Most inkább nem válaszoltam semmi kompromittállót, és ott álltam meg, ahol ő, hogy nézni kezdjem az ajándék tárgyakat.
- Nézd csak... rózsaszín. És ha jól rémlik, Chelsea vezet naplót - böktem az egyik könyvecske felé.

http://www.egyedibiblia.com/wp-content/gallery/a-legszebb-ajandek/2012-03-11-12-09-00.jpg

- Amúgy milyen apróságokra gondolsz? - fordultam aztán Damon felé mosolyogva.

- Igen, a puha párnák és takarók között biztos jobban mutat - bólintottam. - Bár, ha ezt te tennéd velem, szükség lenne némi kényszerítő eszközre is, hogy nyugton maradjak - vigyorogtam. - Ami Jennát és Chelset illeti... pink lehet bármi. Táska, ruha... ékszer... Hello Kitty fülbevaló - mutattam rá egy ékszerárusra. - Jennát illetően fogalmam sincs. Viszont ami az apróságokat illeti, van ötletem.

- Áucs... - rezzentem össze, mikor a fenekemre csapott egyet, de aztán rögtön el is mosolyodtam. - Ez az ágyban jobban mutat, nem? - kacsintottam rá, aztán átgondoltam, amiket mondott.
- Oké, akkor azt a városban elintézzük. Öhm... akkor Jennának és Chelseának nem ártana vásárolni valamit. Ahogy Chelsy-t ismerem... neki valami pink kell. De Jennának ne azt vegyünk, mert ő kiszalad tőle a világból - kuncogtam.

- Kiröhögsz? - dünnyögtem szomorúan, mert a bor elég érzékeny hangulatba ringatott. - Hát jó, kiröhögsz... - motyogtam, aztán váratlanul rácsaptam a fenekére. - Tessék, törlesztettem - vágtam csúfondáros fintort felé, majd arrébb kocogtam, nyakamban Delenával, és a biztonságos távolból nyelvet nyújtottam Elenára.
- Ami anyádékat illeti... szerintem az ő cuccaikat megvehetjük a plázában. Legalábbis a játékokat a srácoknak. A mieinknek is - köntörfalaztam úgy, hogy se David, se Delena neve, se az ajándék szó ne hangozzon el.

- Csak neked vagyok ilyen perverz - kacsintottam rá még fél szemmel, aztán megint belemerültem a nyaklánc bámulásába, de közben már meg kellett támaszkodnom a pultban, hogy kibírjam röhögés nélkül.
- Ígérem, megiszom még egy pohár bort, és akkor érteni fogom, hogy mit mondasz... - simogattam meg az arcát, miközben a nő szép ajándékcsomagba tette a nyakláncot. Értettem minden egyes szavát, de... szerettem vele játszadozni, és az elmúlt időszakban ilyesmire nem volt lehetőségem. Hát... oldjuk így a feszkót.
- Nos... mit gondolsz, anyáéknak is vegyünk ajándékot? Mert... ki tudja, mikor jönnek haza... - sóhajtottam.

- Imádom, amikor ilyen perverz vagy - dünnyögtem Elena fülébe, aztán szemügyre vettem az ékszert, amit felmutatott.
- Nagyon szép! - ismertem el. - Tudod, mi jut róla az eszembe? - tűnődtem. - Olyan ez a lánc... mint maga a tél. Jeges, de tiszta, mint a hó. Mint amikor a havas téli erdőre ráesik a Hold ezüst fénye. Akkor születnek ilyen szépségek, mint ez. De közben mégis meleg... mintha csak az a havas táj és a Hold nem fagyossá tennék a világot... hanem szeretnék egymást - hallgattam el zavartan. Tessék, egy kis bor, és máris fecsegem a hülyeségeket.

- Nos, ha továbbra is a kabát alatt fogsz taperolni, félő, hogy olyat nézek ki Rose-nak is, ami túlhág a perverzség minden határán - fogtam meg a kezét, hogy pimaszkodva, és észrevétlenül kissé... khm... lejjebb toljam, de aztán mire bárki bármit is észrevehetett volna, már ott is álltam újra a nőnél, és ráböktem egy szép nyakláncra.
- Szerintem... ez Rose-nak jó lenne. Nagyon szép. És tudná hasznosítani - köszörültem meg a torkomat, utalva a napfény-ékszerekre.

http://img.alibaba.com/wsphoto/v0/510634762_1/Hot-Christmas-Gifts-Fashion-Zircon-Pendant-Necklaces-for-Women-Mixed-Order-of-1-pc-New-Arrival.jpg

- Hm. Minimum vibrátort. Csak mert félő, hogy Nate-nek a megtornáztatott részeiben izomláza lesz - vihogtam újra mint egy eszelős. - De amúgy nem... nincs ötletem. Mint mondtam... ebben ti nők vagytok jók. Te eldöntöd, én fizetem. Ez a jó munkamegosztás - csúsztattam a karom Elena derekára a kabát alatt. - Talán te gondoltál már valamire?

- Hát én ezt akkor is megveszem! - nyújtottam oda az eladónak, nem érdekelve, ha Damont itt viszi el a röhögés, de magam is jót kuncogtam még midnig, ha elképzeltem, hogy Nate milyen képet fog vágni.
- Van valami tipped, hogy a páros női tagja mit kapjon? - kérdeztem aztán Damontől.

Követtem Elena pillantását, és ahogy megláttam amire mutatott, olyan röhögés tört ki belőlem, hogy igyekeznem kellett, hogy Delena a nyakamból ne huppanjon a hóba.
- Atyaég! - törölgettem a nevetéstől könnyes szememet. - Ugye tudod, hogy ezzel a halálos ítéletünket írod alá? Intim torna férfiaknak? Valahogy... nem igazán akarom elképzelni, ahogy Nate marokra fogja a micsodáját, és tornáztatja - tört ki belőlem az újabb röhögés.

- Az attól függ, kinek szánod a rakétát - kuncogtam fel. - Félő, hogy ha Nate-nek és Rose-nak, akkor ők sosem használnák fel. Bár... nem is tudom... vehetnénk egy katapultot nekik, ha szükségük van a magányra - vontam egyet a vállamon, és nézelődni kezdtem. - Fogalmam sincs, minek örülnének. Rose-t még talán, de Nate... - sóhajtottam, aztán megálltunk az egyik bódé mellett, és szinte megakadt a tekintetem valamin, mire rögtön nevetni kezdtem.
- Nézd... azt hiszem, néhány jó tanácsra már rászorulna! - vigyorogtam.

http://s05.static.libri.hu/cover/06/0/744720_5.jpg

- Jaj édesem, mert te úgy ismered a mi gyerekeinket, mint akiket le lehet szerelni? - mulattam jól. - Szerintem az ő részüket tényleg hagyjuk a plázára. Most nézzünk szét a többieknek. A széles rokonságnak... amit majd megint neked kell számon tartani, mert megint elfelejtem a felét - mondtam kissé bocsánatkérően. - Na szóval. Valami olyasmi kellene, amit még nem kaptak tőlünk. Vállról indítható rakéta? - vetettem fel az ötletet ártatlan pofával.

