|
Elküldésének ideje ♛Szer. Okt. 01, 2014 6:10 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | Fitz J. Anderson ‟ Csak azt hozhattam helyre, ami fölött volt hatalmam.  Mindannyiunk múltjában vannak szégyenfoltok. Aki rámnéz, vagy ismer, rögtön azt a következtetést vonja le, hogy mindig is egy zseni voltam, viszont életem egy percig sem volt. Ha tudnák, mennyire tévednek... 2008 nyaraA kezeimet néztem. Mindkettőt mocsok borította be. Homok, piszok, por... minden, ami ebben a régen takarított helyiségben rátapadhatott a koszos földön. A szüleim sosem engedtek be ebbe a szobába. Mintha magát Hannibal Lecter-t őrízték volna itt. Engedelmes gyermekként gondolván rám viszont sosem gondolták volna, hogy eme ajtó kinyitásán ügyködöm. A családi titkok olyanok, mintha a maffiában élnél. Itt minden csak az előre megírt forgatókönyv szerint történhetett. A vacsorák, a családi ünnepélyek... ilyen az, mikor egy helyi közösség fejének famíliájába születsz. Mikor beléptem, nem találtam mást, csupán dobozokat. Mindet por takarta le, én pedig köhécseltem egyet a felhőktől, mely szintúgy ezt az anyagot tartalmazta. Bensőmet viszont elégtétel töltötte el. Most van időm... van időm kideríteni, hogy mit rejtegetnek itt... Órákig időztem a helyiségben, de az érzések melyeket eleinte éreztem, hamar elmúltak. Helyüket átvette valami egészen más. Főként akkor mikor az egyik dobozban kutakodva tipegőket és egyéb holmikat találtam. Ami nem lenne meglepő, hiszen voltam gyerek én is, de ezek lány holmik voltak... ezt csak tetézte a pillanat, mikor egy fehér leplet lerántva valamiről megpillantottam egy szintúgy lány színekben pompázó kiságyat, melynek oldalába egy nevet karcoltak arany színű betűkkel. "Francesca" Az érzések ide és oda szállíngóztak bennem. Nem tudtam mire vélni. A családom egyetlen gyermeke voltam! Nem volt testvérem, és a szüleim mindig is fiú gyermekre készültek! Nem értem, mi a franc folyik itt?! A választ azonban hamarosan megkaptam... egy képkeret hevert a kiságyban. Messziről családi fotónak tűnt... Odanyúltam érte a remegő kezemmel, s mikor kiemeltem, kivehetően láttam anyámat s apámat. Apám karján ott ültem én, körülbelül három évesen. S anyám ölében egy apró kis pólyában ott volt egy másik gyermek... - Mi... - bukott ki belőlem még mindig nem értve semmit. Van egy testvérem? Vagy... volt...? Megráztam a fejem. Erről tudnék. Igen, erről... tudnék... Ahogy hátráltam volna ki a szobából viszont lelöktem valamit... amikor odakaptam a fejem, könyveknek tűntek, de mikor közelebb hajoltam, és nedves ujaim megérintették a lapokat, rájöttem, hogy ezek naplók. Körülnéztem még egyszer, majd nagyot nyelve felragadtam őket, és elhagytam a szobát... meg kell tudnom mindent... NapjainkbanA kávé úgy folyt le a torkomon, mint valami életet adó nedű. Aki ismer, tudja, hogy enélkül nem létezem, enélkül használhatatlan vagyok. Körbefordultam az asztalomnál, de ekkor láttam meg Jemmát megérkezni, mire rögtön el kellett mosolyodnom. - Nem tudom, hogy Colorado-ban mi a szokás, de mi itt nyolckor kezdünk dolgozni. - szemtelenkedtem vele pimaszul, de mellé komoly grimaszt vágva. Azonban nem bírtam sokáig, elég hamar nevetés bukott ki belőlem. Azonban mikor láthatóan egyedül maradtam, előhúztam az utolsó naplót, melyet egykoron elhoztam a szobából... már csak pár oldal volt hátra, a többit mind elolvastam... A szemeim csak úgy mozogtak a sorokon. Anyám sorain. Közben a kávé csak fogyott és fogyott... míg végül azt hittem, egy sor után megakad a torkomon az egész. Ledöbbentem. Kivert a hideg. Azt hittem, egy rossz álom, amibe csöppentem mindez... anyám sora egyértelműek voltak... én ööltem meg a testvéremet...
