Több, mint 7 évszázada élek, de soha se gondoltam volna, hogy valaha fogok ilyet érezni, illetve hogy pár hónap alatt ennyire megváltozik az életem. Sok mindent láttam, sok mindent átéltem, de ehhez fogható még soha se történt velem. Tudtam jól már az első találkozásunkkor, hogy ő másabb. Volt valami fura érzés, ami hatalmába kerített akkor. Elkellet volna futnom, hiszen egy épelméjű vámpír azt tette volna, de helyette inkább arra a fura érzésre hallgattam és kockáztattam. Úgy éreztem, hogy túl sokat éltem már ahhoz, hogy megint meneküljek és rohanjak, majd pedig a vesztét okoztam a mesterének és féltem, hogy neki és a családjának is baja fog esni, így inkább eltűntem. Elfutottam, mert megérdemli a boldogságot, de egy idő után rájöttem, hogy kutat utánam, egy darabig próbáltam elzárkózni ezek a dolgok elől, majd pedig néha-néha egy-egy nyomot hagytam magam utána. Megtalált és most meg már a felesége vagyok, s hamarosan anyuka lesz belőlem. Idős vagyok, de mégis félek kicsit, hiszen mindig is álmodoztam erről az egész dologról, de soha se hittem benne, hogy valaha teljesülni fog. Szerencsére pontosan attól a személytől várom a babát, akit teljes szívemből szeretek. Nélküle már semmi se lenne ugyanolyan és azt is tudom, hogy amíg mellettem lesz, addig minden rendben lesz, ha pedig nem lesz.. nos, abba meg nem is akarok belegondolni, mert így is minden különtöltött perc maga a szenvedés. Szeretem őt, teljes szívemből és mindig is szeretni fogom, történjen bármi.
Mosolyogva figyeltem őt és szinte minden egyes területét a testének bejártam a kezemmel, majd pedig ajkaimmal kényeztettem őt. Néha kicsit felpillantottam rá és egy féloldalas mosoly jelent meg az arcomon látva azt, hogy milyen hatással van rá az amit csinálok. Szerettem őt mindennél jobban és szerettem örömet okozni neki, legyen szó bármiről is, hiszen fontos volt számomra és mindig is boldognak szeretném látni. Még mindig alig tudtam elhinni, hogy nem olyan régen még az esküvőnkön voltuk. Az övé lettem, most már papíron is, de számomra nem a papír számított, hanem az, hogy itt volt mellettem és hogy szerettük egymást mindennél jobban. Először az ujjaimmal kezdtem el őt kényeztetni, majd nem sokkal később ajkaimmal kényeztettem. Mélyen a számba vettem a férfiasságát és továbbra is az ajkaimmal kényeztetem őt. Halottam apró és halk nyögését, mire egy apró mosoly jelent meg az arcomon, persze ő ezt nem láthatta. Nyelvem újra a csúcs körül cikázott, majd pedig újra mélyebben a számba fogadtam őt. Közben a kezeim a combjára siklottak, s a teste kicsit megfeszült. Éreztem, s hallottam is, hogy nem sokáig bírja már. Éreztem a perzselő tekintetét magamon, majd  egy pillanatra fel is pillantottam rá, mire gyengéden végig simított az arcomon, majd pedig folytattam ajkaimmal a kényeztetését. A torkomban éreztem már őt, majd megint elől. A nyelvem a férfiassága körül körözött, kényeztettem, ingereltem őt a nyelvemmel és az ajkaimmal. Egyre jobban éreztem érintését a tarkómnál, s pontosan tudtam, hogy hamarosan eléri a csúcsot. Hiába én kényeztettem most őt, akkor is a látványa és a reakciói bennem is fokozták a vágyat, de most csakis ő számított és nem én. Neki akartam örömet okozni. Ajkaim játékához az ujjaim is egy röpke pillanatra csatlakoztak, hogy még inkább az a bizonyos pont felé lökjem őt, majd pedig újra a nyelvemmel kezdtem körözni rajta.

Nem nagyon lepődtem meg azon, hogy megint átvette az irányítást, bár az igaz, hogy nem gondoltam volna azt, hogy ezek után is ezt fogja csinálni. Mintha mindig ő szeretne irányítani, ami persze nem baj, csak nem mindig jó. Élvezni biztosan élvezte azt amit csináltam, hiszen ennek több árulkodó nyoma is volt. Mondjuk nem értettem, hogy miért nem hagyja, hogy ilyen módon is örömet okozzak neki, hiszen tudom jól, hogy mennyire élvezte azt amit csináltam. Talán tart attól, hogy megint balul sülnek el a dolgok, magam sem tudom, de nem is akarok ezen rágódni, hiszen itt van velem és szeret. Illetve amit csinál azzal sikerül megint megőrjíteni és még inkább fokozza a vágyamat, amit iránta érzek.
Olyan volt, mintha kicsit máshol járna, hiszen hol gyorsabban, hol pedig lassabban mozgott, mintha elmerült volna a gondolataiban. Figyeltem őt és próbáltam alkalmazkodni hozzá, ami nem mindig jött össze, hiszen elég gyorsan váltogatta a tempót és ez annyira nem is viselhette meg őt, mivel vámpírként sokkal több mindent bír tovább. Amikor hirtelen abba hagyta a mozgást, akkor felpillantottam rá és kifújtam az arcomba hulló hajamat, ami a verejtékes testemhez ott tapadt hozzá ahol csak tudott. Viszonoztam a csókját, majd pár pillanatig csak pislogva néztem rá, mert nem akartam elhinni, hogy tényleg ezt teszi pont most Fokozta a vágyamat, majd hirtelen megállt és utána ezt mondja. Figyeltem ahogyan mellém gurul, majd egy darabig, pár másodpercig csak feküdtem ott mellette és nem mozdultam meg. Ha már ezt tette velem, akkor ez a legkisebb dolog, ahogyan viszonozni tudom a "kedvességét". Majd végül pár pillanat múlva felültem és fölé mentem,s gyengéden megcsókoltam őt a hajzuhatagomba burkolózva.
- Hmmm.. csak vigyázz, meg ne bánd, hogy egy ilyen szeszélyes nőt, mint amilyen én vagyok hagysz érvényesülni. - mondtam neki mosolyogva az ajkai fölött, majd pedig újból megcsókoltam őt. Utána elindultam a nyaka vonalán az ajkaimmal és közben pedig végig simítottam a testén gyengéden. Majd pedig utána ajkaimmal elindultam lefelé a mellkasára, majd a hasán keresztül lefelé. Néhol finoman és játékosan a bőrébe haraptam, de figyeltem arra, hogy ne okozzak neki fájdalmat, illetve nyoma se maradjon, így még a vére se serkent ki. Miközben a nyaka vonalánál és a felső testénél kényeztettem őt az ajkaimmal, közben a kezem lecsúszott a férfiasságára és elkezdtem őt kényeztetni.