- Mr Salvatore... az ilyen célzásokkal inkább bújjon a hálószobánkban a takaró alá, és várjon ott, de ne a gyerekek és a fél város előtt... - kacsintottam rá, mintha... tényleg nem néhány napja látszott volna összedőlni a házasságunk egy orosz ribanc miatt...
- Hm... szóval csiccsentsek be egy picikét? Rendben, de csak otthon, ha a gyerekek elaludtak. Nem akarom, hogy olyannak lássanak - kuncogtam fel, és David hátát simogatva kezdtünk el képkedni a bazársorban.
- Nézzünk először a gyerekeknek valamit. Ők majd becsukják a szemüket - kuncogtam.

- Hát ez van. Aljas vagyok - vontam vállat. - És imádok hátulról támadni - tettem hozzá olyan pofával, hogy lehetetlen volt nem érteni a dolog kétértelmű voltát. - És viszünk haza bort. Itt, belül - mutattam magamra. - Még az sem zavar, ha ma becsiccsentesz kissé. Szeretlek olyannak látni. A mai napig emlékszem arra a napra, mikor kissé elázva tántorogtál a nappaliban. Olyan édes voltál - mosolygok, aztán - ha már David Elenánál van - a nyakamba ültetem Delenát, és megindulunk a kis házacskák között.
- Hát jó, akkor tartsunk ötletbörzét - mormolom.

- Csak tudom, hogy mit akarok... - kuncogtam fel magam is, mielőtt megcsókolt volna. - És mindenek előtt... tudom, hogy te is mit akarsz. Sajnálom, szerelmem, de három év alatt már tökéletesen ismerlek ahhoz, hogy tudjam, mivel tudlak levenni a lábadról... - mosolyogtam, de a csók közben egy rutinos mozdulattal kivette a kezemből a kalácsot.
- Aljas, hátulról jövő támadás - böktem oldalba nevetve, megsimogatva Delena arcát. - De... akkor igyunk ebből a borból is. Ha jó lesz, viszünk belőle haza... valahogy - nevettem fel.

- Aljas zsaroló - vágtam zsörtölődő képet. - Miért ne lenne kifizetődőbb, ha beállok a sorba, és veszek magamnak másikat? - vigyorogtam. - Nálad a tárcám - tettem aztán hozzá, mintegy elismerve a vereségem, majd felsóhajtottam. - Piszkos kis boszorkány - hajoltam közelebb. - Szeretlek - súgtam a fülébe, és megcsókoltam, közben pedig egy magabiztos mozdulattal kikaptam a kezéből az édességet.
- Látod? Én nyertem. Még a lányunk is tudja - kacsintottam a kacagó Delenára.

- A diszkréció és én? Ugyan már.. - legyintettem nevetve, és magam is csippentettem a Delena kezébe adott vattacukorból, de David reakcióján felkuncogtam.
- Akkor az anyukájára ütött, ő sem rajong a túl édes dolgokért - mondtam mosolyogva, és átvettem David-et, mikor Damon lelkendezve meglátott valamit, ami Mystic Fallsban amúgy sem volt túlontúl hagyományos.
A zsebébe nyúltam, hogy kivegyem a tárcáját, közben pimaszul rámosolyogva, és odaállva rögtön kértem kettőt, egy vaníliásat, és egy fahéjasat, aztán amikor jó forrón a kezembe került, odatartottam Damon orra elé.
- Odaadom, ha... kimondod, mennyire szeretsz... - kuncogtam, odahajolva az arcához. Bár... nem kimondható érzelmekről volt szó... de mégis jó volt hallani az elmúlt napok után.

- Tudod, a diszkréció nem az erősséged. Máris elszóltad magad a gyerek előtt - csóváltam a fejem, de a szemem nevetett. - Most már muszáj vagyok megvenni azt a cukrot - álltam be a sorba a vattacukrosnál, aztán Delena kezébe nyomtam egy habos, rózsaszín felhőt, és David ajkához is tartottam egy keveset, de az első ízlelés után ő utálkozva elhúzta a fejét.
- Megállapíthatjuk, hogy a fiunk nem díjazza a túl édes dolgokat - mondtam nevetve, majd megvettem a forralt bort, és a következő asztalnál olyat láttam, amit már ezer éve nem.
- Nézd... kürtőskalács! - kiáltottam egy belelkesült kisfiú hangján. - Idejét sem tudom, mikor ettem utoljára...

A tekintete mindennél többet mondott nekem, és úgy tudtam benne olvasni, mintha csak egy nyitott könyv lett volna előttem... méghozzá teljes életnagyságban. Ha képes lettem volna rá, nyilván még lapozni is tudtam volna benne.
- Szerintem először fegyünk forralt bort, és a gyerekeknek cukrot. Hagy kenjék össze magukat. Maximum nem nyúlnak a vásárolt ajándékokhoz, de nekik az bizonyára nem olyan nagy zsarolás - kuncogtam fel, mire Delena felkapta a fejét a cukor szó említésére, és rögtön megfogta Damon kezét, kérlelően pislogva rá.

Rámosolyogtam Elenára válasz gyanánt, de ebben a mosolyban sokkal több volt annál, amit puszta szavakkal ki lehetett volna fejezni. Benne volt mindent, amit csak érezhettem iránta. A puszta, nyers kulcsa annak, hogy miért is tudtam őt így és ennyire szeretni...
- Akkor menjünk - léptem velük át a kapu alatt, és némi gondolkodás után bal felé indultam a kitaposott úton. A házak olyanok voltak meleg, barátságos fényükkel, hó lepte tetejükkel mintha csak tényleg a Télapó földjén jártunk volna.
- Nos, mi legyen az első? Ajándékok, vagy forralt bor, mielőtt fázni kezdenénk, és aztán ajándékok? Delenának máris felfedeztem a vattacukor-árust.

