Barátságos, nyílt, őszinte, megnyerő és magabiztos. Gyermekként visszahúzódó és csendes volt; többre értékelte az állatok társaságát, mint az embereket. Gyakran tűnt el napokra otthonról. Szülei szerették és óvták a fiút akinek bátyja, a saját életét áldozta azért, hogy ő élhessen. Messze szállt a hír a fiúról aki kölcsönvett életet, ellopott életet élt. Erik sosem értette miért gyűlölik ennyire, magát a gyűlöletet sem értette. Eltűnései nyomán ismerkedett meg a nagy vadakkal amik ahelyett, hogy darabjaira tépték volna az akkor még gyermeket, maguk közé fogadták.
Végül, tizenkét éves korában egy anyai csók után elhagyta a falut és az erdő fái között lelt menedéket, messze az anyai óvó karoktól, messze az apai szeretettől és még messzebb a gyűlölettől és a vétektől amit el sem követett. Erik sorsa hamar megmutatkozott. Gyógyító vált belőle és miután beavatták és csatlakozott a tizenegy testvérhez a természet egyik legerősebb alakjai közé emelkedett. A csendes kisfiúból igazi bölcs lett, igazi sámán akihez mágiája miatt ezrek és ezrek vándoroltak el.
Erik hiszi, hogy a világnak meg kell tisztulnia bűneitől és ismét a természetnek kell uralkodnia az emberek felett; bízik benne, hogy erejük egy nap meggyógyítja a világot.