Végül szép lassan elértem a csípője vonalára a számmal, amikor is felpillantottam rá, majd pedig ajkaimmal birtokba vettem a férfiasságát. A nyelvemmel kezdek el körözni a végén, lassan és finomat tettem mindezt, majd pedig egyre mélyebben fogadtam be őt a számmal, hogy ezzel is fokozzam a vágyát, illetve az élvezetét. Egyre gyorsabban kezdem őt kényeztetni az ajkaimmal, illetve néha a kezemmel is kényeztettem őt közben, majd pedig vissza lassítottam, mondhatni már kínzó lassúsággal folytattam, hogy még inkább megőrjítsem őt.

Szeretlek és mindig szeretni foglak. - mondtam neki ezt az egy szót, hiszen ez fejezte ki a legjobban azt, amit érzek. Attól még, hogy ő is vámpír lett ugyanúgy érzi a dolgokat, de részben boldog voltam, hogy ha esetleg elveszíteném a fejemet, akkor itt fog maradni és nem rohan el. Mosolyogva figyeltem ahogyan gyűrűjét felmutatta. - A feleséged a legszerencsésebb nő az egész földön. - mondtam neki egy apró mosoly kíséretében, hiszen fura volt kimondani ezt 700 év után, hogy feleség lettem. Nagyon boldog voltam, bár még mindig kicsit féltem attól, hogy ez csak álom. Nem szerettem vele veszekedni, de a mi veszekedéseink eleve másabbak voltak, mint általában a normális embereké. Nem ordítottuk le a másik fejét, nem vágtunk semmit se a másikhoz, viszont örültem annak, hogy minden egyes ilyen apró dolog után sikerült megbeszélnünk, hiszen nélküle már szinte fölösleges lett volna élnem. Volt már olyan, amikor megláttál valakit, vagy csak elkezdtél beszélgetni valakivel és érezted, hogy van valami megfoghatatlan, ami vonz felé? Nos, én így jártam akkor, amikor megismertem őt. El kellett volna futnom és otthagyni őt az utcán, hiszen veszélyt jelentet rám, de mégis maradtam és kockáztattam. Vadász volt, én meg vámpír, de nem bánok semmit se, hiszen most a világ egyik legboldogabb nője vagyok a földön. Minden amiről csak reménykedtem most valóra válik.
Elmosolyodtam, amikor hallottam a halk sóhaját, majd pedig amikor még szinte a férfiasságához se értem, csak arra kalandozott a kezem.. nos, igen.. már akkor érezhető volt az, hogy milyen hatással is vagyok rá. Ennek köszönhetően egy féloldalas mosoly jelent meg az arcomon és az ajkamba haraptam pár másodpercig és úgy néztem végig a tökéletesen testén. Először a kezemmel kezdtem el kényeztetni, amint halottam, hogy a szíve egyre hevesebben ver, még inkább fokozni kezdtem a tempót, majd pedig az ajkammal és a nyelvemmel kezdtem el kényeztetni ott. Egy pillanatra elmosolyodtam és felpillantottam Nate-re, hiszen látni akartam az arcát, illetve soha se hallottam még így nyögni őt. Fogalmam sem volt arról, hogy másnak sikerült-e ezt elérni nála vagy nem, de ez még több biztatást adott ahhoz, hogy folytassam. Majd magamat is meglepve a melleimmel kezdtem el őt kényeztetni, majd amikor újra hallottam a halk férfias sóhaját, akkor elmosolyodtam. Ezek után pedig követtem őt az ágyhoz és folytattam a kényeztetését, hol a számmal, nyelvemmel, kezemmel és néha még a melleimmel is. Éreztem, hogy hamarosan eljut a csúcsra, de meglepő módon nem hagyta, hogy a kényeztetésemmel kielégítsem őt. Éreztem, amint a mutatóujjával alányúl az államnak és felemeli a fejemet az államnál fogva. Viszonoztam a csókját, majd mire újból elszakadt az ajkunk egymástól addigra már a hátamon feküdtem és ő fölöttem volt. Viszonoztam minden egyes csókját szenvedélyesen és közben a hajába túrtam és egy apró nyögés hagyta el a számat, amikor a férfiasságát belém helyezte. Úgy mozdítottam a csípőmet, hogy neki is jó legyen, majd pedig csókok közepette elkezdett lassú, de mégis valamennyire gyors tempóban mozogni a csípőjével. Ajkaimtól elszakadva elindult lefelé a testemen és újra elkezdte a melleimet kényeztetni. Egy-egy mozgásnál néha egy-egy halk, de annál inkább kéjes nyögések hagyták el a számat. Felvettem a ritmusát és vele együtt kezdtem el mozogni, miközben a hajába túrtam és végül a kezemmel a meztelen felső testére vándorolt. Nem sok mindent fogtam fel a külvilágból, mondhatni semmit se, hiszen teljesen kikapcsoltam és egyedül az élvezetre és Nate-re koncentráltam. Hiába juttatott el nem is olyan régen a csúcsra tudtam jól, hogy megint közel járok a gyönyörhöz, de most nem az volt a lényeg, hogy nekem jó legyen, hanem az is, hogy neki is jó legyen és ki akartam tartani addig.

Nem tudtam, hogy mit tehetek vagy nem, mert féltem attól, hogy megint mindent elrontok. Fura, hogy több, mint 700 éve élek és most meg sorra hibáztam, sorra tettem olyanokat amikkel elrontottam mindent. De talán még se vagyok annyira erős, mint hittem, vagy csak egyszerűen teljesen másabb vámpírként ez a dolog. Vágyom a vérre, de még se bírom megenni. Egyedül Nate vére volt eddig, amit az elmúlt napokban nem hánytam ki és bennem maradt, bár az is igaz, hogy nem sokat ittam belőle. Mondhatni csak megkóstoltam, mert szépen nézett volna ki, ha vért hányva kirohanok akkor. Beszélni akartam erről az egészről, de nem volt még itt az ideje. Ő friss vámpír, így neki nagyobb szüksége van segítségre, mint én, de így elnézve még egy napos vámpírként is sokkal jobb, mint én. Nem látszik az, hogy küzdene a vér iránti vágyai ellen. Mintha semmi se történt volna, annyira emberi és nyugodt. Teljes mértékben emberinek tűnt Nate, de én ennek csak örültem, ha ennyire jól tudja kezelni ezt a dolgot.
A nyögéseim hallatára még inkább gyorsabban kezdett el kényeztetni, aminek következtében még gyakrabban hagyták el kéjes sóhajok az ajkaimat. Megőrjített és vágytam rá, érezni szerettem volna őt, azt ahogyan testünk "összeforr és eggyé lesz". Ismerte már a testem minden apró porcikáját, illetve hogy mivel milyen hatást tud kiváltani, ha akartam se tudtam volna előle eltitkolni, mert a testbeszédem egyből elárult volna engem. Nem volt olyan dolog eddig, amire azt mondtam volna, hogy nem, vagyis vele kapcsolatban. Mással márt volt és talán mindig is lenne, de most nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy azzal a férfival lehetek akié a szívem és akit teljes szívemből szeretek. A "kezében van" a szívem és azt tesz vele amit szeretne, ez ellen nem tudok semmit se tenni, hiszen szeretem őt. Majd nem sokkal később már nem csak a nyelvével kényeztetett engem, hanem az ujjaival is, aminek következtében egyre gyakrabban mondtam a nevét egy-egy vággyal fűszerezett nyögés közepette. Minél többször mondtam, annál inkább gyorsított a tempón, ami persze fokozta a mozgásomat alatt, illetve a nyögések is egyre gyakoribbak lettek. Nem sokkal később egy hosszabb nyögés és hangosabb nyögés hagyta el az ajkaimat, mint korábban és a testem is megfeszült. Egy darabig csak feküdtem ott verejtékben úszva és kicsit kapkodtam a levegőt, de nem sokkal később megéreztem a kezét a hátam alatt és egy egyszerű mozdulattal lábra is állított. Eddig se volt nehéz dolga azzal, hogy bármikor felkapjon, most meg még inkább nem lesz, hiszen most már még erősebb, mint volt.
