≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪ Azok a hetvenes évek... együtt jártunk abba a borzalmas középiskolába. A szomszéd padban ültél. Kémiából én voltam jobb, te fizikából vertél engem, nem volt kétséges, hogy kitől kérek segítséget, mikor elakadtam valamiben... egymásra hangolódtunk, meg nem értett zseniknek tartottak bennünket. Már akkor látszódott, hogy milyen életre születtünk, de egy fordulat miatt egyikünk sem tudhatta a másikról, hogy megvalósultak-e azok az álmok... beavattalak minden kis titkomba. Tudtad, hogy az anyám milyen eltökélt annak érdekében, hogy tönkretegye az életemet, miután csak egy be nem tervezett gyereke voltam egy vámpírtól, aki megerőszakolta. Azt hittem, nem eshet bajod, nem féltem közel kerülni hozzád, ám egyik napról a másikra eltűntél. Nem hagytál egy levelet sem, csak egy üres pad jelezte heteken át, hogy már nem vagy részese annak a nagybetűs életemnek, amit az eltűnésed után szépen eltemetgettem, és a könyvek tömkelege alá másztam. Azt gondoltam, cserbenhagytál. Nem értettem az indokokat. Átvertél, márpedig mindannyian tudjuk, hogy az első szerelem nagy jelentőséggel bír, hát ha még csalódással ér véget...
Arról persze fogalmam sincs, hogy a bátyám járt közben. Ő mondta el neked, hogy tűnj el az életemből, mert ha nem teszed meg, az anyám listáján te leszel a következő, és nem hagy életben. Engem akart boldogtalanná tenni, ennek érdekében pedig nem félt volna téged is beáldozni. Volt döntésed, te pedig megtetted. Elmentél, és nem hallattál magadról többet.

Nagyon fontos karakter lenne az életemben, a részletekért írj pm-et, mindenbe beavatlak. ^^
A pb-t szeretném tartani, viszont nem ellenkezem, ha egy jobb ötleted támad! A névhez nem ragaszkodom, mindez csak iránymutató.