|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Júl. 30, 2016 11:09 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
|
Elküldésének ideje ♛Szer. Okt. 15, 2014 6:19 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | Dr. James Bohannan | Státusz • | SZABAD | | Faj • | Vámpír | | Kor • | Talya Vodianova | | Play by • | Anthony Hopkins | | Ismertető • | Az emberek azt mondják, hogy az ördög nem létezik, csak dajkamese vagy csak halálunk után ismerjük meg őt. Nos, én még gyerekkoromban megismertem a személyedben, de mai fejjel úgy gondolom, hogy maga az ördög is félne tőled, ha találkozna veled, illetve a mestere lehetnél, mert amiket te műveltél arra nincsenek szavak!
Soha semmi se érdekelt csak az, hogy az örültebbnél örültebb találmányaidat, feltevéseidet kipróbáld rajtam, illetve válaszokat kapj arra a sok kérdésre, ami a fajtámat övezi. Mindig is csodáltad a kitartásomat és soha egyetlen könnycsepp se tudott téged meghatni, illetve egyetlen gyermeki sikoly se. Egyszerűen olyan voltál, mint aki szív nélkül él. Sokáig vergődtem a szikéid, a kísérleteid alatt, de szép lassan hozzá szoktam, te pedig egy potenciális kísérleti alanyt kezdtél el látni bennem, hiszen túl éltem az örült dolgaidat és egyre jobban tűrtem azt, amit velem művelsz. Egy idő után viszont egy örült elme legörültebb kísérleteit hajtottad végre rajtam, mintha egyre inkább zavart volna az, hogy egyetlen könnycsepp se csordul végig az arcomon és egyetlen sikoly se hagyja el az ajkaimat...
Végül pedig 24 évesen minden megváltozott. Úgy gondoltad, hogy nem leszek képes azzal a maró tűzzel és vérszomjjal szembe nézni, amibe egyszerűen csak belekényszerítettél. Egyik éjszaka két embereddel rángattál ki az ágyamból és végül az orvosi székedhez kötöztél, majd pedig vámpír vért itattál velem és minden érzelem nélkül elvágtad a torkomat. Még ekkor se voltál képes megadni számomra a gyors halált. Élvezted ahogyan a saját véremben megfulladok. Majd amikor megöltem azt a védtelen gyermeket, akkor magamon éreztem az örömteli, ördögi mosolyodat, hogy végre szörnyeteggé tehettél, de a számításaid most is sikeresen keresztbe húztam, mert minden erőmmel azon voltam, hogy ne váljak sorozatgyilkossá, aki úgy szipolyozza ki az emberek vérét, mint egy szúnyog.
Végül egy évvel később a szökésemkor meglőttem mind a két kezedet, majd ellőttem a lábaidat is, míg végül utoljára abba az ördögi szempárba néztem és végül meghúztam a ravaszt, s fejbe lőttelek. A mai napig úgy tudom, hogy meghaltál, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem akkoriban, hiszen amikor meghaltál, akkor vámpír vér volt az ereidben. Míg sok ember gyilkosoktól fél, én addig attól, hogy újra feltűnsz az életemben és újra megteszel mindent azért, hogy pokollá változtasd életem. Ott lappangsz minden egyes sötétben megbúvó ember szemében és egyszerűen egyre inkább úgy érzem, hogy hamarosan újra látni foglak..
/ ET-ben is található egy-két dolog róla, illetve a pb csak egy ötlet. Igazából én főként ahhoz ragaszkodom, hogy örült tudós legyen, aki szinte semmit se érez, vagy mélyen eltemeti magában az érzéseit. A név is variálható, de ha bármit módosítanál, akkor kérlek pm-ben jelezd nekem. Köszönöm és nagyon várlak!  / | | Várjuk • | Talya Vodianova |
|  |
|
|
Kezdőlap
