|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Ápr. 15, 2017 9:35 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Ápr. 10, 2017 11:08 am Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ 80(28)
≫faj ≪ vámpír
≫Szerepkör ≪amíg halandó voltál 2 évig éltünk együtt
≫play by ≪szabadon választható, nem ragaszkodom konkrét archoz
≫foglalkozás ≪opcionális, régen lovardai kisegítő voltál és hobbi zsoké
≫várja ≪ én
| |
≫
"Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem,
amikor szeretni tudtam,
és szeretnek-e, nem kérdeztem.
Csak ennyi történt teljes életemben,
egyébkor szakadékba buktam.
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem."
1964-ben ismerkedtünk meg, tán lényegtelen is hogyan. Bennem túlbuzgott a halandók világa iránti olthatatlan vágy, mely aztán benned testesedett meg. Hogy eleinte ezt láttam benned, vagy mindig is ez volt a fontos, ó ki tudná azt megmondani? Tetszett a határozottságod, a világról formált elképzelésed, az álmaid, és minden amit akkoriban adni tudtál nekem. Texas pusztaságában, egy világtól elzárt tanyavilág, néhány jószág, egy szemmel beláthatatlan föld darab, és egy élet ígérete, amelyet tőled kaptam meg először: lehet igazi családom. Ma már tudom, hogy mindez csak illúzió, és soha nem teljesedhetett volna be. De két évet kaptam tőled, amelyben elhittem, hogy ember vagyok, még ha csak félig is. Boldogok voltunk? Mondd meg mi a boldogság, és akkor talán tudok válaszolni erre a kérdésre. Akkori szemmel nézve azok voltunk, ma már naívnak nevezném magam. Sosem tudtalak csak úgy látni ahogy egy ember nő a kedvesét. Hiszen ott éreztem lüktetni az ütőered szüntelen, monoton dobolt a koponyámon az élet tamtamja, mely felőled áradt. Akartam. Mindent. Vért és húst és érzést egybe gyúrva. A végén csak a vér maradt. Rád vetettem magam, és tán meg is öltelek volna, ha apám nem avatkozik közbe. Úgy tudtam, hogy meghaltál….úgy tudtam én öltelek meg. Ebben a hitben élek , jobban mondva létezem fél évszázada.
Ám az igazság fájdalmasabb semmint én azt tudni vélem: nem öltelek meg…még életben voltál amikor az apám ránk talált. Az volt a célja, hogy elpusztít, de végül mégsem tette. Hogy miért nem tudom, talán ez is a furcsa és beteges pillanatainak egyikében történt. Átváltoztatott téged, majd magadra hagyott. Pár héten belül leléptünk apámmal Texasból és soha többé nem bukkantunk fel arrafelé. Keresni kezdtél….eleinte azért, hogy megölj, aztán azért, hogy válaszokat kapj arra ami történt. De nem vagyok benne biztos, hogy készek vagyunk mindketten egy új találkozásra. Testben, külsőségekben ugyanazok maradtunk, de ott hagyta apró lábnyomait rajtunk 50 év emléke, amely rengeteg változást hozott. Az egyetlen voltál, aki képes volt érzéseket felszínre hozni bennem, és az egyetlen akinek halálával mindezt mélyre temettem és tán már te sem tudod felszínre hozni. Ahogyan azt hiszem te sem vagy már ugyanaz a lovardai fiú aki egykor….lehet már nem is úgy hívnak mint régen. Egy biztos: egyszer rám fogsz találni, és akkor nem tudom mi fog történni.
Useri kiegészítések: ET-m ismerete elég fontos, szóval mindenképpen ajánlott olvasmány. Ne kapkodd el az előtörténet megírását, hidd el egy jó alkotásra várni fogok. Kommunikatív ember vagyok, szeretem az oda-vissza véleménycserét. Ha eltűnsz és nem jelentkezel 1-2 héten belül semmilyen formában, a karaktert újrahirdetem. Nem várok napi reagokat, én sem tudok gyors írásokat garantálni, de a köddé válást nagyon nem preferálom (egy PM nem a világ, tiszteljük meg egymást!) A hirdetés nem teljes körű, ami nincs benne az a fantáziádra vár. Csapongj! Ha megérkeztél dobj meg egy üzenettel!
|
|
Kezdőlap
