Belső: Kifejezetten makacs jellem vagyok, amit az árvaház is elősegített, bár sok emberből inkább az ellentettjét hozza ki. Nem adom könnyen az igazam, akár órákig tudnék vitázni érte, s előfordult olyan is, amikor nem is volt igazam és ennek tudatában voltam, mégis helyt álltam és a másik kételkedni kezdett állításában. A bátorságom mellett, rejtőzik egy kis félénkség is, amit mások előtt inkább rejtegetek. Ez inkább, akkor mutatkozik meg, ha valami olyan helyzetbe ütközök, ahol szüleim segítségét kérném... Ravaszság. Sokat használtam az életben, (egy-egy elcsent kifli esetében akár) erre a tulajdonságomra rásegített ártatlannak látszódó arcom is, melyet egy kis szempilla rebegtetéssel fűszereztem. Kitartásom elősegítette a hangomat, melyet pár év alatt egymagamban fejlesztgettem. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, ilyen nekem például a meggondolatlanságom. Gyakran hozok gyors döntéseket, melyek rossz irányba is fordulhatnak. Szívesen változom át hollóvá, farkassá vagy rókává.
Külső: Sötét barna hajam általában a vállamra omlik, testemnek ezt a részét szeretem a legjobban. Arcom kicsit kerek, ajkaimon gyakran található rúzs, szemem mogyoróbarna, melyet világéletemben unalmasnak tartottam. Alakommal tizennégy éves koromtól kezdve nincs gondom, gyakori tornával elértem azt, amiben jól érzem magam, bár még most is találnék hibákat kinézetemben. Öltözködésem változó, hangulatomtól (is) függ, de szeretem a testhez simuló darabokat. Bár kinézetemmel sokat piszkáltak kamasz koromban, azt hiszem túl léptem rajta és nevetve hátat tudok fordítani ezeknek a véleményeknek.

Név » Enn

Büdös alkohol szag, mellyel a penész undorító látványa csatlakozik szórakoztatásomra. Ki ez az alak? Nem tudom, mi történik. Egy percre lehajoltam a zsebkendőmért, majd minden elfeketedett és most valami férfi járkál előttem kaján vigyorral ajkán.
- Mi a francot akar? – Tör ki belőlem, a szemem csak úgy szórja a villámokat, mire Ő felnevet és kezét tördelve fordul felém, én pedig vicsorogva fogadom.
- Ne mondd kislány, hogy nem tetszik a hely? – Kacsint, s nem válaszolok, tudom, hogy rontanék a helyzeten. Kilesek az ablakon, erdőben vagyunk. Meszelt ház fala vesz körül, lekötözve ülök egy széken és bámulok magam elé, azon törve a fejem, hogy miért pont én? Azt sem értem, hogy érezhetek mámorító alkohol szagot, miközben annak nyoma sincs, s az alak sem látszik ittasnak. Egyszerűen hiányzik az agya. Megpróbálom kiszabadítani a kezem, sikertelenül. A pasas hozzám beszél, én viszont cseppet sem figyelek rá, tudom, hogy semmi értelme nincs a mondanivalójának. De miért olyan ismerős? Közel hajol hozzám, s lassan végig húzza az ajkamon ujját, én azonban egy gyors mozdulattal belemélyesztem fogaim, a vér íze épp, olyan keserű, mint a férfi látványa. Velem aztán ne játszadozzon senki!
-  Így állunk?! – Míg elővesz valami textildarabot, én holló alakba változom, csőrömmel csattogtatok, majd azonnal felszállok a levegőbe. Gyengének érzem magam, mintha adott volna nekem valamit.. Lassan lejjebb szállok. Nem..Nem szabad! Erőt veszek magamon, s abban a pillanatban motor búgást hallok meg. Reménykedve szállok le a földre, majd emberi alakomban nézek ki az ablakon, mely pár másodperc múlva darabokra törik egy férfi miatt, aki lihegve pillant körbe, megragadja a karom és magával ránt. Engedem neki, ennél rosszabb nem lehet. A testem alig akar engedelmeskedni, felülök a motorra és átkarolom az ismeretlent.
- Ilyenkor hol vannak a szüleid, C? – Ismer! Gyorsan kezd el verni a szívem és ajkaim közül kipréselem a választ.
- Azt én sem tudom. – A motor egy sík beton útra vezet, ahogy távolodunk az erdőtől, annál jobban bízom meg a motorosban. Ki ez? Ki volt az? Miért? Hogyan? Villannak át a kérdések agyamon, melyekre talán megkapom a választ. A járgány egy kisebb ház előtt áll meg.
- Szerény hely, de megteszi. Ennyi telt a pénzemből . – szólal meg bizalmat keltő hangján – Öm.. Egy szobás, de majd megoldjuk. – Megoldjuk? Mi? Együtt? Belépünk és egy otthonos ház terül elénk, kevés bútorral.  - Együtt? – Ráncolom össze a homlokom és most már szemügyre veszem a „Megmentőm” – Chery. – Mutatkozom be zavartan, ilyenkor fogalmam sincs mit kell mondani. „Köszi, hogy nem hagytad, hogy megrontsanak” vagy „Hé, haver! Jó a mocid.”
- Tudom, mi a neved. – Forgatja meg a szemét és kezet nyújtva ismerteti az övét. – Scott.