Szemben találtam magamat vele, majd mosolyogva pillantottam fel rá és közben próbáltam visszanyerni a normális légzésemet, de a testének a közelsége ebben nem segített. Sőt még inkább megőrjített, hiszen vágytam rá, jobban, mint bármikor előtte. Viszonoztam a csókját szenvedélyesen és kíváncsian pillantottam fel rá, hiszen szemmel láthatóan mondani szeretett volna valamit. Egy pillanatra döbbenten néztem rá, mert nem gondoltam volna, hogy ezt felhozza. Komolyan lehet aggódnom kellene, mert a végén minden gondolatomat kitalálja. Olyan volt az egész, mintha pontosan tudná azt, hogy mire gondolok és végül is ő öntené szavakba azt, amit nekem kellene. Közelebb léptem hozzá, majd gyengéden megcsókoltam őt, az ujjamat végig húztam a felső testén és közben mögé kerültem. Gyengéden adtam neki egy apró csókot a vállára, a lapockájára, majd a nyakára, majd pedig a füléhez hajoltam.
Nem akarlak bántani és azt se akarom megkockáztatni, hogy elfuss vagy elveszítselek, de köszönöm. - mondtam neki szinte suttogva, majd pedig újra visszatértem a nyaka vonalára és a vállára, persze ez nem volt egyszerű dolog, hiszen magasabb volt nálam, így lábujjhegyen álltam.
Újra megcsókoltam őt egy hosszú szenvedélyes csókkal és közben a kezemet végig húztam a  mellkasán, majd a pedig a nadrágja és az alsója alá csúsztattam a kezemet. Közben ajkaimmal a mellkasát kényeztettem, majd pár pillanat múlva megszabadítom a nadrágjától és az alsójától ahogyan egyre lejjebb haladtam a tökéletes felsőtestén. Az ujjaimmal kezdem el továbbra is kényeztetni őt. Először lassan, végül kicsit gyorsabban kezdtem el a kényeztetni őt, majd pedig nem sokkal később a nyelvemmel és ajkaimmal is csatlakozom hozzá és úgy kényeztetem a férfiasságát, mint még soha se. Örömöt akartam neki okozni, azt akartam, hogy soha se felejtse el ezt a napot, illetve viszonozni akartam azt a sok kényeztetést, amit én kaptam. Most az volt a lényeg, hogy neki is jó legyen...

Nem bántam azt, hogy nem volt hatalmas lagzi. Itt volt mindenki, aki fontos volt számomra, kivétel egy személy a bátyám, de róla azt se tudom, hogy hol van vagy él-e még. Biztos voltam abban, hogy soha se fogom elfelejteni ezt a napot, hiszen életem egyik legboldogabb pillanata ez, hogy a felesége lehetek és megadhatom azt neki amire vágyik. Biztos voltam abban, hogy nem lesz semmi se egyszerű ezek után se, hiszen eddig is sok hibát elkövettem, de talán akkora hibát nem tudok elkövetni, amit nem lehet helyre hozni, vagy ami miatt eltűnne. Régen sokszor álmodoztam arról, hogy milyen lesz a ruhám, illetve az esküvőm, de ez még annál is jobb volt. Nem volt nagy, de minden gyönyörű volt és tökéletes.
És ez fordítva is igaz. - mondtam neki mosolyogva és boldog arccal.
Kínzott, ezt a szokását megtartotta, de egyáltalán nem bántam. Élveztem minden egyes apró csókját, de leginkább arra vágytam, hogy ajkaink újra "összeforrjanak" és nyelvünk "táncra kéljen". Engedelmeskedtem neki, amikor lehámozta rólam a pólóját, majd egy pillanatra a tekintetem elidőzőt a tökéletesen felső testén, majd pedig a szemeit néztem, de nem sokkal később újra a hátamon feküdtem és ajkainak őrjítő érintését éreztem a testem különböző pontjain. Eszembe jutott az első alkalom, amikor kicsit zavarba jöttem, de ez szerintem normális dolog, hiszen minden emberi test kicsit másabb, illetve minden emberi kapcsolat kicsit különbözik egymástól, így érthető ha valaki zavarban jön valaki előtt.  
Éreztem, amint a nyakam vonalán elindult lefelé, majd pedig nem sokkal később a melleimmel kezdett el "játszani". Egyszerűen mindig pontosan tudta, hogy hogyan őrjítsen meg és a testem automatikusan válaszolt minden egyes érintésére, amit a nyelvével, szájával és az ujjaival csinált. Apró nyögések hagyták el az ajkaimat, illetve a szívverésem is egyre hevesebb lett. Majd viszonoztam a rövid, lopott csókját, de legszívesebben hosszabban csókoltam volna meg őt, de most hagyni akartam, hogy ő irányítson "megint", hiszen az elmúlt időszakban nem éppen jó dolgok történtek akkor, amikor én vettem át az irányítást. Féltem attól, hogy esetleg megint elveszítem a kontrollt, ha nem is most, akkor majd máskor, máshol, illetve másik helyzetben, de pár másodperc múlva ezek a gondolatok elillantak. Megéreztem ajkainak az érintését a combomon, majd szép lassan egyre följebb haladt kínzó lassúsággal ahhoz a bizonyos pontomhoz. Egyre jobban kezdtem mozogni ahogyan egyre közelebb ért, majd amikor megéreztem ott az ajkát, akkor egy hangos nyögés hagyta el a számat. Pontosan tudta azt, hogy hogyan kínozzon. Nem sokkal később pedig újra mesteri ügyességgel kezdett el a nyelvével kényeztetni ott. A hajába túrtam, miközben testem automatikusan néha megmozdult válaszolva nyelvének mesteri játékára, majd pedig a kezemmel belemarkoltam a lepedőbe és egyre gyakrabban hagyta el ajkaimat kéjes sóhaj.
Nate... - mondtam zihálva és elcsukló hangon a nevét, hiszen teljesen megőrjített már és a szívem is egyre szaporábban vert. Reméltem, hogy már tényleg nincs senki se a házunkban, mert nos az a személy vagy élvezi azt amit hall, vagy pedig legszívesebben megölné azt a személyt, aki miatt ilyen hangokat adok ki. Viszont biztos voltam abban is, hogy még valamit forgat a fejében, ismertem már őt ennyire.

Figyeltem őt és sejtettem, hogy ezt fogja mondani. Sokszor mondta már, hogy ne sajnáljak dolgokat, vagy nem az én hibám, de én ilyen vagyok. Szoktam hibázni, vannak dolgok amiket sajnálok és ennek hangot is adok. Nem értettem őt, hogy miért mondja ezt, hiszen szemmel látható volt a dolog, hogy megint én rontottam el a dolgot, hiszen megint ettem belőle. Majd a következő mondatára felkaptam a fejemet, hiszen nem tudtam, hogy honnét tud erről, mivel soha se mondtam neki.
