Nem tehettem ellene teljes mértékben megbabonázott. Nem volt olyan dolog, amit ne tettem volna meg érte. Aztán a vágy, amit iránta éreztem teljesen megbénított. Nem tudtam az agyamra hallgatni, mert egyszerűen felmondta a szolgálatot, amint az a nyamvadt törölköző a földre hullott kezeim pedig formás kebleit vették kezelésbe ajkaim pedig finom bőrét csókolgatták. Hogy lehet, hogy valaki ennyire megnyerje a másikat, mikor csak éppen, hogy találkoztak? Ez az egész már annyira lehetetlennek tűnik, hogy átsiklik egyenesen az őrültség pályájára, de akkor sem tudom elereszteni őt és nem is akarom. A csókja olyan számomra, mint egy éhező számára az étel vagy éppenséggel a szomjazó számára egy korty víz. Úgy érzem, hogy szükségem van rá, mert ez élteti a lelkemet. Az ő érintése és az, hogy én magamhoz ölelhetem érezhetem a bőrét, a bőrömön és nem akarom elengedni. Újra el akarok merülni benne, de ezzel nem leszünk közelebb egymáshoz. Fizikailag lehetséges, de most a lelkem sóvárog utána. –Azt hiszem beleőrülnék, ha egy pillanatra el kellene eresztenem. Legalábbis jelen pillanatban rohadtul így érzem. – Nagyon nehezemre esik, de végül segítek neki belebújni az egyik felsőmbe, majd az ágyhoz húzom, de már koránt sem azzal a szándékkal, amivel idejöttem. Még mindig kívánom, hiszen őrült lennék, ha nem kívánnám ezt a gyönyörű nőszemélyt, de most másról van szó. Meg akarom ismerni azt a nőt, aki elvette az eszemet. Ő tudja, hogy nem éppen kellemes a kapcsolatom a bátyámmal és egészen idáig ez jelentett számomra mindent. Hogy őt tönkretegyem. Azonban most már egyáltalán nem számít. Teljes mértékben a háttérbe szorult számomra már csak ő létezik és ezt nem félek kifejezni felé. Bár nem szeretném világgá kürtölni, hogy ellopta a szívemet, mert félek azzal hatalmas bajba keverném. – Azt akarom, hogy mesélj magadról. A múltadról és mindenről, amire úgy gondolod, hogy kiérdemeltem, hogy megoszd velem. – Magam mellé húzom az ágyra és apró csókokat nyomok ajkaira aztán kezdetét veszi egy olyan éjszaka, amit soha nem fogok elfelejteni.
Egy pillanatra még az is megfordult a fejemben, hogy esetleg utánam fog jönni, de amikor nem tette, akkor még egy kisebb mosoly is megjelent az arcomon. Tisztában voltam azzal, hogy valószínűleg ő is pontosan annyira vágyik rám, mint én rá, de mégis ellen állt a kísértésnek és ennek részben örültem. Örültem annak, hogy van önuralma és képes uralni azt, amit néhány férfi nem képes. Néhány férfi csak el akarja venni, amit akar és nem is törődik azzal, hogy esetleg a nő tényleg akarja e vagy nem. Persze nekem nem lett volna ellenemre, de jó volt kicsit egyedül lenni és átgondolni a dolgokat. Amikor visszamentem a szobába, akkor magamon éreztem a tekintetét, de nem zavart. Sőt nagyon is élveztem, hogy képes vagyok erre, hogy egy férfit ennyire megbolondítsak. Jó érzés volt végre nem láthatatlannak lenni. A törölköző szinte alig ért még csak földhöz, amikor megéreztem a közelségét. Egy kisebb mosoly jelent meg az arcomon, amikor megakadályozta azt, hogy a fölsőbe belebújjak. Majd hamarosan megéreztem az érintését, illetve tenyerének gyengéd érintését és ujjainak játékát a kebleimen. Egyre inkább kezdtem elveszni az érzésben és ezen a szavai, illetve gyöngéd, szenvedélyes csókjai se segítettek. Sőt egyre inkább kezdtem érezni a bennem lángoló vágyat, amit iránta érzek, illetve a vágyaz az után, hogy újra érezhessen testének minden egyes porcikáját. - Szerinted ilyen szavak és tettek után én miként érzek? - kérdeztem vissza szinte elfulladó hangon, majd megfordultam és gyengéden megcsókoltam őt. A csók egyre szenvedélyesebb lett miközben lassan a kezemet a nyaka köré fontam, majd az ujjaimmal a hajába túrtam. Amikor a csóknak vége szakadt, akkor egy kicsit hevesebben vettem a levegőt. - Mi lesz így felünk, ha ennyire nem tudunk elszakadni egymástól? - kérdezte tőle kíváncsian és boldogan. Tényleg nem tudtam, hogy mi lesz így velünk, de azon se csodálkoztam volna, ha a következő pár napban el se hagynánk az ágyat és minden fajta földi örömet kiélveznénk.
