„I stayed. This empire, it thrives because of me, and you want me to run? A man does not run from his home.”

A falat nézem. Azt az átkozott kőrakást, amiből cirádás ívvel kidomborodik egyetlen betű. Jól ismerem minden görbületét, számtalanszor láttam életem folyamán hogyan veti papírra Ő éjfekete tintával. És most ott van mindenhol. Ott virít a falon, a kovácsoltvas kapu rácsain, valószínűleg még az étkészleten is, hirdetve az egyetlen ősi családot. M. Lehetne ez akár az én tiszteletem jelképe is. M, mint Marcel. Akik nem ismerik a város történetét, a mendemondákat és legendákat, csak a tényeket és az én nevemet, könnyen hasonló következtetésre juthatnak. A város az enyém, az én fennhatóságom alá tartozik a környéke is, de miután a Mikaelsonok itt feledésbe merültek, rájövök, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem tud szabadulni az emlékektől. Képes vagyok évtizedek elteltével is bámulni azt a nevet, ami egyszerre adott meg mindent és fosztott meg az összes boldogságomtól.

Visszatértek, felforgatják a várost, fenyegetik a törékeny békémet a farkasokkal és a boszorkányokkal, ennek pedig egy cseppet sem örülök. Nem hibáztathat azért senki, mert nem adom át a gyeplőt a Mikaelsonoknak. Mind tudjuk, mi lett a vége legutóbb, mikor a lábuk new orleans-i macskakövet érintett. Gyorsan szedték a sátorfájukat, nem törődve azzal, hogy kit és mit hagynak hátra, a város pedig percek alatt égett hamuvá a szemeim előtt. Akkor és ott fogadtam meg magamnak és a hazámnak, hogy ilyen soha többé nem fordul elő.

Egy varázslat, és Davina ereje. Ennyi kellett csupán ahhoz, hogy ne függjek többé Klaustól, és ne legyenek veszélyben az embereim, abban az esetben, ha múlt egy újabb ellensége próbál az életükre törni. Lássuk be, ennek elég nagy a valószínűsége, tekintve, hogy Klaus ezer éven keresztül mást sem csinált, csak önkényesen manipulált és kihasznált másokat. A vérvonalának jelentős részére azonban a továbbiakban nincs gondja. Hálás is lehetne, mind azok lehetnének, hogy nem a város látja kárát az elnyomásának. Mégsem azok. Nem lepődtem meg, hogy egyikük sem repes az örömtől, hogy felszabadítottam magam és ezáltal egész New Orleans-t a kényszerkötelék alól.

Ha megtanultam valamit az eredeti családról, az az, hogy nekik nem számít, kin kell átgázolniuk egymásért. De csakis egymásért. Az örökkön-örökké csak egy ürügy arra, hogy mindig megkapják, amit akarnak. A sötétség korát ültük a városban évtizedekig, míg újraépítettünk minden romot, hogy régi fényében tündökölhessen. Hát ezegyszer felülmúltam őket. A veszteségem és a fájdalmam öltem bele, mikor indulattól vezérelve - leginkább csalódottságomnak köszönhetően - Lucien szérumával álltam eléjük. Többszörös árulómmá vált az összes Mikaelson. Egy lépéssel viszont előttük jártam. A halálos csapás volt az, ami rájuk szabadította azt a szörnyet, amivé váltam. Ugyan Klaus vére adott örök életet, de Elijah volt, aki megteremtette az egyetlen fegyvert, ami a végüket jelentheti egyszer s mindenkorra. Engem. Hirdesse hát őket a múlt mindenféle díszes betűje a falakon, a város jövője az én kezemben nyugszik.

„My home, my family, my rules. Always and forever.”

Kedves Marcel!

Elnézésedet kérem, amiért megvárakoztattalak, illetve üdvözöllek köreinkben! Régóta vártuk már az érkezésedet, hiszen sokan számítanak rád, sokan szeretnének veled játszani, ahogyan gondolom a te terveid is megvannak, hogy ki ellen milyen cselszövést szeretnél intézni.
Marcellus karaktere számomra mindig kettőséget ébresztett bennem, de neked sikerült elérned, hogy az általad megjelenített dolgok után inkább abba az irányba fordítsd a véleményemet, hogy imádnivaló karakter és tele van megannyi lehetőséggel. Remekül megragadtad azt, hogy milyen is a karakter, ahogyan gyönyörűen is tudsz fogalmazni, így kétségem sincs afelől, hogy könnyedén be fogsz illeszkedni a már meglévő sorozatbeli, vagy éppen kevésbé sorozatbeli karakterek közé, hiszen biztosan nem maradsz pajti nélkül.

Nem is szeretnélek tovább feltartani, hiszen kíváncsian várom, hogy miként fog még inkább felbolydulni New Orleans neked köszönhetően! Hess foglalózni, majd mehet is a játék!  Jó szórakozást kívánok!