-Honnét tudod ezt? - kérdeztem tőle kíváncsian és még szarabbul éreztem magamat, hogy még erre se voltam képes, hogy saját magamtól elmondja neki, de ő máris tud róla. Nem értem, hogy miért szeret, hiszen szemmel láthatóan hibát hibára halmoztam az utobbi időben, még akkor is, ha nem akartam... Viszonoztam a csókját, majd pedig elmosolyodtam, amikor éreztem ajkának az érintését a nyakamon.
Mindig bízom benned. - mondtam neki őszintén, majd becsuktam a szememet- Hova megyünk? - kérdeztem tőle kíváncsian, majd amikor megfogta a kezemet, akkor tudtam, hogy semmi bajom se eshet, hiszen nem engedné. Mindig vigyázna rám. Hallgattam Nate szavait, amikor mondta, hogy mikor mire vigyázzak és merre menjek, de tényleg fogalmam sem volt arról, hogy milyen meglepetése van számomra, hiszen már annak örültem, hogy újra itt van velem és szeret.
Lassan kinyitottam a szemet, majd pedig egyszerűen a torkomon akadtak a szavak. Nem bírtam megszólalni. Figyeltem a virágokat, a díszeket. Minden gyönyörű volt és nem is értem, hogy tudta megszervezni ezt az egészet egy éjszaka alatt. Lassan elindultam előre és közben figyeltem a gyönyörűen feldíszített dolgokat. Nate-re pillantottam, majd újra előrenéztem és nem akartam elhinni, hogy az édesapám is segített ebben az egész dologban. Nem régen még úgy tűnt, hogy nem igen bízik Nate-ben, illetve hogy nem nagyon kedveli őt, erre most meg itt van és ő fog összeadni minket. Egyikünk se volt úgy öltözve, hogy itt most esküvő lesz, de mondhatni kiegészítettük egymás ruházatát. Pár pillanattal később mondott pár szót Ezio, majd pedig Nate kezdett bele a beszédbe.
Figyeltem őt és éreztem, amint egy könnycsepp végig folyik az arcomon. Még mindig nehezen tudtam elhinni, hogy ez a valóság és nem pedig álom. Nem számítottam erre, de mostanában sok olyan dolog történt körülöttem amire egyáltalán nem számítottam, de nem bántam. Boldog voltam és a szívem egyre hevesebben vert. Elmosolyodtam, amikor a keze a hasamra csúszott. Meg akartam szólalni és mondani valamit, de egyszerűen nem ment. Hiába próbáltam bármit is mondani a szavak nem jöttek ki a számon, majd végül nagy nehezen sikerült pár szót mondanom.
- Ennél szebb esküvőm soha se lehetett volna, mert minden tökéletes. Szeretlek és szeretni foglak mindig. - mondtam neki teljesen meghatódva, mert gondolom az azért teljesen másabb, amikor az ember számít az esküvőre, mint így. Egyáltalán nem számítottam erre és így még nehezebb volt bármit is mondanom.
Majd hamarosan felhúztuk a gyűrűket és megcsókoltuk egymást. Figyeltem ahogyan az a néhány ember elmegy, majd pedig megöleltem édesapámat. Boldog voltam, hogy az áldását adta ránk, hiszen ennél többet nem is kívánhattam volna, mint hogy az édesapám áldását adja ránk, illetve hogy annak a férfinak lehetek a felesége, akit tiszta szívemből szeretek és remélhetőleg tényleg örökké együtt lehetünk. És még ott volt az a tény is, hogy babánk lesz.
Elnevettem magamat, amikor a karjaiba kapott, majd pedig megcsókoltam őt. - Szeretlek és köszönök mindent. - mondtam neki mosolyogva, majd pedig nem sokkal később az ágyban találtam magamat. Gyengéden, de ugyanakkor szenvedéllyel csókoltam őt és minden egyes csókját viszonoztam. A hajába túrtam és az egyik lábammal közelebb húztam őt magamhoz.

Legszívesebben üvöltöttem volna, vagy felpofoztam volna őt, azért mert eltűnt majdnem egy napra és még életjelet se adott magáról. Megértem, hogy dühös, mérges rám, hiszen minden joga megvan rá, de attól még idegeskedtem és halálra aggódtam magamat. Ha nem most változott volna át vámpírrá, hanem már régebb óta, vagy ha még mindig ember lett volna még akkor is aggódtam volna érte. Féltem őt, hiszen pontosan tudom, hogy mennyi veszély les ránk minden nap, minden árnyékból, de még se tudtam őt bántani. Egyszerűen csak kisétáltam onnét a sötétben és lementem a földszintre, majd a teraszra. Úgy éreztem, hogy talán a hajnal hűvössége letud "hűteni" engem, hogy ne tegyem meg azt, amit a fejemben százszor meg tettem már. Amennyire jogom volt dühösnek lennie, annyira volt neki is joga rá.
Hallottam a lépteit, de addigra már a fel is állított engem, mire reagáltam volna bármit is. Ránéztem, de nem bírtam megszólalni, hiszen annyi minden kavargott a fejemben. Éreztem gyengéd csókját, majd az ölelését. Viszonoztam a csókját, majd hozzá bújtam és a fejemet a mellkasára hajtottam. Sajnáltam, hiszen hibáztam és nem ez volt már az első alkalom. Erőt akartam gyűjteni, illetve először is megnyugodni az ölelésében, ami valamennyire ment egészen addig, amíg meg nem hallottam azt az egy bizonyos szót. Felemeltem a fejemet, majd kibújtam az öleléséből. Idegesen és zavartan túrtam a hajamba, majd rá néztem újra.
- Én sajnálom...Én hibáztam és nem te. Minden jogod megvolt arra, hogy azok után elrohanj. - mondtam neki kicsit hadarva, majd amikor láttam, hogy közelebb lép és közbe akar szólni, akkor rá pillantottam, hogy ne tegye, ha most nem tudom végig mondani, akkor talán soha se.  - Nem tudom, hogy miért tettem, nincs mentségem rá.. - egy röpke pillanatra oldalra pillantottam, majd újra őt néztem.- Sajnálom... nem akartalak bántani, se megrémiszteni. - mondtam neki megadóan, hiszen tényleg én hibáztam és nem hibáztatom azért amit tett. Én is valószínűleg ugyan így elmenekültem volna jó pár órára. - Szeretlek mindennél jobban és tényleg sajnálom, hogy megint hibáztam. - mondtam neki elhaló hangon, majd figyeltem őt. Nem akartam veszekedni, de muszáj volt neki elmondanom azt, amit érzek és úgy éreztem bocsánatot is kell tőle kérnem, hiszen nem akartam, hogy az én hibám miatt érezze magát rosszul. Azt tette, amit a legjobbnak gondolt, miután én hibáztam. Azért is hálás lehetek a sorsnak, hogy visszajött és itt van.. Illetve, ha nem beszélünk az érzelmeinkről, akkor később problémák lehetnek. Reméltem azt, hogy nem ijesztettem meg őt és nem fog elrohanni. Az ölelésében szerettem volna most lenni, de nem mertem megmozdulni, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy mit gondol...

