Keresési feltételek

Az eredmények megjelenítése: Hozzászólások Témák
Bővített keresés

Esther szobája

:: Lakások és szobák :: Mystic Falls-i lakások :: Mikaelson villa

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 10:18 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Miután a nadrág is lekerült rólam, még egy darabig elidőztem az ajkainál, majd lejjebb csúsztam és kipattintva a nadrágján a gombokat lehúztam róla és miután már ez a ruhadarab sem volt zavaró tényező apró csókokkal haladtam felfelé combján egészen az ajkaiig. Közben kezeim már a melltartójánál jártak, amit végül le is vettem róla.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 10:11 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Lehunytam a szemeimet, de előtte még láttam mosolyát, és így viszonoztam boldogan a csókját. Boldogság? Azt hiszem, mióta feltámadtam, nem igazán volt rá példa, hogy engem bármi boldoggá tudott volna tenni... Klaus sem hajazott rá, ahogy a többi gyerekem sem.
Az ösztöneim diktálni kezdtek, hát miután meglazítottam a nadrágján a gombokat, a lábaimmal toltam le róla a feleslegessé váló ruhadarabot.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 10:05 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Önbizalommal töltött el, hogy élvezi amit csinálok.Jóleső érzés volt ahogy kezeivel végigszántotta a hátamat. Ezer évig nem élvezhettem az érintését és csókjait, de most mégis olyan furcsa újra ezt csinálni. Amikor végül kezei a nadrágom övénél matattak csak elmosolyodtam, majd ismét visszatáncolva ajkaihoz csókoltam őt.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:58 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Élvezettel a hangomban jeleztem, hogy minden véletlen, vagy szánt szándékú simogatás jólesik tőle, és készséggel hagytam, hogy lehúzza rólam a felsőmet, és eldobja.
A hajába túrtam, amikor a testemet csókolta, és kezeim a hátán kalandoztak el, hogy végül a nadrágja övénél kössek ki, és azt csatoljam ki. Nem voltam tanácstalan, tudtam, hogy mit akarok... mégis olyan furcsa volt ezer év után ilyesmit tenni...

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:51 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Lassan lekerült rólam a felső így én se láttam szükségét annak, hogy rajta legyen bármi is. Szépen lassan elkezdtem lehúzni róla a felsőt ügyelve arra, hogy kezeim mindvégig a bőréhez simuljanak. Ahogy lekerült róla is a felső elhajítottam és végigcsókoltam gyönyörű testét.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:39 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Az ágyon kötöttünk ki, ő fölém hajolt, de nem szakadt el tőlem. Kezeimmel végigcikáztam mellkasán, finoman cirógatva, majd lassan feljebb húztam rajta a felsőt, hogy elszakadva tőle arrébb hajíthassam a ruhadarabot. Halványan elmosolyodtam, és közben a nyakára siklottak ajkaim. Ahogy fölöttem támaszkodott, ez még nem is volt kényelmetlen.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:31 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Minden egyes érintése jóleső érzéssel töltött el. Amikor lassan az ágyhoz értünk óvatosan ledöntöttem rá, nem eresztve ajkait. Két kezemmel a feje mellett megtámaszkodtam az ágyon közben még mindig ajkaira voltam tapadva. Egyik kezemmel elkalandozva gyengéden végig simítottam dereka vonalán.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:24 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Halványan elmosolyodtam, amikor meghallottam válaszát. Végigsimítottam arcán, majd viszonoztam csókját, és átkaroltam a nyakát, hogy így ragadjak össze vele. Csókoltam tovább, és újra fiatalnak éreztem magamat, aki... ugyan titokban, de szabadságot akart. Hát aprókat lépve kezdtem el a z ágyam felé közeledni vele, egy pillanatra se szakadva el tőle.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:16 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Amikor elszakadt ajkaimtól és a fülembe súgott egy szót amin igencsak meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy újra eljutunk idáig.-Én is téged.. El sem tudod képzelni, hogy mennyire.-súgtam ajkaira és ismét megcsókoltam. Erre vártam azóta mióta Mikael miatt elszakadtunk egymástól..

