Lassú, elnyújtott mozdulattal törlöm le a homlokomról csöpögő izzadságcseppet. Hallom a hátam mögül, ahogyan édesanyám új dobozt emel fel, s magam előtt látom erőteljes, vidám kisugárzását, ami nem is olyan rég nem volt ennyire boldog. Az édesapámmal való szakítás megrázta anyámat, majd az is a padlóra vágta,mikor kitudódott, hogy apám eddig újnak hitt családja valójában nem is olyan új. Apa hazudott és anyát csalta éveken keresztül, majd mikor már teljesen kihasználta anyámat, faképnél hagyott minket. Nem kívánok apának rosszat, csak ezt máshogyan is lehetett volna csinálni. De a múlt már elmúlt, de a jelen nem.
Ha már jelen, éppen az előbb raktam be az utolsó dobozokat, majd csuktam be a már elég idősnek nevezhető "autó" csomagtartójának ajtaját. Az anyósülést választom, így anyámmal a bal oldalamon indulunk el az új házunk felé.
Új ház. Furcsa ezt így kimondani, de ez nem csak egy új ház. Új család. Új környezet. Új gimnázium. Új barátok. Új ellenségek. Új szerelmek. Új élet.
Édesanyám pár év múlva egy üzleti konferencián találkozott egy úriemberrel, név szerint Williammel akibe rögvest szerelmes lett. Néhány hónap múlva már meg is kérték anyu kezét, és közös megegyezés alapján költözünk most át a nevelőapámhoz.
Anya boldogságának tiszta szívemből örülök, mivel megérdemli, hogy az legyen, s ha ezt egy férfiban találta meg, akkor áldásomat adom rájuk.
Amúgy a nevelőapám szimpatikus. Jófej, s bár olcsó, erőltett viccei vannak, mégis van humora. Tudtommal nincsen gyereke, a felesége meghalt rákban még régebben.
Most ugorjunk vissza a jelenbe! Az előb hajtottunk el New Orleans határát jelző táblánál, majd egy negyedórás út múlva állunk meg egy kétemeletes ház előtt. Az új házunk előtt.
Kiszállok a kocsiból, majd miután kezet fogtam a nevelőapámmal, segítek a dobozok cipelésében.
Miután végeztünk, a nappali bőrfedésű, puha kanapéján heverészem coca colát szürcsölgetve. Nagyon meleg van, az itallal próbálom hűteni magamat.
Hirtelen nyílik a bejárati ajtó, majd egy körülbelül velem egykorú fiú lép be rajta. Tudtommal nem rendeltünk semmilyen kaját, nem vártunk vendégeket. Nem, ezekről szó sincs. A fiú következő két szava mindent elárul.
- Hali fater!


Lassan már egy év múlt el azóta, hogy kiderült, van egy mostohabátyám. Anya és a nevelőapám sokat veszekedtek, de William elmondása szerint, úgy tudta, hogy a fia albérletbe költözött. Hát ezek szerint nem.
Amúgy egy szobában vagyok a titokzatos mostohabátyámmal. Nagyon furcsán viselkedik. Tipikus rosszfiú fajta, az iskolában ő az egyik bandavezér, de amikor egy légtérbe kerülünk, mindig máshogyan viselkedik. Mintha.. tetszenék neki.
Sose volt még velem ilyen. Vagyis, igen, meleg vagyok, de sose tapasztaltam azt, hogy egy fiúnak tetszek. A szüleim tudják már a titkomat, még a nevelőapám is, és azon se lepődnék meg, ha a "lakótársam" is tisztában lenne az identitásommal. Úgy gondoltam, hogy biztosan csak én értem félre a dolgokat, de ami az egyik este történt, az.. megmagyarázhatatlan.


16
Padlórecsegésre ébredek fel. Homályosan látok, a szememet kezdem el dörzsölni, így látom meg a mostohabátyámat aki egy szál alsónadrágban közeledik felém.
- Mit művelsz? - kérdezem, de nem kapok választ.
Az ágyamra mászik, majd rám fekszik. Az ajkamat szeretné. Megadom magam. Teljesen megfeledkezek önmagamról. Heves csókcsatába kezdünk, majd a fiú szája a nyakamra téved. Szívni kezdi, majd a fogait mélyeszti belé. Megijedek, megrémülök. Menekülni próbálok, de a térdeivel a vállamra ül, majd kezeit a nyakamra szorítja. Küzdök, de sokkal nagyobb fölényben van mint én. Nem tudom, hogy mi a szándéka, hogy miért teszi ezt. Mit tettem? Sose bántottam, mindig kedves voltam hozzá, erre ezt érdemlem. Tudom, hogy az életemnek itt vége. Egyhamar minden homályosodni kezd.

Kedves Aiden!

Elnézésedet kérem, amiért ennyire megvárakoztattalak, de sajnos akadt egy kis dolgom, emiatt pedig korábban nem tudtam érkezni, de most már itt vagyok és nem menekülhetsz.
Meg kell mondanom, hogy érdekes történetet olvashattam, ahogyan abban is biztos vagyok, hogy nem lehet könnyű megszokni az új várost, az új iskolát és barátokat szerezni, mindeközben pedig megmaradni annak, aki egykoron voltál. Ahogyan mind emellé még jön az is, hogy friss vámpír vagy és nem éppen könnyű úgy az emberek élete, viszont érdekes volt olvasni azt, hogy te felvállalod azt, ami vagy és még a családod el is fogadta.

Nem találtam semmi kivetnivalót a lapodban, így nem is szeretnélek tovább feltartani, hiszen így is bőven megvárattalak. Hess foglalózni, ha még nem tetted meg, majd pedig nyomás pajtit keresni. Jó szórakozást kívánok!