Fogalmam sem volt, hogy miért tette, talán az is közre játszott, hogy éhes voltam, mivel az utóbbi napokban nem igen maradt bent az a vér, amit megettem. Nate vérének az ízét már sikerült megízlelnem korábban és valószínűleg az édes vérének az emléke csábított. Amilyen gyorsan történtek előbb a dolgok, olyan gyorsan döntött magam mellé az ágyra. Időm se volt reagálni arra, amit mondott, mert már fel is öltözött, illetve ki is lépett a szoba ajtaján. Hallottam, amint a bejárati ajtó becsukódik, mire visszadőltem az ágyba. A kezemet az arcomra tettem és egy darabig nem mozdultam meg, hiszen igaza volt. Oda kell jobban figyelnem, hogy mikor mit teszek vagy mondok, mert ha még saját magamat se tudom uralni, akkor nagy gondok lehetnek még itt.
Egy idő után felkeltem az ágyból, majd lezuhanyoztam, felöltöztem és lementem a konyhába. Vett innivalót kibontottam és megittam, majd pedig a kutyushoz sétáltam oda, aki időközben felébredt. Leültem a földre, majd óvatosan a kezembe vettem és elkezdtem simogatni őt. Mosolyogva néztem rá. - Kellene neked valami nevet adni. -elgondokoztam kicsit, de nem akartam Nate nélkül nevet adni neki, hiszen mégis csak ő találta meg. Adtam neki friss vizet és ennivalót, majd pedig Nate-t hívtam, de nem válaszolt. Jó párszor próbáltam még elérni, majd még ki is nyomott, így feladtam. Izgultam és féltettem őt. Friss vámpír volt és szörnyű dolgokra képesek a frissen született vámpírok. Ismertem már annyira Nate-t, hogy tudjam utána csak lelkiismerete lenne. Izgultam és féltettem őt, de nem tudtam mit tenni, mivel biztos voltam abban, ha elmegyek megkeresni, akkor csak még nagyobb lesz a baj.
Szép lassan besötétedett, majd éjszaka lett. Próbáltam magamat lefoglalni különböző dolgokkal. Olvastam, tv-t néztem, de folyamatosan a telefonomat bámultam, hogy hátha ír, vagy ad valami életjelet magáról. Este tíz is elmúlt már, amikor a kutyussal elindultam a háló felé. Belebújtam Nate egyik pólójába, mintha ezzel is az ő hiányát akarnám pótolni. Forgolódtam és nem bírtam elaludni. Egyik kezemmel a kutyusra vigyáztam, a másikkal pedig a hasamat simogattam, mintha a két apró teremtést szeretném lenyugtatni. A pici husky bemászott az ölelésembe, majd végül én is álomba merültem. Fura volt hosszú idő után azzal a tudattal aludni, hogy nincs mellettem, de megint én hibáztam.
Éreztem egy gyengéd puszit, de azt hittem az egészet csak álmodom. Egy kicsit megmozdultam és aludtam tovább. Hajnali négy vagy öt is lehetett, amikor felébredtem. Fejem Nate mellkasán pihent. Óvatosan felkeltem és figyeltem őt. Úgy nézett ki, mint aki jól van, de részben rosszul esett, hogy nem ébresztett fel, hogy hazaért. Aggódtam érte, nagyon is... Halk léptekkel indultam el kifelé a szobából, mert nem éreztem jól magamat. Éhes voltam, még is csak úgy kavargott a gyomrom. Fogalmam sincsen, hogy emberként milyen lehet megélni az állandó émelygést, de vámpírként nem leány álom. Lementem a földszintre, majd töltöttem egy hideg pohár vizet magamat és elindultam ki a kertbe. Volt kerítés és amúgy se érdekelt volna, ha most meglát valaki egy szál fehérneműben és Nate pólójában. Főleg, hogy Nate pólója a combon közepéig vagy még lejjebb ér. Éreztem a nap első sugarait az arcomon, majd leporoltam egy régi széket és leültem rá. Fáradt voltam, még se tudtam aludni. Nate-t meg nem akartam felébreszteni, mert még magam sem tudtam, hogy hogyan fogok tudni a szemébe nézni azok után, amit tettem.

Soha se voltam az a személy, akit könnyen meg lehet fejteni. Soha se állítottam, hogy könnyű a gondolataimban, vagy a tetteimben olvasni és biztos voltam abban, hogy még ennyi idő után is rejtély vagyok néha Nate számára, ami lehet jó és rossz dolog is, de az ember nem képes napok, hetek, hónapok alatt megváltozni. Nem fogom senkire se azt, hogy miért lettem ilyen, amilyen. Egyszerűen csak az élet tett ilyenné, ennyire kiszámíthatatlan, megfejthetetlenné és talán szép lassan minden egyes titkomra fény fog derülni idővel, hogy mit miért is teszek, de jelenleg hálás is voltam a sorsnak, hogy Nate soha se erőltetett semmit se, hanem elfogadott ilyennek és türelmes volt velem. Persze ott volt még az a tény is, hogy nőből vagyok és minden nő szeszélyes a magam módján, illetve valószínűleg igaz a mondás is, hogy a hormonok képesek megőrjíteni minden állapotos nőt.
Fogalmam sem volt arról, hogy miket gondol erről az egész vámpír dologról, illetve a vámpírsággal együtt járó dolgokkal kapcsolatban, de az biztos, hogy sok mindent bizonyított. Még biztosabb voltam azzal kapcsolatban, hogy nem lesz semmi baj, hiszen jelét mutatta annak is, hogy még így egy napos vámpírként is hatalmas az önuralma. Természetes azt viszont nem tudtam, hogy ez a vámpír sebesség és a többi dolog mennyire tetszik neki, de alkalmazta az biztos. Olyan volt mintha ösztönösen cselekedne  és hozzá felhasználná a most szerzett erejét, ami tetszett. Ösztönösen cselekedtem sokszor, mint mindig, persze így cselekedni nem mindig jó, de most senki se vadászott rám, legalábbis nem tudtam róla... Éreztem kezének az érintését, amint a combomnál elkapott és felemelt. Az ujjaimmal a hajába túrtam, majd viszonoztam minden egyes csókját közben.
Hallottam amint tárgyak hullanak a földre, de fogalmam sem volt arról, hogy éppenséggel mit söpör a földre, hiszen nem volt még időm körbe nézni teljesen a lakásban. Nem sokkal később pedig a hátam a falnak ütközött, mint legelőször. Nem bántam meg, hogy egy darabig nem engedtem ilyen téren, hiszen soha se értettem a mai fiatalságot. Talán régi módi vagyok, de ennyi idősen nem csoda, hiszen soha se gondoltam azt, hogy az első napon egymásnak kellene esni ilyen téren, de örültem annak hogy Nate ezt nem bánta, hogy vártunk vele. Nem sokkal később az ágy irányába indult el és ledöntött rá, majd kíváncsian pillantottam fel rá.