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:05 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

A hajamba túrt, és ez olyan érzéssel töltött el, mintha időt utaztunk volna... akkor nem tartott vissza az, hogy gyerekeim és férjem van... most nem fog visszatartani az, hogy ez nem az én szerepemnek való.
Elszakadtam tőle egy pillanatra, még mindig közel hajolva hozzá, de légzésem még mindig heves volt, és ziháló. - Kívánlak... - ejtettem ki ezt az egy szót, nagyot nyelve. Nem tudhattam, hogyan reagál erre.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 9:02 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Nem szakadt el az ajkaimtól épp ellenkezőleg...Jóleső érzés volt ahogy kezeivel végigsimított a mellkasomon. Továbbra is lágyan csókoltam puha ajkait miközben hajába túrtam. Felidéződött bennem minden ami régen történt, és az a bizonyos lángolás még mindig megvan kettőnk között annak ellenére, hogy nem vagyunk már fiatalok.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:55 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Viszonozta a csókomat, és ez valami nagyon jó érzéssel töltött el. Magam se tudtam, hogy mivel, csak... jó volt. Régen is hasonlót éreztem. A lángolás annak idején is megvolt közöttünk, ennek a gyümölcse lett Klaus.
Nem szakadtam el tőle, éppen ellenkezőleg. Átkaroltam a nyakát, és ugyan már nem voltam mai csirke, de... valahogy mégis bátran simítottam végig az inggel fedett mellkasán.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:47 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Már éppen válaszolni akartam arra amit mondott, de hirtelen odalépett hozzám és megcsókolt. Egyszerre tört elő belőlem minden régi érzés és pillanat. Nem is akartam elereszteni az ajkait, abban a pillanatban csak az járt a fejemben, hogy bárcsak örökre így maradhatnánk. A csók közben lágyan végig simítottam az arcát és vártam, hogyha akar ő szakadjon el ajkaimtól, mert én nem akartam megtörni a pillanatot.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:39 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Lepillantottam a padlóra, majd csak utána vissza a szemeibe, mikor rólam és a múltról kezdett beszélni. És persze Klausról, hogy mindig jelenteni fogunk neki valamit. - De már minden megváltozott... - jegyeztem meg, magam se tudom, miért.
Odaléptem elé, és élve a régen érzett tűzzel, megcsókoltam. Fiatalon voltam utoljára ilyen, legalábbis... amikor még életben voltam. Ezer éve.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:36 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Figyelmesen hallgattam amit mond és csak bólogatni tudtam. -Majd meglátjuk mit hoz a jövő.-mondtam rezzenéstelen arccal és elengedtem a kezeit, nem akartam ezzel kellemetlenséget okozni neki.
-Egy biztos, hogy én mindig fiamként fogok rá tekinteni bármi is történjék, és te is mindig annyit fogsz nekem jelenteni mint régen...-mondtam miközben még mindig tekintetébe voltam mélyedve.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:27 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

- Ismerem Klaust, elhiheted nekem. Talán soha nem lesz olyan, mint egy tipikus gyerek, hiszen a világ legerősebb vámpírja... de talán képes lesz a megbocsájtásra, ha beszélek vele. Mert azóta nem adódott alkalmam erről szót nyitni vele - sóhajtottam, és lenéztam a kezeinkre, miután megfogta őket.
- Már felesleges tipródnunk a múlton. Klaus sokat szenvedett, de mindig próbáltam megvédeni, hiszen Mikael engem soha nem bántott - ráztam a fejemet. - Nem vagy felelős. Csak minden összejátszott. Mindennek már ezer éve - nyeltem egyet, de lágyan beszélve mindvégig.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:22 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