Kiszálltunk a kocsiból, és megfogtam Delena kesztyűs kezét, míg a másikkal Damonét, és így indultunk el, de már a gyerekek és az én tekintetem is tükrözhette, hogy amit látok... hát arra még szavak sincsenek. Gyönyörű volt minden... a fehérség, a gyertyák, a világítás, a kis házak és az emberek...
- Ez káprázatos... - mondtam meleg mosollyal Damon szemeibe, aki ezek után kezdett el úgy beszélni, hogy... talán képes lettem volna ott helyben elsírni magamat, amiért... ennyire megérintette újra a szavaival a szívemet.
Átkarolta a vállamat, és éreztem arcszeszének finom illatát, miközben a suttogó fülét hallottam a fülemben.
- Igen... nagyon szeretném átlépni... - bólintottam lassan, de határozottan, csillogó szemekkel.

- Igazad van - kaptam le a pillantásom a visszapillantóról, ahol a gyerekeket figyeltem. Ilyen átszellemültek tényleg csak a kicsik tudnak lenni. - Látod, jó hogy együtt vagyunk. Én magamtól a felét is elfelejteném a rokonságnak - mosolyogtam, majd ahogy megláttam a karácsonyi vásár fényeit, kerestem egy parkolót - nem volt könnyű menet - majd kiszálltam, és kisegítettem a többieket is a kocsiból.
Halkan ropogott a hó a lábunk alatt, és a lassan leszálló sötétségben - a délután dacára rohamosan jött az este - az égők és gyertyák ezrei szinte szikrázni kezdtek, megsokszorozódtak, mintha sosem akarna a meleg fényüknek vége szakadni.



- Látod ezt? - kérdeztem, megállva a vásár kivilágított kapuja előtt, egyik karomban Davidet fogva, másik kezemmel szorítva Elena szabad kezét, aki a másik oldalán Delena apró markát fogta. - Utoljára Harmonyval jártam itt. Nem sokkal azután, hogy megigéztelek. Nem is tudom már, melyikünket akartam jobban védeni ezzel a hülyeséggel. Téged-e a fájdalomtól, vagy magam attól a fájdalomtól, hogy téged szenvedni lássalak. De tény, hogy nem bánom, a legkevésbé sem bánom, hogy most veled, veletek vagyok itt. Mert az életem végre révbe ért. És nincs a világon olyan erő, vagy hatalom, amiért odaadnálak benneteket - néztem Elenára, akinek arcát megvilágította a fehér fény. - A karácsony valahogy mindig is olyan, mint a fény. Megszépít, ránk ragyog... és ez a fehér ragyogás mintha megtisztítana belülről. Mert én tisztán szeretnék átlépni veled ebbe a világba - mutattam előre. - És ha te is így akarod... akkor gyere - fogtam át a vállát boldogan. - Indulhatunk? - súgtam a fülébe.

(Damon és Elena háza)

A gyerekek megszállottan figyelték az ablakon keresztül a hóesést, és bár nevetni nem nevettem az arcukon, de a letörölhetetlen mosoly azért rajtam volt...
Közben Damonre néztem, hogy ő vajon látja-e mindezt, és megfogtam az egyik kezét úgy, hogy zavarni azért ne zavarjam.
- Vennünk kell valami ajándékot Kate-nek is... Rose és Nate az alap. Valamint Jenna néni, és Jeremy sem maradhat ki a sorból... és ugyan nem vérrokon, de talán Chelseának is venni kellene valamit - gondolkodtam hangosan.

Előzmények



***

Peiper Anna Miller
Boszorkány - Purple Rose



Csatlakozott: 2011.08.09. Kedd 14:14
Hozzászólások: 3068
Elküldve: Hétf. Feb. 06, 2012 19:58 Hozzászólás témája:

Chad 18 óra fele haza is ért. Igazából, egész nap nem csináltam semmit, de még ebben is nagyon kimerültem.
- Heló! Na, kitaláltad, hogy mit szeretnél este csinálni? - kérdezte mosolyogva.
- Ömm...mit gondolnál egy ivászatról? - vigyorogtam.
- Máris, csak átöltözöm. Szerintem, már a te ruhád is megszáradt!
- Rendben. Erre a célra hoztam magammal ruhát! - mondtam, és felemeltem a kis táskát amit az útra pakoltam össze.
- Remek! Akkor szedelőzködjünk! - vigyorgott.

Felvettem a ruhámat, és elkészítettem a sminkemet.... Aztán eszembe jutott a nadrágomban lapuló tasak...most a legalkalmasabb kipróbálni. Remegő kezekkel elővettem, és a tartalmát az asztalra szórtam. Egy összetekert bankóval felszippantottam a port. Minden nyomot eltakarítottam magam után, majd kimentem az ajtón.
- Én kész vagyok! - szóltam Chadnak, aki még a szobájában volt. Majd Ő is kijött a szobájából, és átment a fürdőbe.
- Egy pillanat. - mondta közben.
- Peiper... - hallottam bentről a nevemet.
- Igen? - kérdeztem vissza, és a hang irányába fordultam, és az ajtóban megjelent Chad.
- Ez mi? - tette fel a kérdést egy összetekert bankjeggyel a kezében. A francba....

- Chad... - próbáltam kimagyarázni magam.
- Te drogozol, Peiper? Mond, hogy tévedek...!
- Most próbáltam ki először.. - kezdtem bele, de közbevágott.
- Peiper, teljesen mindegy, hogy hányszor! De elkezdted. Ezt valahogy kifelejtetted tegnap este a sztoriból...
- Sajnálom. - néztem lefelé. Nincs mentségem, igaza van.
- Ma azt hiszem, nem megyünk sehová. Főleg nem inni! - mondta leckéztetve.
- Chad kérlek ne haragudj!...
- Peiper, félre értessz, nem haragszom!

De azt hiszem, hogy ideje haza menned!
- Most kiraksz?! - kérdeztem hitetlenül.
- Peiper, neked szükséged van a barátaidra. Én nem ismerlek eléggé, hogy segíthessek. Menj haza, Peiper. Örülök, hogy megismertelek! - nyomott csókot a homlokomra, majd eltűnt az ajtó mögött.
Gondolkodás nélkül kocsiba ültem, és hazamentem.
_________________
*P*♥
Peiper=Peyton=Jake
"I need your help. Because I love you! And I so scared... I don't wanna cry..."
Peiper ♥ ♥ https://www.youtube.com/watch?v=IjUfs79rJYM! ♥ ♥ Peiper





Vissza az elejére


Peiper Anna Miller
Boszorkány - Purple Rose



Csatlakozott: 2011.08.09. Kedd 14:14
Hozzászólások: 3068
Elküldve: Hétf. Feb. 06, 2012 18:09 Hozzászólás témája:

Körülbelül hajnali 1ig beszélgethettünk.

