Dhámpír •• enyém az örök ifjúság és szépség wherever my clients want me to be ❥ being next to Him
being a good lawyer ❥ boxing
|
A poszt írója ♛ Laurel O. Delgado Elküldésének ideje ♛Szomb. Feb. 04, 2017 10:37 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ 21 (800+)
≫faj ≪ ősvámpír
≫Szerepkör ≪ true love (i hate you, i love you, i hate that i love you..)
≫play by ≪ Cody Christian (légyszi, őt! )
≫foglalkozás ≪ semmittevés, gyilkolás, az idegeimen táncolás
≫várja ≪ én
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Emberkorában még kedves volt és humoros, olyan aki képes szeretni élete nőjét. De ez megváltozott mikor először megízlelte az emberi vért. Rideg, kiszámithatatlan ripper lett, akinek külön kínzási módszerei vannak, melyeket felváltva alkalmaz is. Szeret játszadozni az áldozataival, akik legtöbbször nők. Nincsenek érzései, csakis saját magának él. - Illetve inkább élt egészen addig, míg tudomást nem szerzett arról, hogy én még mindig élek. Nagyon régen került sor a legelső találkozásunkra, olyan 1300 környékén, Londonban. Akkoriban egy naiv, kislány voltam, akit sikerült teljesen levenned a lábairól a sármoddal. Veled tapasztaltam meg először a szerelmet, talán emiatt sem tudlak azóta sem kiverni a fejemből.. Mindenesetre, te mint csúnya gonosz vámpír életedben először olyan dologra szántad a fejedet, amire azidáig nem is gondoltál volna: nem tudtál parancsolni az érzelmeidnek irántam, minek következtében fél évvel az együtt járásunk után meg is kérted a kezemet. Ha csak sejtettem volna, hogy az a házassáág mennyire meg fogja változtatni a hátralevő életemet, soha nem mentem volna bele. Egy alkalommal, mikor együtt voltunk, annyira elvesztetted a fejedet, hogy én holtan estem össze. Csak meg akartad kóstolni a véremet, de remek önkontroll híján képtelen voltál megállj parancsolni magadnak. Hosszú éveken állt éltél abban a tudatban, hogy halott vagyok. Nem tudhattad, hogy egy régi szeretőd a velem eltöltött közös éjszaka előtt felkeresett és megitatott a vérével. Véletlenül bukkantunk ismét egymásba. Először ellenségesen reagáltam rád, minden létező megnyilvánulásommal azon voltam, hogy megnehezítsem az életedet, de a terveim természetesen nem egészen úgy alakultak, mint vártam. Nem tudtam sokáig visszafolytani az irántad máig táplált érzelmeimet. Hiába próbálok erős maradni, melletted mindig ellágyulok és ismét az a naiv kislány leszek, aki egykoron voltam. De egy valamit megtanultam: a mi kapcsolatunk mindig problémás lesz. //A karakter kétszer már megalkotásra került, de ez ne riasszon vissza senkit sem az elvállalásától, ugyanis kisebb változásokon esett át a drágaság. És nagyon várom őt. Egy kis kedvhozó!
|
|