Tudom, de attól még megérzed a fájdalmat. - mondtam neki komolyan, hiszen ez az egy dolog biztos volt, hogy a fájdalmat ugyan úgy megérzi, hiszen nem éppen leány állom, amikor a bőrödbe bármit is belevájnak. Éreztem, amint újra belém csúszik, majd pedig egyre gyorsabb és gyorsabb tempóját. Közben folyamatosan csókokat  váltottunk, közben a kezem a hátára csúszott és egy-egy keményebb mozgása után a körmeim automatikusan vájódtak bele a hátába, majd az egyik ilyen alkalomkor beleharaptam az ajkába és megízleltem újra a vérének mámorító hatását. Ajkaimról lenyaltam vérének a csábító ízét.
Hirtelen ötlettől vezérelve a dereka köré fontam a lábamat, majd amilyen gyorsan az ágyba kerültem olyan gyorsan fordítottam megint a helyzeten. Lassan, majd pedig egyre gyorsabban kezdtem el mozogni a csípőmmel és közben újra megcsókoltam őt, illetve elindultam ajkaimmal újra a nyakán át a felső testére. Egy darabig ott időztem el, majd pedig újra visszatévedtem a nyakára. A válla és a nyaka közötti kisebb részbe belevájtam a fogaimat, hogy újra megízlelhessem vérének mámorító ízét, de ez mind csak röpke pár másodpercig tartott. Egy halk nyögés hagyta el a számat, majd pedig újra felemelkedtem. A tempón nem lassítottam, éreztem kezének érintését, amint elindul a csípőmről fölfelé miközben a vérének utolsó cseppjeit nyaltam le az ajkaimról.

Biztos voltam abban, hogy nem számított bilincsekre tőlem, vagyis nem voltam teljesen biztos, de sejtettem. Szerettem meglepetést okozni másoknak főleg neki, hiszen az soha se baj. Tényleg fogalmam sincsen, hogy honnét jöttek ezek a dolgok, hiszen őszintén bevallva előtte soha se csináltam még ilyet, vagyis nem "játszottam" a másik féllel, mint most, de az is igaz, hogy életemben soha senkit se szerettem még úgy, mint őt. Sok kor érdekes szokásait megéltem már, még ilyen téren is, hiszen a korok nem úgy változnak, hogy egyik napról a másikra és én se voltam, mindig ártatlan személy. Sokszor manipuláltam én is másokat, de persze csak akkor, ha nemes ügyről volt szó. Mindig is szerettem másokon segíteni, mintha ezzel tudnám enyhíteni a bűntudatomat, hiszen sok ember halt meg a kezeim között, még olyanok is, akik nem érdemelték volna meg.
Talán Nate miatt cselekedtem így, talán ő hozta felszínre ezt az énemet. Nem tudom, de nem is érdekel, hiszen csak az számít, hogy tetszik neki az amit csinálok. Ez mondhatni még nagyobb biztatást ad ahhoz, hogy folytassam. Tudtam jól, hogy miért kezdtem bele, de nem akartam neki se egyből megadni azt, amire vágyott. Miért tenném, hiszen fiatal volt még az idő és nem siettünk sehova se. Fura volt látni, hogy ennyire jól "viseli" ezt az egész dolgot. Nagyobb volt az önuralma még így friss vámpírként, mint gondoltam volna. Játszani akartam, még akkor is, ha ez nem volt éppen valami tisztességes dolog tőlem, de az élet se mindig fair. És nem kapta meg azt amire számított, jobban mondva most még nem, hiszen nem sokkal később már a szoba közepén voltam és egy sztriptízbe kezdtem. Magamat se értettem most, hogy mit miért teszek, mert még tényleg soha se viselkedtem így az egyik hímnemű egyeddel se, de itt volt az ideje, hogy valami új dolgot is kipróbáljak főleg, ha Nate kedvében járhatok vele. Nem gondoltam volna, hogy ezek a dogok után is még ennyi erő lesz benne, hogy eddig fogja bírni, majd elmosolyodtam, amikor hallottam a bilincs reccsenését, majd még szélesebb lett a mosolyom, amikor a másikat a kulccsal nyitotta ki. Nem siette el ezt a dolgot és ez abból is látszott, hogy lassú, kimért és magabiztos léptekkel sétált oda hozzám, nem pedig lerohant egyből.
Éreztem erős karját magam körül, majd közelebb húzott magához és felpillantottam rá, hiszen még így magas sarkúban is magasabb volt nálam. Éreztem vad csókját, amit viszonoztam egy szenvedélyes csókkal, majd mosolyogva pillantottam fel rá a szavai hallatán.
És talán még nem is sejted, hogy mennyire ördögi. - mondtam neki egy sejtelmes mosollyal az arcomon, majd megcsókoltam és az ujjamat játékosan végig húztam a meztelen felső testén. - Nekem van a legjóképűbb és legtökéletesebb vőlegényem. - majd ajkaink újra egymásra találtak.
Éreztem apró csókjait a testemen, amik szinte perzselték a bőrömet, de jó értelemben. Kezemmel a mögöttem lévő komódra vándorolt, hiszen az amit csinálta, nos az maga a volt a kisebb kínzás, de úgy látszik tetszett neki az inges dolog, hiszen most ő csinálta ugyan azt a "trükköt". Amikor a legérzékenyebb pontomra lehelt egy apró csókot, akkor a testemen egy jól eső bizsergés futott végig. Ahogyan ő volt kiszolgáltatva nekem az előbb, úgy voltam most én kiszolgáltatva neki, hiszen pontosan tudta, hogy mivel tud megőrjíteni. Éreztem apró csókjait, nyelvének az érintését a combomon, aminek következtében egy kicsit megmozdultam, hiszen én se vagyok szobor és hatással van rám minden apró érintése, majd nem sokkal később visszatért a legérzékenyebb pontomhoz és ott kezdett el "játszadozni". Nem sokkal később már az ujjait is használta hozzá. Eleve készen voltam rá, hiszen az én kisebb műsorom, amire már korábban reagált az is hatással volt rám. Pár pillanattal később újra felállt, mire én kíváncsian néztem rá és próbáltam összekapni magamat. Éreztem újból a karjait a derekam körül, majd nem sokkal később hátrálni kezdett. Amint elértünk az üvegajtóhoz, ami a vízre adott kilátást, elengedett és a vámpír sebességét kihasználva mögöttem termett. Éreztem, amint egyre közelebb hajol hozzám, majd hozzányomott az üveghez. Teste közelsége megőrjített, éreztem a leheletét a fülemnél, férfiasságát amint a testemhez ér és hallottam a víz hullámainak a hangját is.
