Nem is tudom, hogy hol kezdjem el, annyi mindent történt és szinte mindent tudtok róla, kivéve egy történetet. Okkal nem ismeri senki, hisz szégyellem, szégyellem elmondani bárkinek is. Én Camille O'Connell nem vagyok annyira tökéletes, mint amilyennek az emberek hisznek engem, hisz engem is kísértésbe ejt a sötétség. Épp ehhez tartozik a történetet, melyet most elmesélek nektek..
Harmadéves voltam, amikor minden történt és letartoztattak testi sértésért és tettlegességért. Akkoriban volt egy barátnőm, akit nagyon szerettem, olyan volt számomra, mint a testvérem. Boldog voltam, a barátsága bearanyozta a mindennapjaimat és túlsegített a gyászon, sikerült túllépnem a tényen, hogy a testvérem megölte magát. De a barátnőm elkezdett egy sráccal randizgatni, aki egyáltalán nem volt jó hozzá, eleinte nem tűnt rossz alaknak, de később összevesztek és veszekedtek, míg addig a fajult a dolog, hogy megütötte a barátnőmet. Mindig is elítéltem azokat a férfiakat, akik a nőket bántották.. Győzködtem a barátnőmet, hogy jelentse fel és vetessen látleletet a rendőrségen, de nem tette meg, túlságosan is félt a sráctól.
Eltelt egy hét, eltelt kettő és egyre csak gyűlt bennem a harag. Nem is találkoztam a sráccal többet, de egyik este egy buliban találkoztunk, épp egy elsőst próbált becserkészni és én.. nem tudtam kontrollálni magam, egyszerre csak kitört belőlem az addig elfojtott indulataimat. Felkaptam a hozzám legközelebb eső sörösüveget és teljes erőmmel a képébe vágtam, egyetlen pillanatig sem bántam, még azt sem, hogy pár szilánk az én kezembe fúródott, pont ellenkezőleg, élveztem és.. többet akartam. Láttam ahogyan a vére lassan kezd csörgedezni, de nem kaptam meg még, amit érdemelt.. Eleinte csak ütlegeltem és ő próbált védekezni, de egyre gyengébb lett. Aztán a fejét kezdtem el a pultba verni, de nehezen ment, mert próbáltak elszakítani a sráctól, próbáltak szétválasztani minket, de én nem akartam.. Egyszerűen nem tudtam leállni, hiába tudtam, hogy amit teszek az nem helyes, de gyűlöltem őt.. gyűlöltem, mert majdnem megúszta az egészet. Mikor végre leráncigáltak róla már nem volt annyira vidám, már.. nem volt nagyfiú, mint amikor megütötte a barátnőmet.
Aurorának igaza volt, azért tanultam pszichológiát, hogy megértem a saját sötétségemet, hogy megértem azt, miért éleztem azt, amit tettem, de mai napig nem tudom megfejteni.. egyszerűen csak ellent mondok, próbálok ellenállni. De már csak egyetlen lökés kell, hogy újra visszakerüljek a sötétségbe, de nem akarok.. Próbálok másokon segíteni, de az ő sötétségüket megértem és reménykedem, hogy az övéken keresztül egyszer nekem is sikerül megérteni, hogy milyen is vagyok.

Ez az a történet, ez az amit még senki sem tud rólam. Azóta persze az életem más fordulatot vett, megváltoztam és másmilyen lettem. Próbáltam jó lenne, megpróbáltam magam mögött hagyni a sötétséget, melynek nemet mondtam, mely ellen küzdök, ezért választottam ezt a pályát, azért lettem pszichológus.
Nem mondom, hogy az életem könnyen ment, hogy amint bekerültem a Mikaelson család bizalmi körébe az életem más fordulatot vett, látom bennük ugyanazt a sötétséget, amit magamban. Miért nem hagyom el a várost? Miért nem megyek el innen? Mert nem vagyok rá képes és nem is szeretném ezt tenni, fontosak lettek nekem, olyan mintha ők lennének a családom, arról nem is beszélve, hogy Hope milyen jó hatással van Klausra. Részese akarok lenni ennek az egésznek, nem szeretnék hátat fordítani nekik.
Mivel foglalkozom, amikor nem a Mikaelson családdal foglalkozom? Egy bárban dolgozom és próbálok normális életet élni, azonban kezdek rájönni, hogy ez lehetetlen. Próbálok megoldást találni a gondjaikra, próbálom őket kibékíteni és elsimítani a gondjaikat, addig sem kell az enyémekkel foglalkoznom.

Drága Camille!  

Először is elnézésedet kérem, hogy megvárakoztattunk, de minden sorozatbeli karakter lapját közös döntés alapján bíráljuk el. Végre lefutottuk ezeket a köröket, szóval már itt is vagyok.
Kezdeném azzal, hogy imádom az arcod, talán kár is mondanom, de a sorozat készítői nagyon eltalálták a karakterhez passzoló színésznőt.  

Nem is nagyon kötekednék, bár a lapod elejét olvasva nem jött át a sorozatbeli Cami jelleme, a vége bőven kárpótolt, és bízunk benne, hogy a játéktéren még inkább belerázódsz a karakterbe. Senki ne mondja ránk, hogy vaskalaposak vagyunk, nem célunk megnehezíteni a helyzetedet, bizalmat szavaztunk neked.  
Őszintén remélem, hogy sikerül "beilleszkedned" a Mikaelsonok közé. Ha az információim nem csalnak, már le is egyeztettél néhány játékot, szóval nem is tartanálak tovább itt feleslegesen.

Nincs más hátra, mint lefoglalnod a pb-det és ha eddig nem tetted volna meg, akkor bevésni a neved a főkarakterek listájára. A linkeket alább találsz hozzájuk.

Jó szórakozást kívánok!