Első ránézésre talán nem tűnök barátságosnak. Talán még másodikra sem. Metsző, kék pillantásom viszont egyetlen másodperc alatt megszelídülhet - persze, csak ha jó okom van rá. Karakteres arcomat hosszú, fekete haj koronázza meg, és fogadni mernék, hogy valamelyik ősömre hasonlítok. Mert miért lenne másképp? Alakom vékony, egészen atletikus, de ezt is a genetikának köszönhetem. Hál' istennek ikremmel a születésünk napján kívül ez az egyetlen közös vonásunk - minden másban tökéletes ellentétei vagyunk a másuknak. Kedvességem határtalan, habár néha gondot okoz a kimutatása. Egyébként pedig próbálok teljesen átlagos és legfőképp mágiamentes életet élni, csiszolgatni a karrieremet és létezni anélkül, hogy bárki a nyakamra járna. Nem választottam könnyű hivatást, de próbálom megszabni a határt munka és magánélet között. A múltam árnyékában viszont ez is elég.. Problémás.

Oszd meg velünk, ki vagy!

Folyamatosan azt mondogatom magamnak, hogy nem a múlt határoz meg minket. Ez viszont messzemenőkig nem így van, hiába ismételgetem, teljesen felesleges. A lélek minden darabjába beleivódik az emlékek mocska és ahelyett, hogy könnyedebbé tenné a létezést, csak akadályokat gurít elénk. Érzéseket, amiken túl kell lépni, emlékeket, amiket fel kell dolgozni, és döntéseket is eredményez, amiket meg kell hozni…


Gondolhattam volna korábban is arra, hogy elsőszülöttként nem lesz minden fenékig tejfel az életemben, és ez hamar be is bizonyosodott. Nem kellemes olyan tudással – jobban mondva inkább teherrel – a válladon felnőni, ami nem csak rád lesz befolyással néhány év múlva. Mindenki sorsát egyetlen próbára feltenni elég nagy hülyeség, de a családi hagyomány így kívánja ezt nemzedékek óta. Arról viszont nem szólt a fáma, hogy ennek ekkora feneket kell keríteni, ahogy azzal sem volt tisztában senki, hogy a több iker magával hordozza a családi redukálását. Ostobaság volt nem felkészülni arra, hogy Kai önkényesen magához akarja majd ragadni a hatalmat.. Felelőtlenség volt azt hinni, hogy nem képes bármit megtenni érte. Azt mondják, az ikrek megérzik a másik érzéseit is, nem csak azt, ha fizikailag történik velük valami. Mégsem éreztem előre, hogy el fog durranni az agya és a fél családomat.. és az ő fél családját is képes feláldozni a szenvedélyévé vált vezető poszt miatt. Talán én is rátettem egy lapáttal az egészre azzal, hogy nem bántam megfelelően az erőmmel. Irigyelte tőlem azt, ami neki nem volt és átkozott azért, mert birtokoltam ugyan, de az életemet mágia nélkül éltem. Javarészt. Engem nem ölhetett meg, de nem azért, mert nem akart, hanem mert a megfelelő pillanatra tartogatott. A testvéreink viszont sosem számítottak. Néha elmerengek azon, hogy vajon változhatott-e a hozzáállása, a viszonyulása a családhoz… Aztán minden feltételezésemet eltemetem, ahogy akkor öt testvéremmel tettem. Az ötödik nem érdemelt sírboltot. Onnan könnyen visszajönne, hogy befejezze, amit elkezdett.

Az én életem onnantól változott meg. Megtanultam mérlegelni és a nagyobb jó érdekében döntést hozni. A személyes bosszú nem játszhatott szerepet a történtekben, habár testvér és testvér között is hatalmas különbségek vannak. Egyet nem akartam megmenteni. Négyüket pedig nem tudtam. Azóta, pályafutásom alatt sosem találkoztam még egyszer azzal az érzéssel, ami akkor kerített hatalmába, mikor Kai-t börtönbe zártuk. Ha valakit nem mentettem meg, azért volt, mert emberi erőm korlátozott, az akarat megvolt bennem. Mindig, mióta esküt tettem az életek védelmére. Mindenkiére.