtette Jasmine-t, a boszit. Na meg persze egyre többet gondolt Leóra, aki iránt hiába nem akart többet érezni, mégis megtörtént a dolog. És akárkihez fordult, azt mondta neki, hogy ne álljon ellent a dolognak… Ő mégis ezt tette, nap mint nap, és minden alkalommal, amikor találkoztak. Egy kapcsolat, ahol az egyik fél vámpír, a másik meg vámpírvadász, alapból halálra van ítélve nem igaz?
Hamarosan elérkezett a húszas évek bulija, amit eleinte elég unalmasnak tartott, hiába szerette azokat az éveket. Hamarosan csatlakozott hozzá Klaus egy kis beszélgetésre, aminek köszönhetően egyik pillanatról a másikra az Ősvámpírok és Hasonmások általi események sűrűjébe került. Végre találkozott Elenával, akinek a nevét már hallotta egyszer, Klaus szájából, az uszodában, és meg kellett állapítania, hogy azért idegesen is tényleg olyan szép, mint azt Klaus állította. Az Ősi nem sokkal később elvonult, Elena férjének, Damonnek az oldalán, hogy tárgyaljanak egy másik Ősivel, Oliverrel, és ketten maradtak. Egy ideig próbálta elterelni a lány figyelmét ilyen-olyan dolgokkal, aztán megjelent az eredeti Hasonmás, a vérvonal kiindítója, Tatia is, hogy az egyébként is reszketeg hasonmást még jobban elgyengítse egy kis fenyegetéssel. És hiába a korkülönbség, valahogy előbújt Sarahból a vakmerő énje, és igencsak odamondogatott az Őslánynak olyan dolgokat, amiket később azért megbánt, de abban a pillanatban sikeresen elgyengítette vele Tatiát. Hamarosan újra feltűntek az eltűntek, és a hasonmások báli meg Elena esetében házastársukkal eltűntek a színről, így a bál további eseményeire nyugalom telepedett. Maradt tehát a vámpírok hepciáskodása arról, hogy nem tudnak táncolni a mai korok emberei, és még csak nem is érzik át azt az érzést, amit ők, de aránylag jól sikerült ez a buli.
Az ezt követő napokban ismételten béke telepedett a Lestwick-lány mindennapjaira, aminek következtében előzékenyen felajánlotta a bálon látott Caroline-nak, hogy megmutatja neki a módszereit, amivel viszonylag kordában tudja tartani az éhségét, ugyanakkor nem kell embereket ölnie – csupán rengeteg gyakorlás és odafigyelés kell hozzá. Caroline jó tanítványnak is bizonyult, egészen addig, míg Eyal, a bátyja ismételten meg nem lepte, és számon kérte rajta, mit csinált azzal az emberrel, majd felajánlotta a szöszinek, hogy ő is megmutatja a saját, akkor még vértasakos módszereit. Caroline rettentően hálásnak tűnt, sőt, valószínűleg szórakoztatta is őt a testvéri civakodás, mindesetre úgy váltak el egymástól, hogy a lány még eldönti, kire hallgasson majd a vámpírságát illetően.
Pár nappal később, amikor Sarah épp otthon tartózkodott, Leo csöngetett be hozzá, hogy kerek-perec rákérdezzen: szereti-e őt a lány, vagy nem is érdemes rá várnia, mert ez örökké csak plátói szerelem marad? Sarah pedig közölte, hogy szereti, de nem lehet közöttük semmi, mert fogalma sincs róla, képes-e még bármit is érezni a nagy büdös semmin kívül… Mégsem hagyta elmenni a fiút, közölte vele, hogy attól függetlenül benne van egy kis szeretkezésben, és hogy örömmel áldozna vele a szerelem oltárán, ami meg is történt még ott, abban a fél órában. Javában feküdtek egymás mellett, és dumáltak, amikor megjelent Eyal, aki ismét Ripperkedésre adta a fejét, hogy számon kérje őket, minek következtében ismét összevitatkoztak, és a bátyus kirohant a hotelszobából, Sarah pedig egy gyors felöltözés után a nyomába eredt, ahol is meglátta azt, aki miatt így alakultak a dolgaik: Emily Anna Silvert, testvére egykori szerelmét. Rábízta a bátyja életét, ő pedig hagyta meghalni, majd egyedül kóborolni vámpírként – ez egy olyan dolog, amit Sarah sosem bocsájt meg neki. De vajon mit rejteget Emily, mi az ő titkos terve? Ezek után mindenesetre Sarah volt az, aki még a hotelből is eltűnt, mert nem akarta látni a szerelmespár romantikázását, amire nem került sor, mert Eyal dühében kiirtotta a fél személyzetet.
A vak düh és elkeseredés vezénylete, meg az elhagyatottság érzésre nem túl jó együtt. Mikor összefutott egy kezdő boszival, Valerie-vel, felajánlotta neki, hogy gyakorolja rajta a vámpíroknak fájdalmat okozó varázslatot. Így egy jó üveg vodka megvásárlása után bevonultak az erdőbe, és máris indulhatott a fájdalmas mulatság… Igen, de Eyal kifigyelte őket, és az összeköttetésnek köszönhetően ugyanúgy érezte a dolgot, mint a kishúga, aki később, nem tudván, hogy Eyal is ott van, elmesélte ezt a dolgot a boszinak – miután rájött, hogy ezzel a dologgal orbitálisan nagy hibát követett el. Ismét parázs, ámbár megszokott vita alakult ki a testvérpár között, és megint különváltak az útjaik egy darabig, de nem örökké, mert megfogadták, hogy soha nem engedik el egymást, hiszen csak ők ketten vannak a másiknak.
A mosoda felé járva, továbbra is dühtől elvakultan összefutott Nevillel, akivel még mindig nem rendezték le a telihold utáni parázs vitájukat, így mondhatni hidegháború dúlt közöttük. Ezt kihasználva pedig kezdetben csak szavakban, később pedig tettekkel hergelte a vérfarkast, aki a telihold nélkül Sarahhoz képest gyengének, de azért kemény ellenfélnek bizonyult. Volt itt harapás, fogcsikorgatás és mutogatás, további útszélizés és büdös patkányozás, végül azonban sikerült valahogy egészen másképp egymásnak esniük, aminek két menet lett az eredménye… Vagy talán több is, mint két menet? És a lány valahogy ekkor világosodott meg, hogy akit ő szeret, az nem más, mint Leo, így gyorsan hazasietett a hotelszobába, lezuhanyozott, átöltözött, mintha mi sem történt volna, és elindult Leóhoz, hogy örök szerelmet valljon neki.
És hogy mi lesz ezután? Hát… az majd kiderül.
Coming soon…

Kapható vagyok vitára, barátságra, vérszívásra, ölésre, elég sok dologra...