Én örülnék a legjobban annak, ha külsőm tökéletesen tükrözné a belső tulajdonságaimat, ha nagy zöld szemeim, vállaimra omló hajam, formás ajkaim, pisze orrom, hosszúkás arcom, karcsú termetem, átlagos magasságom és az öltözködésem megmutatnák, ki vagyok. Külsőleg mindig próbálok a tökéletességre törekedni. Szeretek öltözködni, sminkelni, szép lenni, de sohasem viszem túlzásba. Éppen csak annyira használom ki az adottságaimat, hogy elfedjem az igaz, néha még saját magamat is megrémítő tulajdonságaimat.
Nem mindig voltam olyan, mint most. Kiegyensúlyozott,  szeretetre vágyó és rengeteg szeretetet adó, barátkozó, csupa szív, mosolygós lány voltam, aki mindenben észrevette a legkisebb jót úgy, hogy senki sem tartotta idegesítően és groteszk mód pozitívnak. Sokan aggatták rám az intelligens jelzőt, valaki egyszer tündérnek nevezett. Imádtam az embereket, hittem bennük és tudtam, hogy előbb-utóbb hatalmasat fogok csalódni a világban, de reméltem, hogy minél jobban eltolhatom az időpontot. Tizenkilenc éven át sikerült elkerülnöm a saját holtpontomat.
Ekkor fordult a kocka. Teljesen más lettem, ahogy mondani szokták, az addigi énem megszűnt lézeni. Klisé, ám az én helyzetemben ez szó szerint igaz: elvégre a saját kezem által haltam meg. Tartózkodó, kissé talán paranoid, az indulatait nehezen fékező, rémálmokkal küzdő labilis képződmény lettem, akit a régi énem valószínűleg ugyanúgy embernek tartott volna, de én nem mindig látom az ebből az életből vezető kiutat. Egyetlen reménysugaram a megmaradt varázserőm, annak fejlesztgetése, kordában tartása és az, hogy megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni annak érdekében, hogy valahogy egyben tartsam magam. Szerencsére a mentális képességeim nem hagytak el, dolgozom, megpróbálok emberek közé járni és szüntelenül igaz, hogyha találok egy ügyet, ami mellett kiállhatok, akkor elképesztően összeszedett tudok lenni és a végsőkig képes vagyok harcolni akár szívvel, lélekkel vagy fizikailag, hiszen ezen a területen is szépen fejlődök. Annak ellenére, hogy törés keletkezett bennem odafigyelek a részletekre, általában a legbonyolultabb helyzeteket is átlátom. Keresem a sikerélményt, de sem ez, sem semmi más nem változtat azon, hogy saját magam legnagyobb ellensége vagyok.