- Azt hiszem, ideje lenne aludnunk! - nevette az órájára pillantva - Elvesztettem az időérzékemet...
- Igaz. - mondtam ásítva.
- Hát, vendégszoba nincs, de ha gondolod, aludhatsz az én szobámban! - ajánlotta fel.
- Ó, dehogy, ne butáskodj! Tökéletes nekem a kanapé! - mosolyogtam.
- Biztos?
- Persze! - ültem le a kanapéra -Jóéjt! - integettem.
- Okés, jó éjt! - mondta, majd eltűnt az egyik szoba ajtaja mögött.

reggel
Gőzölgő tea illatára ébredtem. Ki is nyitottam szemeimet, és a kis asztalon, ami szembe volt a kanapéval, egy tányér palacsinta pihent, egy bögre teával. És egy kis cetlivel, melyen ez állt:
Jó reggelt! : )
Nekem sajnos dolgozni kellett mennem, de sietek haza hozzád, és azt csinálunk, amit csak szeretnél! Érezd otthon magad, vigyázz magadra odakint! ; )
Chad
Mosolyogva olvastam a papírkát. Aranyos srác.
Nem tudtam, mit csináljak ma. Azt sem tudtam meg a levélből, hogy Chad mikor jön haza, ezért el sem akartam menni a házából.
Egész nap csak a kanapén ültem, és gondolkodtam.
_________________
*P*♥
Peiper=Peyton=Jake
"I need your help. Because I love you! And I so scared... I don't wanna cry..."
Peiper ♥ ♥ https://www.youtube.com/watch?v=IjUfs79rJYM! ♥ ♥ Peiper





Vissza az elejére


Peiper Anna Miller
Boszorkány - Purple Rose



Csatlakozott: 2011.08.09. Kedd 14:14
Hozzászólások: 3068
Elküldve: Szomb. Feb. 04, 2012 22:27 Hozzászólás témája:

Felmentünk Chadhez. Kis lakása volt, de így, bőrig ázva, nem tudok elég hálás lenni neki.
- Na, hol van az a tökéletes sajtos spagetti? - mosolyogtam.
- Még nincs kész, de azonnal. Pár perc. Addig öltözz át, a fürdőszobában találsz ruhát. - mutatott a fürdőszoba irányába.
- Okés, köszönöm. - mondtam, amjd eltűntem az ajtó mögött.
Felvettem az ott talált pólót a ruháim levetése után.

A póló pont jó volt, kellően hosszú. Rendbehoztam a hajamat - már amennyire lehetett - megszárítottam és visszatértem Chadhez.
- Köszi a pólót. Pont jó.
- Mertem remélni! - mondta, miközben tányérra szedte a spagettit - Az az igazság, hogy átvertelek a spagettimmel kapcsolatban - húzta ki előttem a széket, és én odasétálva leültem.
- Mi az, mégsem olyan fenséges? - mosolyogtam, majd megláttam a pulton a bolti tasakos spagettit. Eltátottam a számat - Ez tasakos spagetti? - mosolyogtam.
- Igen az, de mentségemre szóljon, tényleg ez a specialitásom! - nevette.
- Oké, én leszek az elbíráló! - vettem kezembe a viillát, és bele kóstoltam - hm...ez tényleg jó!
- Ugye? ímégsem vagyok olyan rossz! - mosolyogott.
- Nem, kifejezetten jó vagy! - nevettem.
- Ó, köszönöm! Na és, mesélj magadról! Honnan jöttél?
- Mystic Fallsból. Elszabadultam egy kicsit. Nyugalomra vágytam.
- Egy autó hátsóülésén? - nevetett.
- Oké, tudom! - Egész este beszélgettünk. Elmondtam neki - szinte - mindent.
_________________
*P*♥
Peiper=Peyton=Jake
"I need your help. Because I love you! And I so scared... I don't wanna cry..."
Peiper ♥ ♥ https://www.youtube.com/watch?v=IjUfs79rJYM! ♥ ♥ Peiper





Vissza az elejére


Samantha Abigail Unsworth



Csatlakozott: 2011.07.08. Péntek 22:46
Hozzászólások: 7
Tartózkodási hely: Bristol, Anglia Elküldve: Szomb. Júl. 09, 2011 22:35 Hozzászólás témája:

Bár többször is megfordult a fejemben, túl közel vagyok ahhoz, hogy feladjam... Már nem tehetem. Muszáj megtalálnom őt. Tudom, hogy épp hol van, végig követem őt a fejemben.

Angliából jöttem, hogy megtalálhassam a nővéremet, Audrey-t. A szüleim veszélyben vannak, de nélküle kevesek vagyunk ahhoz, hogy megvédhessük magunkat..

Sok autó megállt már, hogy elvigyen Mystic Fall's-ig, de egyikük sem volt szimpatikus.. Egészen egy nőig, aki mellé beültem..

Yve háza
_________________
Sam

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2011 20:13 Hozzászólás témája:

-Rendben menjünk haza, szívem.
Összepakoltam, és mikor kedvesem is készen volt, felé nyújtottam a kezemet, hogy hadd segítsem fel.
Kikísértem a szobából, a lifttel lementünk. Nem bírtam ki ott, lefele menet közben a falhoz nyomtam, persze azért óvatosan. Most már nem lehetek olyan, mint eddig. Most mégha csak 2 hónapos is a baba, de vigyáznom kell Ash-re. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Egyszercsak megállt a lift és arra lettem, vagyis lettünk figyelmesek, hogy valaki belépett mellénk a liftbe. Mindketten összerezzentünk és szépen visszafordultam. Megszorítottam a kezét.
Leértünk a lifttel. A férfi kiszállt, én és a szerelmem pedig elkezdtünk nevetni.
-Gyere kedves! Hozom a cuccaidat! - Kaptam fel a bőröndöket.
Odasétáltunk a recepcióhoz: -Jó napot kívánok! Szeretném kifizetni a szállást. - A nő azonnal adta is a számlát, és mondta az összeget.
-Drágám, teli van a kezem. Nem tudnád elővenni a tárcámat, légyszíves? Ott van a jobb zsebemben. - Segített kedvesem, és kivette a tárcámat..., de a másik kezével nem csak a zsebembe nyúlt... Ránéztem huncutul, kacsintottam és ráharaptam az ajkamra, majd végignéztem a gyönyörű testén.
-Kívánlak, megint! - suttogtam fülébe halkan.
Kifizettük a számlát kimentünk a kocsihoz először beraktam a csomagokat, aztán segítettem szívemnek beszállni az autóba.
-Csatold be magad! Fő a BIZTONSÁG. Ezt most már tudjuk... - Nevettem. Persze örülök a gyereknek, sőőt, nagyon is boldog vagyok miatta.
Elindultam vissza Mystic Falls-ba a házamba.

