- Inkább véres... - fordítom oda hozzá aranyosabbik oldalát az utánozhatatlan kis pofimnak. Az ujjammal még rá is mutatok édesen, hátha akar egy véres puszit adni rá. Aztán csak vigyorgok tovább, mikor megkérdezi hova. - Mutatkozz be! - utasítom miközben kiérünk az égő épületből. Tyűha ez a nő tényleg ránk gyújtotta... - ez nem volt semmi Csillagom! - dugom zsebre mindkét kezemet füttyentve az épület felé fordulva. Izgalmas éjszaka elé nézek. Merésznek merész meg kell hagyni... - Most járok errefelé másodszorra így én sem vagyok jártas nagyon... De elmehetnénk valami csendesebb helyre... vagy valami zajosabb helyre... - sorolom az ötleteket, amik kiesnek a fejemből. Nekem oly mindegy volt mit csinálunk, hiszen így is úgy is kinyírom a végén... Nem kellenek szemtanuk, akik tudják a nevemet... Dana túl könnyen rám találna, ha meghallja a nevemet ez a nő miatt valahol... Bár akkor miért is mutatkoztam be neki? Mert ez így menő! Átkaroltam a derekát és behúztam a sétálósztráda fele. - Mit keres errefelé egy ősvámpírlányka? - kacsintok rá bohókásan.

- Gyújtsd fel ha annyira akarod. - vonom meg a vállamat, de aztán már fordulok is a kijárat fele. Nem fogok tömegesen embert irtani, hiszen egyszer vissza kell térnem a régi Nashhez, aki mint tudjuk egyáltalán nem ilyen. Az a fiú, aki tetőtől talpig gyerekes, a beszólásaival senkit sem kímél meg... na meg az az érdekes humora, amit kevesen tudnak értékelni. Aztán legutolsó sorban az a hatalmas szíve, amibe a családjának tartogatja a helyet. A családjának, aki ellökte őt magától és ilyenné tette. Pedig ez nem ő... ez nem Nash... - Hova szeretnél menni? - kérdezem tőle.

A kislány nehezen adta magát... Láthatólag játszotta az agyát, amin simán átláttam. Petrova vagyok az Istenért! Nálam nincs olyan, hogy nem kellek a nőknek. - Eltaláltad... Pontosan neked rendeltem a másikat...Remélem nem gond. - mosolygok rá csábosan, aztán kezet csókolok neki és bemutatkozom. - Nash Petrova. - jelentem ki, majd visszahelyezem a kezét az ölébe. Elkapom az egyik martinit és nagyot kortyolok belőle. - Mi szél hozott a városba Gyönyörűségem? - kérdezem tőle kissé gúnyosan. Vámpír. Kissé rossz érzés, hogy Las Vegasban nem csak az ember sok, hanem a természetfeletti lény is. A ma éjszakámat nem egy vámpír, hanem egy, vagyis inkább több ember társaságában akartam tölteni. Amúgy is kezdtem éhes lenni. A helységben nyüzsögtem az emberek. Egy csinos kis szőkeség derekát hirtelen elkaptam, amikor elhaladt mellettünk. Segíthetek?szól édes hangján és rám mosolyog, amire én csak vámpírsebességgel mögé termek, elkotrom a haját az útból és jó nagyot harapok a nyakába, majd a földre dobom. Körülöttünk az emberek sikoltozni kezdenek véres arcom láttán, de engem nem izgat. Miért is foglalkoztatna? Megejtek egy ördögi vigyort véres képemmel, majd visszafordulok a lány felé. - Hát úgy látszik egyedül kell elfogyasztanod az italodat Drágaságom. - vonom meg a vállamat sajnálkozva, aztán felkapom az öltönyöm zakóját és elindulok a kijárat felé. Amerre megyek az emberek rettegve néznek rám. Az egyikhez hirtelen odahajolok, egy kislányhoz. - BÚÚH! - bököm a képébe véres arcommal, a kislány felsikolt. Aztán állok tovább, de rájövök, hogy valamit otthagytam a pulton. A tárcámat. Visszamegyek érte a barna hölgy még mindig engem lesett. - Tudod... Ha van kedved akkor eljöhetnél velem egy kicsit szórakozni valahova.... - vigyorgok a képébe.

Miért jöttem el Katietől és Emmától? Nos, elsősorban egy kis szórakozásra vágytam az újfajta érzelemmentes énemmel. Ez a második alkalom, hogy teljesen kivagyok kapcsolva. Az első még 600 éve volt és már alig emlékszem az érzésre, amit akkor. Tehát ezt a mostanit jól ki kell élveznem. A Bellagio Hotel bárjába tértem be. Ez az egyik legnagyobb hotel Vegasban. Micsoda emlékek jutnak eszembe az egyik hotelszobából. Katica és én ... Mindegy is, ez még a régi felem. A mostani azzal a csinos kis sötétbarna lánnyal szemezget a bárpult másik oldalán. Imádom a hosszú barna hajú csajokat. Bár meg kell hagyni a szőkék a gyengéim. Incselkedően integetek feléje a jobb kezemmel, hogy jöjjön közelebb. Aztán rendelek két kék martinit.