Azt mondják, hogy a nevek sok mindent elárulnak arról, aki viseli őket. Hogy a név alkalmazkodik e a személyhez, vagy a személyiség alkalmazkodik e a koronájához, amit a szüleitől kapott nem tudható, de egy biztos, kivétel nélkül mindenkinek beszélő neve van. Willow Medusa Medds, családjában a legidősebb gyermek, kétségtelenül tartotta magát a névhez, amit kapott. A Willow karcsút jelent, a Medusa-t pedig bizonyára mindenki ismeri, aki tud egy keveset a görög mitológiáról.
Willow már gyerekként is kimagasló tehetségű boszorkány volt. Képességei hamar megmutatkoztak, esze vágott, akár a penge, s már egészen fiatalon céltudatos leányzóként állt az előtte tornyosuló problémák elébe. Mindig elszánt volt, nem ismert akadályt, és ez a mentalitás felnőtt életében is megmaradt. Aki ismeri, tudja róla, hogy egy igazi kemény csaj, az a fajta, akit nem lehet könnyedén megbántani. Nem szereti a romantikát, a nyálas bókokat, számára fontos, hogy beszélgetőpartnere mindig egyenes legyen, hiszen ő is az a fajta ember akinek, ami a szívén az a száján.
Biológia tanár, szereti a gyerekeket, és kimondottan jól is bánik velük, attól függetlenül, hogy ő maga nem nagyon gondolkodott még azon, hogy egy nap esetleg lesz egy sajátja. Boszorkányként ismeri a természetfelettit, és kiskora óta szeretné tudni, hogy vajon milyen biológiai folyamat is mehet végbe a vámpírok, illetve a vérfarkasok génállományában. Világ életében érdekelte a tudomány.
Ami a külsejét illeti, gyereklányként is nagyon szép volt, felnőtt nőként pedig egyszerűen gyönyörű. Magas, karcsú, arca nagyon karakteres, s még feltűnőbbé teszik a szeplői, illetve a vörös haja. Szeme almazöld, nagyon hangsúlyos, ajkai teltek és puhák. Egyszerűen szép látványt nyújt.

Név » user neve ide
Kor » user kora ide
Multik » multik az oldalon ide

Willow 1986. március 5.-én látta meg a napvilágot, New Orleans-ban. A szülei második gyermeke volt, akinek nagyon örültek, hiszen első fiukkal édesanyja elvetélt a harmadik hónapban. Bár nagyon beteges kisbaba volt hamar felépült, s két évesen már elmondhatták szülei, hogy egy egészséges kislány van a családi fészekben. Willow, - bár gyengeségének jelei életének további szakaszaiban is megmaradtak – szépen fejlődött. Különösen eleven és kíváncsi gyerek volt, három évesen folyékonyan beszélt az anyanyelvén, és már képes volt leírni a saját, illetve a szülei nevét.
Nem járatták óvodába, a nagymamája vigyázott rá, így nem igazán került nagyobb társaságba, talán éppen emiatt lett kissé zárkózottabb, magának való gyermek.
Ötödik életévében a szülei bejelentették, hogy újabb gyermeket várnak, aminek Willow jobban örült, mint azt várták volna. A lányuk régóta csépelte a fülüket, hogy akar egy testvért, de Nigel és Lorelai nem igen vették komolyan egy öt éves szavát.


Willow a testvére születése után vált igazán komoly gyerekké. A vele egykorú kislányok és kisfiúk nem igen találták meg vele a közös hangot, így fél év állami iskola után a szülei magániskolába íratták, amit az évek múltán, nem hogy nem bántak meg, egyenesen ünnepeltek. Willow ugyanis a saját tempójában és a tanárok különös odafigyelésével nagyon gyorsan fejlődött. Már tíz éves korában biológiai és kémiai kutatásokat végzett, ha tehette a könyveket bújta, és imádott a tudományról és a csillagászatról társalogni. A szülei rettentő büszkék voltak rá.


Nem rendelkezett átlagon felüli intelligencia hányadossal, de rendkívül racionalista nézetei voltak, s ez már tizenhat éves korában megmutatkozott. Két lábbal állt a földön, nem álmodozott, mindent a reális oldaláról nézett, keményen tanult és a munkája végül meghozta a gyümölcsét. Bekerült a Yale-re. Mindig is érdekelte az emberi test, s miután a szülei felvilágosították arról, hogy léteznek természetfelettiek eldöntötte, hogy megpróbálja megtalálni azt a sejtet, vagy génállományt, ami segít regenerálódni.