Rendben ... - mondtam szinte elhaló hangon, bár ezt eddig is sejtettem, hogy valószínűleg senki se láthat be ide, hiszen talán Nate se vágyik közönségre, de soha se lehet tudni. Hallottam ahogyan megválik a nadrágjától és az alsójától és én addig meg se mozdultam, csak vártam. Vágytam arra, hogy újra bennem legyen, hogy újra érezhessem őt. Éreztem a férfiasságát, amint a legérzékenyebb pontomhoz érintette és "simogatni" kezdte azt a pontot, ami még jobban fokozta a vágyamat iránta. Már éppen meg akartam fordulni, amikor egyszer csak elkapta a kezemet és az ajtóhoz szorította mind a kettőt, majd éreztem amint birtokba vesz. Éreztem amint csípőjével elkezd bennem mozogni és közben apró harapdálásokkal fokozta még jobban a vágyamat. Néha egy-egy apró nyögés hagyta el az ajkaimat, illetve fura volt az, hogy nem láthattam őt és a kezemet is lefogta, mintha viszonozni akarná kicsit a kínzásomat. Éreztem az egyre gyorsabb mozgását, majd egy idő után pedig újra használtam a vámpír képességemet. Kiszabadítottam magamat és fordítottam a helyzeten. Most az ő formás feneke nyomódott neki az üvegajtónak. Szembe kerültem vele, mire megcsókoltam őt és mosolyogva pillantottam fel rá. Ő se hezitált, hanem vámpír sebességgel újra elkapott, majd felkapott. Először a komódon kötöttünk ki. A dolgok csak úgy hullottak róla. A lábamat szorosan a dereka köré fontam, majd a kezemmel a hajába túrtam és a csípőmet egyszerre mozogtam vele. Nem sokkal később a hátam a falnak csapódott, majd a kezeit végig húzta a testemen, amibe beleborzongtam, majd végül újból lefogta a kezemet, a fejem kicsit hátra csuklott. Meg akartam őt érinteni, de másrészről meg rá akartam hagyni, hogy "tegyen azt amit csak akar."

Rendben, te tudod, de én figyelmeztettelek. - mondtam neki ördögi mosollyal az arcomon, hiszen talán tudja, hogy mibe is ment bele, de az is lehet, hogy fogalma sincsen vagy csak szeret kísérletezni. Kíváncsi voltam, hogy vajon meddig bírjak, hiszen hiába egy napos vámpír attól már erősebb, mint egy normális ember és könnyen ki tudja szabadítani magát az én kis fogságomból. Soha se akartam csalódást okozni neki, de ezen most annyira nem is agyaltam, hiszen ismertem már annyira, hogy tudjam, hogy mik a "gyenge" pontjai és mivel tudom megőrjíteni őt. Azzal is tisztában voltam, hogy a közelségem is már egy fajta hatással van rá, szóval annyira nehéz dolgom talán nincs is, mint ahogyan ő is hatással van rám. Csinálhattam volna fordítva is, hogy előbb megyek zuhanyozni és utána bilincselem meg őt, de abba mi lett volna a pláne, hiszen akkor szabadon mozoghatott volna, vagy akár utánam is jöhetett volna, amit most nem akartam. Kicsit kínozni szerettem volna és ezért is adtam neki egy kisebb fajta "műsort" fürdőbe menet, hiszen tudtam jól, hogy nem hagyja hidegen az amit lát és amit művelek, még se tud szabadon cselekedni, hiszen a bilincseim ott vannak rajta. Honnét jött ez az ötlet? Fogalmam sincsen, talán mindig is ki akartam próbálni és ez remek lehetőségnek bizonyult.
Tudtam jól, hogy nehezen fogja megállni azt, hogy ne teremjen ott és szabadítson meg a falatnyi ruhadaraboktól, de ezért is volt jó az, hogy megvolt bilincselve, hiszen még nem vesztette el annyira az eszét, hogy ne tudja kontrollálni magát, de hallottam a szívverését, ami elárulta őt, hogy jó irányba haladok. Nem vagyok kegyetlen, vagy talán egy kicsikét,de miért ne kínozhatnám őt, ha közben élvezi ezt a fajta kínzást? Angyali Shan-nak hívnak, de minden nőben van egy kisebb fajta rossz kislány és ez bennem is megvan. Tényleg nem tudtam, hogy mennyi ideig fogja hagyni, hogy én irányítsak, hiszen mindig is szeretet ő iránytani, amit én persze nem bántam. Figyeltem minden egyes apró rezzenésére közben és tudtam jól, hogy például az inges dolog mit váltott ki belőle, de végül az volt a legnagyobb hatással rá, amikor magamat kezdtem el "simogatni". Ennek a hatása érezhető is volt, illetve biztos vagyok abban, hogy szívesebben csinálta volna azt, amint én műveltem magammal...
Elmosolyodtam, amikor meghallottam a sóhaját, majd szavai hallatára ártatlan tekintettel felnéztem rá. - Fogalmam sincsen, hogy miről beszélsz kedvesem. - mondtam neki még mindig ártatlan arccal, majd egy apró ördögi mosoly jelent meg az arcomon. A kezem közben lassan, majd egy kicsit gyorsabb tempóban kezdte elkényeztetni a férfiasságát. Amikor éreztem, hogy kezd közel jutni a határhoz, akkor lassítottam újra, majd újra gyorsítottam, mintha még ezzel is kínozni szeretném őt, majd mielőtt elérte volna azt a dolgot, akkor elvettem a kezemet, majd játékosan végig húztam az ujjamat a mellkasán és közben vadul megcsókoltam őt, ezek után pedig végig simítottam az arcán, majd úgy tettem, mintha meg akarnám csókolni őt és közben a mellkasunk összeért, majd újra eltávolodtam tőle, persze csókot nem kapott tőlem. Figyeltem őt mosolyogva, majd pedig arcának a másik oldalán simítottam végig és ugyan ezt játszottam el utána, amit az előbb. Ezek után pedig az ágyékomat "dörzsöltem" az övének és közben pedig vadul megcsókoltam őt, majd mindezek után tornászi ügyességgel álltam fel és indultam el a szoba közepe felé, ahol jól láthatott engem. Figyeltem minden egyes lépésre, majd pedig nem sokkal később megszólt egy zene, amire elkezdtem mozogni. A kezem a testemet érintette közben, majd néha-néha hívogatóan néztem rá. Láttam rajta, hogy nem sokáig bírja, de arra várhat, hogy én oldozzam el őt. Most eszem ágában se volt megtenni. Folytattam a lassú táncot és közben egy-egy ruhadarabtól kecsesen elkezdtem megválni.

Vannak olyan dolgok amikkel az ember hirtelen nem tud mit kezdeni, de még se bánja, hiszen örömteli dolog. Ilyen volt megtudni, hogy babát várok. Fogalmam sem volt arról, hogy ezek után mi lesz, vagy a baba érkezése után mi lesz, hiszen se én, se Nate nem volt igazán angyal kicsinek, így ha örökli a mi temperamentumosságunkat, akkor nem fogunk unatkozni, de szeretni fogom mindennél jobban. Eljátszadoztam már gondolatban, hogy vajon fiú, vagy lány lesz-e, de valójában nem tudtam és szerintem nem is ez a lényeg. Legyen meglepetés.
Ezt örömmel hallom, vőlegényem. - mondtam neki mosolyogva és viszonoztam minden egyes apró csókot. Elmosolyodtam csók közben, amikor megéreztem, hogy a keze lejjebb csúszik a fenekemre, majd pedig amikor éreztem a simogatását ott. Figyeltem minden apró kis mozdulatára, hiszen tényleg nem akartam semmi olyat se tenni, amiből esetleg megint vita lehet, illetve fogalmam sem volt arról, hogy friss vámpírként milyen lehet ilyen dolgot átélni, bár az is biztos, hogy tapasztalt vámpírként is érdekes az első ilyen alkalom, még akkor is, ha a másik fél továbbra is csak sima halandó ember.