/folyt.: ott/

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2011 19:49 Hozzászólás témája:

- Na gyere, menjünk haza. - felakartam állni, de Adam nem engedte. Előbb ő állt fel, majd felsegített nekem.
- Nyugi, még csak az első pár hónapban vagyok. - csókoltam meg a szerelmemet, de nem akartam elengedni.
- Pár perc a bepakolás. - mosolyogtam rá, majd megfordultam. A hátsómra csapott, mire hátranéztem rá és kiöltöttem a nyelvemet. Megfogtam a bőröndömet és elkezdtem mindent belepakolni.
- Kész vagyok. - ültem le az ágyra.

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2011 19:44 Hozzászólás témája:

-Köszönöm szerelmem. - örülök, hogy így gondolja, remélem igaza is van.
-Valóban a mi gyerekünk lesz a legszerencsésebb. Senkinek nincsen ilyen anyja. - Csókoltam meg az egyetlen szerelmemet, miközben pocakjára tettem a kezemet.

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1570
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2011 19:04 Hozzászólás témája:

Hallgattam, ahogy kétségbeesetten ontja a szavakat, és félig ezek hatására én is teljesen kétségbeestem... megijedtem és félni kezdtem még a gondolattól is, hogy Nate eltűnjön.

- Elena, nem tudom, mi történt, de... én sem tudom, hol lehetne. Fogalmam sincs, de... megpróbálom megkeresni - akadozott a hangom - Nem mehet el... az nem lehet - nyeltem nagyot - Megtalálom, csak ne aggódj, oké? - nem vártam meg a válaszát, hanem letettem a telefont.

A hotelba érve vámpírsebességgel futottam fel a lépcsőkön és egy perc alatt összepakolva mindent ültem be a kocsimba. A gázpedálra tapostam, remélve, hogy nem késem el, és tényleg megtalálom Nate-et.

(folyt. Mystic Falls határa)
_________________
Rose

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1570
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Máj. 03, 2011 18:53 Hozzászólás témája:

Csak teltek a napok, pörögtek egymás után az órák és a percek, de semmi nem változott. Még mindig Stauntonban voltam és még mindig nem volt kedvem Mystic Falls-ba visszamenni. Ám egyszer csak egy fura, rossz érzés tört rám... mintha valamit elvesztettem volna hirtelen, de fogalmam sem volt, miért éreztem magam ennyire rosszul. Talán valakinek baja esett? Ugyan egy kis idő múlva csillapodott a "fájdalom", de az aggodalmam nem...

Nemsokára megcsörrent a zsebemben a telefonom, amikor az utcán sétáltam. A kijelző Elena nevét mutatta, ahogy pedig felvettem, rögtön hadarni kezdett. Arról, hogy Nate el akar tűnni Mystic Fallsból...

- Elena, micsoda? Mégis miért? Mi történt? - tettem fel a kérdéseket én is gyorsan
_________________
Rose

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 18:48 Hozzászólás témája:

- Nincs mitől félned. - vettem arcát a kezembe és mélyen a szemébe néztem. Azokba a gyönyörű, csodaszép barna szemekbe, ami egy pillanat alatt eltud engem varázsolni.
Visszatértem a valóságba. - Tökéletes leszel. - csókoltam meg. - A mi gyerekünk lesz a legszerencsésebb gyerek az egész világon. - mosolyogtam.

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 18:44 Hozzászólás témája:

-Hogyne örülnék neki! Életem szerelme a gyerekemet hordja a szíve alatt. - mosolyodtam menyasszonyomra.
-De bevallom, kicsit félek... - hajtottam le a fejem - remélem jó férj, és apuka leszek...

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 18:41 Hozzászólás témája:

- Okés, ez jó lenne. - néztem szerelmem szemébe.
Átöleltem és a vállára hajtottam a fejemet, olyan hihetetlen, hogy terhes lettem.. életem szerelmétől, aki ráadásul egyben a vőlegényem is.
- Tényleg örülsz neki? - kérdeztem, mikor elszakadtam tőle.

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 17:37 Hozzászólás témája:

-A mi gyerekünk. - örömmel ismételtem meg szavait.
Ajkaink összetapadtak, s nyelvünk lágyan simogatta a másikét.
-Szívem! Hazamegyünk. Ha gondolod elmondhatod Jess-nek, Aria-nak és a többieknek. Én pedig mindent megteszek értetek! - pusziltam meg kedvesem pocakját, s mosolyogtam.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 01:14 Hozzászólás témája:

Mégis erre mit mondjak? - Igen. - válaszoltam félénken, hisz annyira örül.. Nem tudom, hogy képes vagyok felnevelni egy gyereket, mert bennem lakozik a gonoszság.. Mi van, ha egy ördögfajzatot szülök meg?
Annyira örült neki. Már most kényeztetett. Elmosolyodtam. - Én is, vagy.. mi is szeretünk téged. - mondtam neki, majd felnézett rám. Csillogtak a szemei, az örömtől. Kicsit lazítottam a kezénél fogva és én is odatérdeltem hozzá.
- A mi gyerekünk.. - suttogtam és kezét a hasamra raktam, majd gyengéden megcsókoltam.

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 00:39 Hozzászólás témája:

-Persze, hogy nem zavar! Viszont te vállalod a babát? - néztem rá kérlelően.
Letérdeltem elé megpusziltam pocakját és elkezdtem tenyeremmel óvatosan simogatni.
-Mindig is akartam egy gyereket. - mosolyodtam el pocakjára bámulva.
-Szeretlek titeket! - öleltem át pocakjánál kedvesemet.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 00:35 Hozzászólás témája:

- Igen. - suttogtam és bólogattam. Fel voltam készülve a legrosszabbra. Lehunytam a szemem, s vártam..
Kinyitottam a szemem és furán néztem rá. - Most örülsz? - kérdeztem és kidobtam a tesztet a kukába, majd megint kezet mostam.
- Nem zavar? - kérdeztem és a kis pocakomra néztem. Hát az elején védekeztünk.. utána elfelejtettünk.. de azt hittem, hogy nem leszek az..