Bocsánat, a késés miatt
Vendég
A poszt írója ♛Vendég
Elküldésének ideje ♛Vas. Dec. 14, 2014 1:21 pm
Ugrás egy másik oldalra ♛
carlos & layla
Önző módon nem akarok lemaradni arról a pillanatról, amikor belém. Nem akarom önmagamat megfosztani egyetlen egy mozdulatától sem. Vele mentem volna zuhanyozni, de mind a ketten jól tudtuk, hogy abból nem zuhanyzás lett volna. Vagy éppenséggel fürdés, mert a kádban is lehet örömöket lelni a másikban talán még jobban is, mint egy zuhany alatt. De már most hiányzik pedig alig választ el tőle pár fal. Nevetséges vagyok, hogy ennyire megbolondulok valakiért. Ez az egész már mondhatni lehetetlen, hogy valaki ennyire odalegyen egy nőért. Figyelem, ahogy belép és szinte rögtön mosoly kúszik az arcomra. Ez a nő a puszta jelenlétével melengeti a szívemet. Komolyan mondom még soha nem voltam ennyire boldog egy nő láttán. Határozottan elindítottak bennem valamit, de semmi hasonlót, amit most Layla iránt érzek. Féltem őt, hogy valami baja esik miattam, de ugyanakkor látom is rajta, hogy rendkívül erős nő és nem fog könnyedén megtörni a nyomás alatt ez pedig nagyon tetszik a számomra. Mindig is egy erős nőre vágytam, akit azért bizonyos szinten lehet egy kicsit pátyolgatni is, hiszen azért szeretném magamat férfinak érezni. Kínzott, hogy a törölköző körülborítja a testét. Mikor a földre ejtette egyszerűen nem bírtam magammal. Nem engedtem neki, hogy belebújjon a felsőbe. Anyaszült meztelen testén karoltam át hátulról két kezem tökéletes formájú, feszes melleit simogatták. Annyira kívánom, hogy úgy érzem mentem felrobbanok. Nem olyan régen voltunk együtt, de ismét eluralkodott rajtam az a vágy, amit nem bírok visszafogni. – Ne csináld ezt velem, mert itt és most magamévá teszlek.. Kívánom minden egyes porcikádat. – Miközben érzékien suttogom neki a szavakat mindegyik után egy csókot lehelek a vállaira. Komolyan mondom megbolondított ez a nő!
Elmosolyodtam a szavain, mert ebben én is biztos voltam, hogy abból nem alvás lesz, de még az együtt alvás is eléggé kérdéses, hiszen a testem szinte csak úgy lángol a közelében, de nem szabad. Nem akarok elsietnie semmit se, nem akarok elrontani semmit. - Rendben és köszönöm. - mondom neki sietve, majd leindultam abba az irányba, amit mondott. Még mosolyogva visszapillantottam rá, majd hamarosan pedig egy hatalmas fürdőben találtam magamat. Megengedtem a vízet és közben végig néztem a helységben. Hatalmas volt, illetve ízlésesen volt berendezve. Odasétáltam a tükörhöz és próbáltam megfejteni, hogy ki az a lány, aki visszanéz rám. Olyan volt, mint én, de mégis annyira másabb. Mosoly ült az arcán és a szemei is csak úgy csillogtak. Nem is tudnám megnézni, hogy mikor éreztem magamat ennyire boldognak és mikor láttam magamat ilyennek, mint amilyen most vagyok. Végül pedig elmerültem a forró kádnyi vízben és egy darabig csendesen ott időztem. Elmerültem a vízben és próbáltam a fejemben rendet rakni, de nem nagyon akart sikerülni. Megmostam a hajamat is, letöröltem azt a leheletnyi sminket is, mai az arcomat tarkította. Lassan kimásztam a kádból, egyik törülközővel megtöröltem a hajamat, majd kiterítettem, majd a másikat pedig magam köré tekertem és elindultam a szoba felé. Hatalmas volt a ház, de reméltem, hogy egyből meg fogom találni a szobát és szerencsére sikerült is. Mosolyogva figyelem ahogyan bűvöli az ajtót, majd mosolyogva megszólaltam. - Csak nem valakit vársz, hogy ennyire figyeled az ajtót. - és közben a tekintetemmel végig őt figyelem. Lassan beljebb sétálok és szemügyre veszem ezt a szobát is. Ahhoz képest, hogy férfié nagyon is nagy rend uralkodik itt, de az is lehet, hogy még soha életében nem volt itt. Magam sem tudom. Lassan a szekrényhez sétálok, kinyitom és próbálok valami pólót találni vagy trikót magamnak éjszakára. Végül meg is találom a megfelelőt, így kioldom a törölközőt, ami végig siklik a hátamon, majd a földön landol. Érzem a perzselő tekintetét magamon, majd pedig kiveszem a kiszemelt fölsőt, hogy belebújjak.
