|
Elküldésének ideje ♛Szer. Jún. 20, 2018 12:01 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | Dorothy Godbert ● ● nomen est omen ● ●
≫kor ≪ 16 év
≫faj ≪ farkasboszorkány
≫Szerepkör ≪két szép ember még szebb lánya
≫play by ≪ Virginia Gardner
≫foglalkozás ≪ középiskolás
≫várja ≪ egy egész família
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ A helyzet az, virágszálam, hogy 16 év se volt elég ahhoz, hogy rájöjjek, hogy a bánatban hoztunk össze téged anyáddal. Olykor elmerengek azon, hogy a kórházban elcseréltek-e, vagy csak az égiek akartak korrigálni egy kicsit a renden, mikor belecsöppentél a családunkba? De nem, bármennyiszer keresem is a turpisságot, bármennyire furcsa is, hogy egy földre szállt angyal vagy, bizony úgy hasonlítasz anyádra, mintha csak klónozták volna. Ha a bátyádban csoportosul minden makacsságunk és gőgünk, azt hiszem neked nem maradt más, csak a jó tulajdonságaink. Érted sosem kellett aggódni, sosem keveredtél bajba - persze ez nem jelenti azt, hogy nem okozol nekünk olykor komoly fejtörést. Ez történt most is, mikor hazaértél a nyári táborból. Nem vagy bajkeverő, mégis nehezen engedtünk el téged New Orleansból - én különösen. Lassan telt az a három hét, míg távol voltál, de megígértem, hogy nem foglak minden nap telefonhívásokkal zaklatni és valószínűleg anyád is kitekerte volna a nyakamat, ha mégis elrontom a vakációdat, hisz megérdemelted. Senki nem volt nálunk biztosabb abban, hogy te elkerülöd a bajt, azzal viszont a te esetedben nem számoltunk, hogy a baj nem kerüli el a Godberteket. Ez már szinte törvényszerű.. Előbb szembe kellett nézned azzal, hogy a te esetedben a mágia nem pont úgy működik, ahogy kellene, és míg a bátyád pompásan bánik vele, bár nehezen kontrollálja, nálad nem akart megmutatkozni ez a képesség. Nem aggódtam érte, egészen addig, míg haza nem tértél. Rosszat sejtettem, és bár ne igazolódott volna be a megérzésem. Éreztem, hogy megváltoztál. Velem sosem voltál távolságtartó, legnagyobb meglepetésemre nem rombolta le a kapcsolatunkat az a közel 6 év, amikor csak hétvégente láttál, de mikor hazatérve a karjaimba robbantál, már tudtam, hogy ez nem szerelmi bánat és nem oldja meg a forró csoki és anyád palacsintája se elég. Nem véletlenül óvtalak olyan túlzón. Nem vagy egy karakán személyiség, jámbor és szelíd a lelked, mégis belekeveredtél valahogy (vagy belerángattak) a dolgok sűrűjébe és megtörtént a baj. Nem tudjuk hogyan és milyen körülmények között, de kiváltottad az átkodat. Azóta eltelt két nap és a szobádban gubbasztasz, bezárkóztál és nem vagy hajlandó beszélni róla senkivel, pedig még Hannah nénéd is tett egy próbát veled. Az egy dolog, hogy mi nem feltételeztük rólad, de valószínűleg te sem magadról, hogy az életedben egyszer eljön majd ez a pont. Nincs bajod a falkával, egyikkel sem, sőt pont te vagy az a személy, aki bárkivel hamar szót tudsz érteni. Most pedig talán azt hiszed, hogy csalódást okoztál az egész családnak, pedig csak bele kellene gondolnod, hogy mi is kiváltottuk egyszer az átkunkat, nálunk jobban senki sem értene meg téged, ha végre vennéd a bátorságot és megszólalnál. /A karakter KIZÁRÓLAG az alternatív jövőben játszhat, de nagyon várjuk őt. Mivel rengeteg vámpírunk, boszink, farkasunk, bármink van, akik a jövőben is játszhatnak, nem kell csak velünk kitöltenie a napjait. A névnek és pb-nek örülnénk, ha maradna, de ha valamelyikkel kapcsolatban ellenérzésed van, ne tartson vissza, lehet velünk beszélni. (További pb javaslataink: Luca Hollestelle, Elle Fanning, Gabriella Wilde, Madeline Ford, Sadie Sink, Natalie Alyn Lind.) Ha megalkotnád őt és kérdésed van, mindenképp vedd fel a kapcsolatot Faye-jel vagy velem
|
|