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Szomb. Ápr. 30, 2011 00:27 Hozzászólás témája:

-Pozitív lett a teszt? - fel voltam készülve rá, hogy ez is lehetséges, de akkor is meglepett.
-Gyerekünk lesz? - kérdeztem tőle egyszerre boldogan és zavartan. Ő pedig csak bólogatott.
-Gyere menjünk haza! Most el leszel kényeztetve, hogy a babának és neked jó legyen. Megérdemled a kényeztetést, hisz elvégre az én gyermekemet hordod a szíved alatt. - mosolyogtam rá kedvesen, még mindig boldogan és zavartan.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 23:41 Hozzászólás témája:

- Adam, nem lehetek terhes. - ráztam meg a fejem és ránéztem. De ragaszkodott hozzá, hogy megtegyem.
- Ne éld bele magad. - suttogtam, majd megköszörültem a torkomat. Kilépett a fürdőből és kibontottam. Előttem volt a kis teszt, sóhajtottam egyet, azért elolvastam a használati utasítást. Mindent megtettem. Már csak az eredmény kell.. Az egy piros csík azt jelenti, hogy nem vagyok terhes, ha pedig kettő, akkor terhes vagyok.
Behunytam a szemem és vettem egy nagy levegőt, majd kifújtam. Mikor kinyitottam előttem két piros csík volt.. Pislogtam néhányat, hátha rosszul látok, de nem.. igaz.. terhes vagyok..
- Adam? - kérdeztem zavartan. Kinyitottam az ajtót és ránéztem. - Azt hiszem gyerekünk lesz.. - bámultam magam elé. Mi van, ha már így nem fogok neki kelleni?

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 23:29 Hozzászólás témája:

-Menj be a fürdőbe, csináld meg a tesztet. Akkor legalább megtudjuk. Ha pozitív akkor hazaviszlek a házamba, megcsinálom az ágyamat és rendesen aludhatsz. Én meg majd megcsinálok mindent. Ha negatív lesz, akkor minden marad a régi. - mosolyogtam rá - Csak csináld meg és legalább kiderül. Ha nincs semmi akkor viszont a rosszulléteddel elviszlek a kórházba.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 23:26 Hozzászólás témája:

- Szia. - majd a kezembe nyomott egy téglalapalapú dobozkát. Megnéztem, hogy mi. "Terhességi teszt". Kitágult szemekkel néztem Adam-re. - Most nem gondolod komolyan? - ismét visszanéztem a dobozkára. Bár picit megnőtt a hasam.. rosszul is vagyok. De a vámpírok nem lehetnek terhesek.. ilyen nem létezik, bár ott van Anna..

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 23:25 Hozzászólás témája:

Gyorsan leszaladtam a gyógyszertárba, vettem egy tesztet és jöttem is vissza.
-Szia, kedves! Ezt hoztam. - nyújtottam felé a terhességi tesztet. Eléggé zavarban éreztem magam, mivel ő is furcsa szemekkel tekintett rám.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 23:16 Hozzászólás témája:

- Jah, igen. - legyintettem a kezemmel és a hajamba túrtam. Bár egyáltalán nem voltam jól, de ezt neki nem kell tudnia. Csak bólintottam válaszként.. Még, ha belegondolok, akkor is elkap a hányinger. - Hogy mi? - kérdeztem rekedt hangon és a szemébe néztem. - Nem értelek. - húztam el a számat. Mi maradt el? Miről beszél itt össze-vissza?? Majd hirtelen kiment a fürdőből, s elhagyta a szobát. - Okéés. - néztem magam elé. Valami nem komplett nála..

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Pént. Ápr. 29, 2011 22:06 Hozzászólás témája:

Az egyik reggel arra ébredtem, hogy Ashley felugrik mellőlem az ágyról és elkezd szaladni a fürdőbe. Aggasztott a dolog, ezért kimentem hozzá a fördőhöz: -Jól vagy drágám? - kérdeztem tőle aggódva. Reméltem nincsen baja. -Hánytál, vagy mi történt? - csak rám nézett, de nem válaszolt. Ez is elég volt, láttam az arcán a választ. -Ne haragudj rám, hogy ezt mondom de hízott a po... - ekkor végeszakadt mondandómnak. "Az utóbbi napokban rosszul van. Ma hányt. Megnőtt a pocija... Terhes?!" - futott végig az agyamon. -Ash drágám. Fura dolgot kérdezek, de az elmúlt két hónapban volt, tudod... szóval nem maradt el? - vörösödött az arcom, és örültem is, ha ez igaz, akkor lehet, hogy gyerekem lesz.
-Elmegyek a patikába, hozok valamit. Pár perc múlva visszajövök. Szia szerelmem! - azzal egy csókot nyomtam puha ajkaira.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Szer. Ápr. 27, 2011 19:36 Hozzászólás témája:

Két hónap múlva:

Két hónapig nem mentünk Adam-mel haza. Közben lemerült a mobilom, de sikerült még azelőtt küldenem Jess-nek, hogy ne várjanak nagyon haza. Egyrészt azért maradtunk itt, mert imádtuk egymást és még nem volt kedvünk visszamenni, másrészt pedig.. egyre rosszabbul vagyok a napokban. Fogalmam sincs, hogy mi a bajom, de félek.. Talán ennyi volt a vámpíréletemnek és örökké végem lesz? Reggel kinyitottam a szememet, a gyönyörű nyári ég már most kék volt. Ismét rosszul voltam. Kiugrottam az ágyból Adam mellől, s a mosdóba rohantam, ahol igen.. kijött minden belőlem. Lehúztam a WC-t, s megmostam a számat, majd a fogamat. A pultnak támaszkodtam. Kirázott a hideg..

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1570
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Ápr. 27, 2011 17:03 Hozzászólás témája:

Két hónap múlva

Még mindig Staunton-ban voltam... két hosszú hónapja már, hogy nem jártam Mystic Fallsban. Valahogy nem akartam rávenni magam, hogy visszamenjek, hiába voltak ott a barátaim. Éppen ezért nem jelentkeztem sem Damon-nél, sem Elenánál...biztos voltam benne, hogy megértik, nekem is lehet egy olyan időszakom, amikor ki akarom zárni a külvilágot az életemből. Mindemellett féltem és aggódtam is, gondolni sem mertem arra, hogy valamelyiküknek bajuk esett. Pedig rengeteget gondoltam mindannyiukra. Vajon hogy lehetnek, hogy állhat Isobel és Rick ügye? Vajon kiszabadultak már, vagy még mindig fogságban sínylődnek? És Nate... ez volt az a név, aminek hallatán átjárt az aggodalom és a felvidultság. Reménykedtem benne, hogy nem halt meg, hanem még él...ha egy kicsit is, de akkor is, reméltem, életben van.