Bocsánat, a késés miatt
Vendég
A poszt írója ♛Vendég
Elküldésének ideje ♛Szomb. Nov. 15, 2014 12:51 am
Ugrás egy másik oldalra ♛
<< előszoba & nappali
carlos & layla
Soha nem gondoltam a nőkre másképpen, mint alkalmi partnerekre, de jön egy szépség és mindent megváltoztat az életemben. Nem tudom pontosan megmondani, hogy mégis mikor volt az a bizonyos nagy pillanat, amikor sikerült elcsavarni a fejemet. Talán már abban a pillanatban sikerült, hogy először megláttam. Nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy nem fog elmúlni ez az érzés egy könnyedén. Sőt! Minden egyes perccel egyre jobban akarom őt és magam mellett akarom tudni, védelmezni. Nem szeretném, ha Will az öcsém kárt tenne benne csak azért, mert vissza akar nekem vágni. Képes lennék egy nő miatt félretenni ezt az egész háborúskodást, de előtte még meg kell győződnöm arról, hogy a testvérem a megfelelő büntetést kapja. Mert máskülönben az egésznek semmi értelme nincs az égvilágon. Ő úgy döntött elszakad a családunktól ebbe pedig belehalt minden egyes családtagom. Kivétel természetesen én. Együtt kellett élnem azzal, hogy láttam meghalni az egyik öcsémet a másik pedig nem tett semmit, hogy megvédje pedig tehetett volna! Azon felül pedig ott van az édesanyánk halála is, ami szintén rajta szárad, mert a fájdalom felemésztette. Nem adhatom fel. Nem térhetek el a tervemtől egy nő miatt bármennyire is szeretem. Furcsa ilyen rövid ismertség után azt mondani, hogy szeretem, de így van és ez ellen nem tehetek semmit és, ha őszinte akarok lenni, akkor nem is akarok. Figyelem minden egyes szavát és mozdulatát a végére akaratlanul is egy vigyor fagy a képemre. Hogy lehet ennyire tökéletes ez a nőszemély? – Mindent megkapsz, amit csak akarsz, amíg csak élek. – Suttogom, majd gyengéden birtokba veszem az ajkait és közben finoman simogatom az arcát. Megőrjít engem ez a nő. Soha nem gondoltam volna, hogy egy nőnek ekkora hatalma lesz felettem. – Örülök, hogy így gondolod kedvesem. – Rákacsintok és egy kicsit magamhoz vonom. Legszívesebben egy pillanatra sem ereszteném el. Nem tudom, hogy miért alakult ki bennem ez a ragaszkodás. Talán, mert túl sokat veszítettem el, amire nagyon is tisztán emlékszem. – Rendben van. Fürödj csak le és azt veszel kölcsön, amit akarsz. A folyosó végén jobbra találod a fürdőt.. Mennék veled, de nem hiszem, hogy abból nagy fürdőzés lenne. – Vigyorgok, majd egy csókot nyomok a homlokára. – Az ágyban várlak. – Jelentem ki vigyorral a képemen, majd a szobába érve ledobom magamról a ruháimat és bebújok az ágyba a fejemet az ajtó felé fordítom, hogy láthassam, amikor belép rajta.
Kezdőlap
