Egyébként roppantul feldob, hogy a látványom ilyen pozitív hatással van rád. – vonom fel szépen ívelt szemöldököm. – Sajnos nem mondhatom, hogy ez kölcsönös. – ellenkezőleg még a hideg is kiráz ettől a nőtől és most nem, azért, mert ezen a hideg hajnalon egyébként is, úgy érzem magam, mint egy mirelit csirke.


- Azta. Mégsem vagy olyan buta, mint amilyennek hittelek. Bár még mindig nem hinném el, hogy csak festett szőke vagy. – nyögöm fájdalmasan.


- Hidd el nekem, nem ízlenék neked. – bizonygatom és remélem félrebeszélésemmel elterelem a figyelmét egy picit, hogy addig kitalálhassam, hogy jussak el a kocsijáig és hajtsak vele el, úgy, hogy ne tudjon megállítani. – Bő ötszáz éve poshad a vér az ereimben. Nem valami friss.