Éppen a reggeli kávémat iszogattam az egyik, a Hotelhez közeli kávézóban, amíg ezeken gondolkoztam. Nem sokáig tudnék még itt maradni, maximum pár napig. Tudnom kell, mi folyik Mystic Fallsban, és hogy érdemes-e még egyáltalán visszamenni oda...[/u]
_________________
Rose

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Kedd. Ápr. 26, 2011 22:13 Hozzászólás témája:

Finom csokiba mártott epret, tartott a számhoz. Óvatosan ráharaptam, közben szerelmemről le sem vettem a szemem. Megettem, majd a szám szélét megnyaltam, majd elnevettem magam.
Fölém hajolt, lassan kihámoztam az ingéből, s megcsókoltam. Ekkor jöttem valamire rá. Lelöktem magamról és megigazítottam a ruhámat.
A tolóasztal alján voltak gyertyák. Az ablak be van húzva oda nem is rakok, nehogy felgyulladjon. Az asztalra felsorakoztattam, majd meggyújtottam őket.
- Máris jobb a hangulat, nem gondolod? - mosolyogtam. Az ágy szélén ült én pedig előtte voltam. Hátranyúltam, lehúztam ruhám cipzárát és a földre hullott. Kiléptem belőle, majd lerúgtam magamról a cipőmet.
- Erre sincs szükséged. - suttogtam és egy apró csókot nyomtam a szájára, majd kigomboltam az övét.
Megtörtént, aminek meg kellett történnie. Csodálatos, felejthetetlen esténk volt. - Imádlak. - suttogtam az ajkára, majd elmentünk aludni.

A hozzászólást Ashley Woodsen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Ápr. 27, 2011 19:32-kor.

Vissza az elejére


Adam Smith
Vendég




Elküldve: Kedd. Ápr. 26, 2011 22:06 Hozzászólás témája:

Mikor felmentünk a szobába nem értettem pontosan, hogy mit is akart azzal, hogy: '- Adam, addig kérlek menj be a fürdőbe.' Nem is volt időm gondolkozni, mert akkor betolt oda. Szerelmemnek engedelmeskedve bentmaradtam, akármannyira is kíváncsi voltam, hogy mit csinál.
Beszélgetést hallottam, aztán ajtónyílást. "Kivel beszélhetett? És ki jött be?" - gondoltam magamban, hogy vajon mi is lehet az igazi ok ezekre a hangokra.
Mikor azt mondta, hogy szabad kijönnöm, kinyitottam az ajtót.
Már megint leesett az állam. A gyönyörű menyasszonyom ott feküdt az ágyon. Mellette eper, és csokoládé. Nem is tudtam, hogy mit tegyek vele... olyan sok ötlet jutott hirtelen az eszembe...
"Először is egy kis pezsgő." - vettem elő az üveget, két poharat és töltöttem is mindkettűnknek: -Tessék drágám! - mosolyogtam rá.
Elvettem egy szép, nagy epret belemártottam csokiba és a szájához nyújtottam. Óvatosan ráharapott, majd megnyalta a szája szélét. -Hmm... ennél huncutabb dolgokat akarok veled művelni. - pajzán gondolatok jutottak szembe, és ezt az arckifejezésemen is lehetett látni.
Kilazítottam a nyakkendőmat, ledobtam a zakót, és a menyasszonyom fölé hajoltam. Szépen lassan elkezdtem levenni a szép ruháját róla. Gyönyörű volt a teste... A kevés fény pedig még romantikusabbá varázsolta a hangulatot.

Vissza az elejére


Ashley Woodsen
Vendég




Elküldve: Kedd. Ápr. 26, 2011 21:41 Hozzászólás témája:

/Daneville/

Egész úton egymás kezét fogtuk, nem tudok szavakat találni arra, hogy mennyire boldog vagyok. Hisz ő és én.. jegyesek vagyunk.
Sosem hittem, hogy vámpírként találok egy olyan férfit, főleg embert, aki szeret engem.
Egyből megláttuk a Hotel táblát, s leparkoltunk. Kértünk egy szobát, s bementünk. Nagyon édes volt. - Jaj, de kellemes ide bejönni. - mosolyogtam és leraktam a táskámat. - Adam, addig kérlek menj be a fürdőbe. - toltam be. Felhívtam a szobaszervizt és suttogva rendeltem a következőt: Csoki szökőkút, mellé eper. - azt mondták pár perc az egész és máris hozzák..
- Még maradj bent! - kiabáltam szerelmemnek. Mikor behozták megháláltam nekik és adtam nekik borravalót. Az ágy széléhez toltam a tolóasztalt, amin rajta volt és leültem. - Kijöhetsz. - mondtam. - Na van itt egy menyasszony, csoki és eper. Mit akarsz tenni? - vigyorogtam rá.

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1570
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Ápr. 26, 2011 21:20 Hozzászólás témája:

(Rose lakásából)

Úgy gondoltam, éppen ideje egy kis környezetváltozásnak, és ha nem is messzire mentem, csak Mystic Falls mellé, akkor is, legalább máshol vagyok. Mire ideértem, már kezdett beesteledni, így pedig gyorsan elfoglaltam a hotelszobámat, hogy kipakolhassak. Nem tudtam, meddig akarok itt maradni, vagy éppen azt, hogy nem megyek-e máshová, de újra úgy éreztem, mintha menekülnöm kellett volna… ám most nem más üldözött, hanem saját magam elől futottam. Az érzéseim és a bajok elől. Tudtam, hogy ez nem megoldás, de pillanatnyilag ez tűnt a legésszerűbbnek. Nem foglalkozni semmivel.

Kinéztem az ablakon és éppen a kisváros főterét láttam magam előtt. Sóhajtottam egyet, majd átöltöztem egy pizsamafélébe. Bedőltem az ágyba, betakartam magam és rögtön el is nyomott az álom.
_________________
Rose

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:58 Hozzászólás témája:

-Rendben-mosolyogtam-Lassú lettél-csaptam át vigyorba. Beindítottam az autót és a birtok felé vettem az irányt.

(folyt. ott?)
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:55 Hozzászólás témája:

Kiviharzott az ajtón. Megráztam a fejemet, mint egy nagy gyerek. Ameddig nem voltam otthon.. úgy látszik visszafejlődött, vagy mindig is ilyen volt, csak nem vettem észre.. Kimentem az épületből, s nem kellett sokat sétálnom. Beszálltam a kocsiba, majd bekötöttem magam. - Irány haza. - mosolyogtam.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:51 Hozzászólás témája:

-Éljen -ujjongtam, mint egy kisgyerek. Kikaptam a kezéből a táskát és a portára siettem. Kifizettem a szobát és a kocsiban vártam Annara.
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:45 Hozzászólás témája:

- Héé.. rosszabb leszel, mint a gyerekeid. - vigyorogtam, majd a fürdőbe mentem átöltöztem, s elkészültem. Elpakoltam a szennyest a bőröndömbe, majd megfogtam a táskát. - Készen vagyok. - mosolyogtam.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:38 Hozzászólás témája:

Elkészülünk? -kérdeztem vissza vigyorogva-Csak neked kell elkészülnöd mivel én kész vagyok. -kipattantam mellőle-Na gyerünk gyerünk... menjünk már -kezdtem nyafogni.
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:34 Hozzászólás témája:

- Jó reggelt neked is. - leforogtam róla, de majdnem leestem. Észbe kaptam, hogy ez nem olyan nagy ágy, mint ami Tyler-nél van.. Nyújtózkodtam egyet. - Amikor elkészülünk.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:33 Hozzászólás témája:

Kinyitottam a szememet. Csodás éjszakám volt. Végre együtt voltam a szerelmemmel. A hajába pusziltam-Jó reggelt. -mondtam. Fogalmam sem volt arról, hogy mennyi is az idő. Oldalra pillantottam. 10 múlt... -Mikor megyünk haza?
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:25 Hozzászólás témája:

Reggel:

Végre szerelmem karjaiban aludhattam el. Az éjszakám nyugis volt jól aludtam. Bár többször is felkeltem, de csak pár percre. A babák néha megijesztenek engem.. Biztosan élvezik a kis pindurik. Kinyitottam a szemem és már kint világos volt. Órára pillantottam 10 elmúlt. Visszahajtottam a fejemet Ty mellkasára, s behunytam a szememet, de nem aludtam, hanem pihentem és élveztem ezt a gyönyörű érzést.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:21 Hozzászólás témája:

-Jó éjt -mondtam majd átöleltem és egy puszit nyomtam a homlokára. Na most aztán sokkal jobban fogok aludni.
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:16 Hozzászólás témája:

- Okés. - fogtam meg a takarót és magamra rántottam, majd eligazítottam úgy miután Tyler is mellém feküdt, hogy mindkettőnkön legyen. Végre ismét vele alhatok.. Átkaroltam mellkasát, de nem volt kényelmes így ráraktam az egyik lábamat is. Sokkal jobb volt a hasamnak. - Jó éjszakát szívem. - suttogtam.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:14 Hozzászólás témája:

Bólintottam majd megszorítottam a kezét. -Na szerintem aludjunk, mit szólsz?-kérdeztem mosolyogva
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 21:07 Hozzászólás témája:

Megöleltem és amennyire csak tudtam magamhoz szorította. - Ha bármi baj van szólj és megpróbálok segíteni. - suttogtam a fülében és a vállára hajtottam a fejem. Elengedtem és arcon csókoltam.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 20:59 Hozzászólás témája:

Jobb ha nem mondom neki el, hogy megint rám jött az 5 perc. Én nem vagyok neki elég jó. Komolyan mit tudok neki adni amitől velem van? Amiért visszajött hozzám, jobbnak láttam ha csendben maradok de továbbra sem hagyott békén végül annyit mondtam -Már semmi -mosolyodtam el.
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 20:54 Hozzászólás témája:

- Mi a baj? - néztem rá furán. - Miért vágsz ilyen arcot? - fürkésztem tekintetét. Behajtottam a lábamat és szembeültem vele. Megfogtam a kezét biztatásképp.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 20:52 Hozzászólás témája:

-Na látod itt van a gond-sóhajtottam egy nagyot. Tiszta Bonnie és Clyde nekünk mindent szabad nekik meg semmit. -Tőlem csak ilyen dolgokat tudsz tanulni -húztam el a számat.
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 19:21 Hozzászólás témája:

- Mindenki hülye rajtunk kívül. - egóztam. - Ezt is tőled tanultam. - nevettem. Egy pillanatra felpattantam a helyemről és behúztam a függönyöket, majd ismét odafeküdtem hozzá, szorosan hozzábújva.

/okés sziia/
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 19:14 Hozzászólás témája:

Vigyorogtam. Röviden tömören-Hát ez hülye. Szerintem holnap se számíts túl sok jóra. Jól tetted-utaltam a kikapcsolt mobiljára-bár nem hiszem, hogy más is keresne-kacsintottam. El sem hiszem, hogy megoldottuk

/most megyek később leszek. Szia:)/
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 19:10 Hozzászólás témája:

- Jól van. - forgattam meg a szemem. - Ez nekem túl sok volna. - kuncogtam, s a szemébe néztem. - Nem fog ilyen többé történni és tényleg, ha máskor ilyet merek tenni, NE engedj el, de ugyanez érvényes fordítva. - kacsintottam, s nyugtunkat a telefonom csörrenése zavarta meg. Előkotorásztam a táskámból és az ügyvédem volt. Elhúztam a számat és felvettem. Leordította a fejemet, kicsit távolabb kellett tartanom a fülemtől. Elmagyaráztam neki, hogy sajnálom, de meggondoltuk magunkat és holnap fogok vele találkozni. Letettem a telefont és kikapcsoltam. - Csak, hogy ne zavarjon minket. - motyogtam és visszafeküdtem szerelmemhez.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 19:06 Hozzászólás témája:

-Igen ez a lényeg -mosolyogtam -Te is láthattál volna engem ha akartál volna, bármikor hívhattál volna én repültem volna. És milyen jó lett volna ha az a volna ott nem volna. De szerencsére már nincs gondunk ilyenekkel. Viszont ha hasonló helyzetbe kerülünk ne adj isten én nem engedlek el, esküszöm ha csak nem menni akarsz. -Ekkor megcsörrent a telefonja, gondolom az ügyvéd...
_________________
Tyler

Vissza az elejére


Anna.
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:00
Hozzászólások: 1195
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 18:59 Hozzászólás témája:

- Jó, de te láttál engem. Nekem itt kellett szenvednem úgy, hogy közben a kis picurjaink állandóan rúgtak engem. - mosolyogtam. Megfogtam a kezét, ami az arcomon pihent és megszorítottam. - A lényeg az, hogy együtt vagyunk.
_________________


'az ember , akit a sors melléd rendel , soha sem akkor jön el , és soha sem úgy , ahogy várod .. lehet , hogy nehéz megtalálnod a benne rejlő kincset . de ő az , aki vigyáz rád és talán ő lesz az , aki megérinti a megérinthetetlent . aki örökké szeret és elenged , ha kell . egy napon ráébredsz , hogy minden múlandó és nincs ehhez fogható .. ♥

Vissza az elejére


Tyler Lockwood.
Vérfarkas



Csatlakozott: 2011.02.15. Kedd 19:18
Hozzászólások: 1566
Tartózkodási hely: Mystic Fall's Elküldve: Kedd. Márc. 29, 2011 18:52 Hozzászólás témája:

Mikor elengedett megkérdeztem- És miben más?-mosolyogtam és megsimogattam az arcát. -Nem tudhatod mennyire hiányoztál nekem. Minden másnap itt voltam veled, csak Te nem tudtál róla.
_________________