KOR » 24 év
FAJ » Vérfarkas
PLAY BY » Kat Dennings
STÁTUSZ » SZABAD
FOGLALKOZÁS » Egyetemista
VÁRJA » Ebony Tate-Smith
KAPCSOLATUNK » A középiskola első osztálya óta barátnők voltunk, az összekovácsoló táborba vezető vonatúton egy kabinba kerültünk, utána már egy szobában szerettünk volt lenni, attól kezdve pedig elválaszthatatlanok voltunk. Kiegészítettük egymást, te voltál a vagány, pörgős, bulizós, komolytalan, az üdvöske, aki ezekkel a tulajdonságaival mindenkit elvarázsolt, míg én a megfontoltabb típusból származtam, de sokat fejlődtem melletted. A nem létező testvéremet pótoltad, ott voltunk, ahol két fedőt összecsaptak és eldöntöttük, hogy együtt megyünk egyetemre is, bár te eleinte nem nagyon tudtad, hogy mivel foglalkozz úgy gondoltad, hogy majd jogi diplomával elhelyezkedsz egy cégnél. Mindig is hajlamos voltál felnagyítani és túldramatizálni a dolgokat, türelmetlen és irányító személyiség vagy, aki nem hajlandó véka alá rejteni a véleményét és nem tetszik neki, ha valaki szembeszáll vele. Én képes voltam neked megmondani, ha valamit eltúloztál, nem jó döntésnek tartottam a lépésedet, nem is gondoltam volna, hogy ezért egyszer is megharagudnál rám, de úgy látszik, félreismertelek… hiszen amikor megöltem a szüleimet nem álltál ki mellettem, meg sem próbáltál megvédeni és hűséges kreátora, terjesztője voltál a pletykának, miszerint összeszűrtem a levet Foster tanár úrral, aki emiatt sietett a segítségemre. És mi lett veled? Fogalmad sem volt arról, hogy vérfarkas lehetsz, egy baleset következtében kiváltottad az átkodat és azóta nem találod a helyed. Túlélted, végigszenvedted az első teliholdadat, de megrémültél, nem tudsz mihez kezdeni a helyzeteddel. Egyetlen embert ismersz, aki végigjárta ezt az utat: engem. Meséltem neked arról, hogy boszorkány vagyok, nem egyszer láttál az erőm gyakorlása közben és szeretnél valami magyarázatot találni a te történetedre is, de senkinek nem mersz szólni, nehogy bolondnak nézzenek és kimondva hirtelen minden valósággá váljon. Viszont azzal is tisztában vagy, hogy nem fogom felvenni a telefont akkor sem, ha az örökkévalóságig folytatod a hívogatásomat, ezért hosszas gondolkozás után repülőre ültél, hogy megkeress. Képes leszel feladni a büszkeségedet, megbánni a hibáidat és segítséget kérni?

// A nevet szeretném, ha maradna, mert így emlegettem a játéktéren. A pb inspiráló volt számomra (ezen kívül szerintem gyönyörű is), de ha nem tetszik, akkor valószínűleg úgyis engedni fogok a kérésednek, csak azért jelezd, hogy megváltoztatnád. Semmiben nem szeretném megkötni a kezed, a leírtakon kívül olyan múltat és jövőt varázsolsz a karakternek, amilyet szeretnél.