Kíváncsian pillantottam fel rá, amikor meghallottam a szavait. Figyeltem őt, de nem szólaltam meg. Egy kisebb fajta ördögi mosoly jelent meg az arcomon, az ajkamba haraptam, de a tekintetemet még mindig rajta tartottam. Lassan végig simítottam az arcán miközben közelebb hajoltam hozzá úgy, hogy az ajkaink majdnem összeért. - Biztos vagy abban, hogy most szeretnéd, amikor minden annyira intenzív?- kérdeztem tőle mosolyogva, majd a válaszát meg sem várva megcsókoltam, végül újra elindultam vissza a nyakához. A kezeimmel közben teljesen mást kerestem, majd pedig bűvészi ügyességgel kibilincseltem őt. Elmosolyodtam amikor megláttam az arcát, majd pedig leszálltam szépen lassan róla.
- Én figyelmeztettelek, hogy nehogy megbánd, hogy most kéred. - mondtam neki mosolyogva, majd szép lassan elindultam a fürdő irányába. De minden egyes lépésnél egy-egy ruha darab lehullott a földre. Miért is vetkőznék le bent, ha megtehetem itt kint és ezzel még őt is kínozhatom kicsit, hiszen tehetetlen. Ajtóból még visszapillantottam rá mosolyogva, majd játékosan egy puszit küldtem neki és végül eltűntem a fürdőben.  
Fogalmam sem volt arról, hogy mennyi ideje lehetek bent, de nem is érdekelt, hiszen nem siettem sehova se, mivel még ő se tud sehova se elszaladni, illetve a jó dolgokra néha várni kell, nem is kicsit.  Élveztem a meleg víz hatását, mivel segített kicsit kitisztítani a fejemet, mert nem akartam arra gondolni, amikor Nate élettelen teste a kezem között volt, vagy a veszekedésre. Csak arra akartam gondolni, hogy most itt van és hogy ennyi "balszerencse" után végre legyen valami jó is neki, ami hozzám fűzi. Egy kis idő után elzártam a vizet és megtörölköztem, majd pedig a fekete fűzőbe bújtam és a hozzá tartozó dolgokba. A hajam a vállamra és a hátamra omlott. Egy utolsó pillantást vetettem a tükörben, majd pedig minden bátorságomat összeszedve léptem ki az ajtón. Mosolyogva pillantottam rá, amikor rám nézett. Láttam a tekintetén, hogy nagyon tetszik neki az amit lát. Talán még picit el is pirultam amikor fütyült egyet, majd pedig játékosan körbe fordultam, hogy még jobban szemügyre tudja venni a dolgokat, ezek után pedig az ágyhoz sétáltam és újból elfoglaltam az ölét.
Igen, mondtad, de szeretem hallani. - mondtam neki mosolyogva, majd pedig közelebb hajoltam hozzá, mintha mindjárt megízlelném újra a mézédes csókját, de végül a nyakára adtam egy csókot és közben a kezemmel az ingének a legfelső gombját kerestem meg. Lassan, mondhatni csigalassúsággal gomboltam ki azt az egy gombot, majd utána egy apró leheletnyi csókot nyomtam arra a területre, amit még nem régen az inge takart. Majd jött a következő gomb és annál is ugyan ezt játszottam el. Legszívesebben letéptem volna róla, de most húzni szerettem volna ezt a dolgot és "megőrjíteni" kicsit. Szép lassan az összes gombot kigomboltam, de minden egyes gombolás után jött egy aprócska csók a "felszabadult" felületre. Amikor végig értem, akkor mosolyogva pillantottam fel rá.
Lassan teljesen megszabadítottam az ingétől, hiszen még varrás se tud kifogni a vámpír erőmön, de közben végig őt figyeltem. Előre hajoltam, közel hozzá, megcsókoltam, beleharaptam az alsó ajkába és közben a kezemet lassan végig húztam a meztelen felső testén. Majd pedig újra "kényelembe" helyeztem magamat az ölében és szép lassan a kezem végig csúszott a saját mellkasomon egészen a mellemig. Figyeltem őt miközben a kezem továbbra is a melleimnél volt. Meg akartam őrjíteni, illetve soha se mondtam azt, hogy kegyes és finomkodó leszek ilyen téren. Majd amikor láttam, hogy elértem a kívánt hatást, akkor előre dőltem, a lábaim a csípője mellett volt, illetve az egyik kezem szintén mellette pihent miközben ajkaimmal kezdtem birtokba venni a mellkasát és közben a kezem szép lassan a nadrágja alá csúszott.

Amilyen nyugodt volt kb. az elmúlt hónap, annyira zűrös lett ez az egy nap. Eddig se unatkoztunk amióta itt vagyunk, de azt hiszem ez a nap sok meglepetéssel szolgált. Ott volt az a dolog, hogy megtudtam, hogy Nate hol élt korábban, majd megtudtam, hogy az apám él, majd Nate meghalt a karjaim között és végül vámpír lett belőle, illetve ott volt még az a dolog is, hogy én babát vártam, bár ezt 1-2 napja már tudom. Az élet mindig tartogat meglepetéseket és biztos voltam abban, hogy még sok meglepetés lesz és sok nehézséget fog elénk állítani az élet, de nem fogom feladni. Szerencsés lehetek azért, hogy megismertem, illetve hogy viszonozza az érzéseimet. Szeretem őt és mindig is szeretni fogom, ezen senki se változtathat.
Rosszul esett, hogy nem beszél arról amit gondol és érez, hiszen fontos volt számomra és talán pontosan emiatt hagytam annyiba ezt a témát, nem akartam újra veszekedni vele. Reménykedtem abban, hogy idővel talán elkezd beszélni az érzéseiről. Én itt leszek és várni fogok erre a pillanatra.
Élveztem, hogy újra a karjai között lehetettem, mert ha kívülről nem is látszott legbelül féltem, féltem mindentől. Féltem attól, hogy esetleg elveszíthetem őt, féltem attól, hogy nem fogok tudni neki segíteni és féltem az anyaságtól is. Fogalmam sem volt arról, hogy hogyan leszek képes felnevelni egy gyermeket. Mindig is vágytam erre a dologra, de mégis féltem ettől az egésztől. A karjai között úgy éreztem, hogy egy pillanatra minden félelmem elszállt, majd amikor megéreztem a mámorító csókját, akkor úgy éreztem, hogy minden jó és tökéletes még akkor is, ha ez nem volt teljesen igaz. Szerettem őt és ő engem, éreztem és tudtam, s ez erőt adott nekem. Csókunk egyre hevesebb lett és végül az ágyban kötöttünk ki.
Fogalmam nincsen, hogy hogyan került ő alulra, de egy apró mosollyal néztem le rá. Figyeltem őt és minden egyes mozzanatát, majd gyengéden újra megcsókoltam őt. - Szeretlek. - súgtam az ajkai fölött és figyeltem őt. Egy kis idő elteltével újra megcsókoltam, majd elindultam óvatosan az állán át a nyakára apró gyengéd csókokkal, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy ő miként fogja ezt megélni most született vámpírként.