-Idő kell neki? Én láttam a tekintetében azt a gyűlöletet, és azt a megvetést. Nem fog megbocsájtani.-néztem szemeibe ahogy felemelte a fejemet az államnál fogva. Amikor azt bizonygatta, hogy az ő hibája gyengéden megragadtam a kezét mielőtt lerakhatta volna maga mellé. -Nem a te hibád. Csakis az enyém. Kiállhattam volna a fiam mellett bármi is lett volna a következménye. Legalább Niklaus abban a hitben vált volna el tőlem ha meghalok, hogy kiálltam mellette és melletted a végsőkig.-mondtam felemelve a hangomat, miközben mindvégig a kezét fogtam.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:14 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Valami szomorúság jelent meg az arcomon. - Csak idő kell neki. Ezer évig élt abban a hitben, hogy az apja halott. És neki csak egy... szadista állat jutott, Mikael szerepében. Idő kell, hogy átgondolja - léptem közelebb hozzá, és az állánál fogva emeltem fel az arcát, hogy ismét a tekintetembe nézzen, ne a padlóra.
- Már régen se tudtam elviselni, ha valamiért bánatos voltál... - suttogtam kesergően. - Az én hibám, hogy idiáig jutottunk. Én nem akartam, hogy... találkozz vele régen, mert féltettelek Mikaeltől - súgtam bánatosan. - Sajnálom. Miattam viselkedik így Klaus...

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:10 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Egy ideig csendbe burkolóztam és csak szótlanul álltam és néztem őt. - Arra, hogy az egyetlen fiam soha nem fog megbocsájtani nekem..-böktem aztán ki még mindig ugyanazzal a tekintettel- Felemészt a bűntudat. Nem tudok így élni.-hajtottam le a fejemet és a padlót néztem.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 8:01 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Nagyot nyeltem. Hú, de még mekkorát, mikor megláttam a hideg tekintetét, és közben hallottam a szavait. Ez valahogy bennem se keltett túl nagy bizalmat. De nem is tudom, mit tennék a helyében. Hiszen Klaus... az Klaus. - És... mire lyukadtál ki? - kérdeztem, már kicsit távolabb lépve tőle. Ki tudja? Vérfarkasoknál soha nem lehetünk biztosak semmiben..

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 7:59 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


-Akkor jó.-bólintottam és megálltam vele szembe. -Muszáj volt elvonulnom egy kicsit és gondolkodni a történteken. De mindig ugyanarra lyukadtam ki...-magyaráztam hideg tekintettel.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 7:55 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


- Nem, dehogy is! - ráztam a fejemet folyamatosan, és becsuktam a szobaajtót. Bár ezen szempontból mindegy, ha Klaus, vagy éppen Rebekah hallani akar valamit, hát hallani fogja, ez ellen nem tehetek semmit. - Hol jártál? Már... nem láttalak egy ideje - fordultam szembe fele, és érdeklődve néztem a tekintetét.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 7:52 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


Végre ajtót nyitott. Ahogy megláttam az arcát elmosolyodtam, régen is mindig ezt váltotta ki belőlem.. Örömöt okozott mindig ha láthattam. -Ugye nem zavarok?-kérdeztem felvont szemöldökkel, majd lassan besétáltam a szobába.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 7:47 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Kopogtatásra kaptam fel a fejemet. Kétlem, hogy Klaus vagy bármelyik másik gyerekem megtisztelt volna ennyivel, szóval... fogalmam se volt arról, hogy ezúttal ki akar zargatni.
De végül felálltam, és egy apró sóhajjal sétáltam oda, hogy a kilincset megfogva nyissam ki. Mintha valaki a fejemben olvasott volna. - Fenrir? - kérdeztem, bár teljesen feleslegesen, és aztán kapcsoltam.
- Gyere, gyere csak be - köszörültem meg a torkomat.

Vendég

A poszt írója ♛ Vendég

Elküldésének ideje ♛Csüt. Aug. 16, 2012 7:44 pm

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4


(Ház és udvar) Nem tudtam, hogy melyik lehet Esther szobája, de valahogy valami mégis egy bizonyos ajtóhoz vonzott. Így hát megálltam az előtt az ajtó előtt és bekopogtam. Egy ideig vártam, de benyitni nem akartam, hisz nem illik csak úgy berontani, ezért továbbra is az ajtó előtt álldogáltam várva, hogy ajtót nyisson nekem.

A poszt írója ♛ Ajánlott tartalom

Elküldésének ideje ♛

Ugrás egy másik oldalra ♛ Ugrás a következő oldalra :

1, 2, 3, 4

Esther szobája

3 / 4 oldal	Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4

Esther szobája

Similar topics

Similar topics