|
Elküldésének ideje ♛Kedd Ápr. 22, 2014 12:56 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | Alexia Branson ez vagyok én
Szőke egyenes haj, szép ajkak, formás test. Ezt látja egy kívülálló. Nah, de megmutatom az igazi Alexia Bransont! Kedves személyiség vagyok, szeretek másokon segíteni és meg is teszem azt. Viszont tudok durva, kemény, "gonosz" is lenni. Megvédem a szeretteimet és a barátaimat. Az öltözködésem mindig illik az adott divathoz, de azért nem annyira kihívó, hogy kilógjak a sorból. Sminknek sem szoktam nagyon rikító, durvákat feltenni, főleg az alap smink megszállotja vagyok. Semmi jellegzetes ékszerem nincsen, jah de vagy is van. A napgyűrűm! Igaz, már nincs rá szükségem, de nem veszem le mert az emlékeztet arra aki vagyok. Amivé lettem. |
[You must be registered and logged in to see this image.] Teljes név: Alexia Katharine Branson Becenév: Alexia, Lexi, Lex Születési hely: Georga Születési idő: 1713. Október 14. Play by: Arielle Kebbel Faj: Vámpír Érdeklődési kör: Nincs különösebb dolog ami leköti a figyelmemet, szimplán csak szeretek a barátaimmal lenni, és segíteni nekik. Kapcsolat a családdal: Egyedülálló
|
Kiky - 15 - 3 bűvös év - Chloe Winslet Hosszú az út... Fontos ez a mai nap, mert legjobb barátomnak, Stefannak ma van a 162. születésnapja. Régóta nem találkoztunk, ezért úgy döntöttem, hogy el megyek Mystic Falls-ba, és együtt bulizom vele ezen a napon. Így is tettem, eljöttem Mystic Fallsba, de persze nem a megszokott módon jelentem meg. A házba már eleve be voltam hívva, úgy hogy elszórakoztam egy kicsikét. Láttam Stefanon, hogy nem tudja, hogy ki lehet a házba. Aztán egyszer csak lecsaptam rá, egyből felismert. - Üdv, Stefan. - mondtam neki egy bájos mosoly kíséretében és felálltam vele a földről. Körülnéztem, semmit sem változott a ház az évek során. Minden ugyan olyan, mint amilyen anno volt. De ez tipikus Stefanos dolog, szereti a megszokott dolgokat, épp ezért hagy mindent úgy, mint legutóbbi látogatásom során. A Salvatore házban aludta, nem akartam hotelt kivenni, meg amúgy is. Barátomnál aludni jobb mint egy lepukadt hotelben, nem?! Békésen átaludtam az éjszakát, reggelig nem ébredtem fel. Viszont a reggelem az... Eléggé meghökkentő volt. Szép lassacskán nyitottam ki a szememet, hisz fáradt voltam. Mikor kinyitottam, Damont véltem megpillantani. Elkezdett cukkolni, és fel ment bennem a pumpa. - Idősebb vagyok, így erősebb! Meg se próbáld tönkre tenni a mai napomat! - sziszegtem Damonnek miközben a nyakánál fogva a falnak szorítottam. Komolyan gondoltam amit mondtam neki, régóta nem találkoztam Stefannal és nem akarom, hogy bármi, vagy éppenséggel bárki tönkre tegye az itt töltött időmet. És ez Damonre is vonatkozik. Soha sem kedveltem igazán, mindig volt benne valami ami miatt nagyon unszimpatikus volt számomra. És ez meg maradt a mai napig. Ahogy gondoltam, Stefannak nem volt kedve bulizni, de sikerült rávennem. Hisz nem mindennap van az embernek 162. születésnapja. Elmentem letusolni, és rávettem Stefant is, hogy készülődjön. Közben csöngettek, én pedig lementem törölközőben ajtót nyitni. - Te biztos Elena vagy. - feleltem kicsit meglepetten mikor ajtót nyitottam. Olyan, mint Katherine. De ő halott, így következtettem arra a tényre, hogy ő csak is Elena Gilbert lehet. - Törölközős lány. - mondta Elena nekem címezve a szavakat. Áh igen, kicsit félreérthető lehet számára, hogy Salvatore házban egy szál törölközőben nyitok ajtót... De aztán elmagyaráztam neki a dolgokat, illetve mondtam neki, hogy Stefan éppen fürdik, úgy, hogy megegyeztünk abban, hogy később majd beszélnek. Felmentem az emeletre, majd barátomnak is elmeséltem a kis félreértésünket, és mondta, hogy majd beszéljen Elenával erről az egészről, mert nem akartam konfliktust. Készülődés után el is mentünk a Grillbe, és Stefannal el kezdtünk biliárdozni. Jól elvoltunk, sokat beszéltünk illetve nevettünk. Stefant elküldte, hogy beszéljen Elenával, én pedig elindultam haza, hozzájuk. Legnagyobb örömömre találkoztam a rosszabbik Salvatore testvérrel, és akkor történt az amire nagyon nem számítottam... Leszúrt egy karóval. Hidegvérrel ölt meg.
Sok évig szellemként éltem, aztán találtam egy boszorkányt, lényegében az unokatestvéremet aki volt olyan szíves és vissza hozott az élők közé. Úgy hogy most itt vagyok, és alig várom, hogy újra belevessem Mystic Falls pörgős kis életébe.
|
|