Teljes név: Fitz Jonathan Anderson
Becenév: Fitzy
Születési hely: Chicago, Illinois
Születési idő: 1989. december 28.
Play by: Iain De Caestecker
Faj: ember
Érdeklődési kör: Mondhatni, minden érdekel, mely él és mozog. Ez valószínűleg nem is lep meg, hiszen a foglalkozásomból ítélve rájöhetsz, nem élek szokványos és hétköznapi életet. Nálam nemcsak a színek fekete és fehér árnyalata létezik. Ami érdekel, annak utánajárok, s nem tudok nyugodni addig, míg rá nem jövök, mi mozgatja.
Kapcsolat a családdal: Egészen jó neveltetést kaptam. Annak ellenére, hogy a szüleim magántanulóként otthon taníttattak engem, ezáltal nem volt lehetőségem kiismerni a korosztályomat, és éves lemaradást mutattam még tizennyolc évesen is a szociális életben. Ez egy eléggé nagy hátrány volt az egyetem évei alatt, arról nem is beszélve, hogy a családom egy konzervatív felfogású família. És én nem azt csináltam, amit ők szerettek volna, hogy csináljak. A kapcsolatunk nem a legrózsásabb.
| A külsőm és a belsőm... nem kérdezel egyszerűt. De először is... kezdjük inkább a látható dolgokkal, azok némileg egyszerűek. A világosbarna hajam mellé világoskék szempár párosul. A hölgyek manapság ezekért a tulajdonságokért vannak oda, bár engem ez annyira nem érdekel. A munkámnak élek, nem a nőknek. Elég magas vagyok, ami szintén egy jó pont. A testem viszont megérzi az ülőmunkát, és hogy nincs időm edzezni. A helyén vannak az izmaim, félre ne érts! De nem úgy nézek ki, mint a mai sportolók nagy része, mint a pankrátorok, akik színészkednek a ringben, borotválják a lábukat és a hónaljukat, valamint szteroidokkal pumpálják fel az izmaikat. Oh, nem.
Férfias vagyok, de nem ősember. Az izmaim mind egy szálig természetesek, én magam ijednék meg, ha nem lennének azok. De az öltözködésem? Hmm.. azt hiszem, változó.
A belsőm már keményebb téma, főként azért, mert néha azt érzem, még én sem ismerem tökéletesen önmagam. Ennyit a férfias határozottságról.
Barátságos vagyok az idegenekkel, az új emberekkel a munkahelyi környezetemben, az utcán, bárhol... viszont aki egyszer kimutatta a foga fehérjét, valószínűleg kedvességet csak az álmaiban kaphat tőlem. Nem kell érzelgősségre gondolni! Nem leszek puhány attól, hogy van egy ilyen oldalam is. A külvilág minidig is csodabogárként látott engem, de az utóbbi hónapokban behódoltam a mai divatnak, és engedtem egy kicsit a gyeplőből. Lazább göncöket hordva - de még így is megtartva a kényelmes ingeket - már a tartásom sem olyan szigorú, mint például mikor dolgozni kezdtem. Talán most élem a soha nem ismert kamaszkoromat?
|
|
|
|
Elküldésének ideje ♛Hétf. Okt. 06, 2014 9:07 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | elfogadva, gratulálunk! ‟ isten hozott a DIARIES FRPG oldalán! Fitz, drága Fitz örömöm határtalan, teljesen feldobott, hogy megérkeztél!  Kíváncsi voltam, hogy milyen előtörténettel rukkolsz elő és olvasva a lapot fellélegeztem, hogy jól tettem, nem határoztam meg semmit, hiszen - nem is beszélnék mellé - számomra egyszerűen tökéletesnek hatott a munkád, a személyiségjellemzés teljesen megfelelt az "elvártaknak", a stílusod nagyon bejön és... jártatnám még tovább szívesen a számat, hogy mennyire oda meg vissza voltam az egész lapért, de inkább utadra engedlek, hogy lefoglald az édes arcodat és nevedet, aztán birtokba vedd a játékteret! Természetesen igényt tartok rád!  Jó szórakozást! |
|
Kezdőlap
