Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ⊂ my only hope for happiness
⊂ mayor of seattle, leader of the Council
|
A poszt írója ♛ Cora Bouchard-Taylor Elküldésének ideje ♛Vas. Ápr. 30, 2017 10:46 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
|
Elküldésének ideje ♛Vas. Ápr. 30, 2017 7:46 am Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ 27 év
≫faj ≪ vadász
≫Szerepkör ≪ jogi asszisztens
≫play by ≪amber heard
≫várja ≪ én egészen biztos!
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Előzetes megjegyzés: NAGYON nagy szükségem lenne a karakterre, és olyan user-t keresek, akit nem rémít el némi akció, esetleges kegyetlenség vagy vér Andrea egy egyszerűnek nem titulálható hölgyemény. Idegenkedik az emberi fajtól, mert gyermekkorát olyan szülőkkel töltötte el, akik nem szerették őt. Téged pedig elrettentett a ridegségük bárminemű szeretettől. Úgy hitted, minden ember egyforma, és ha a szüleid így bántak veled, biztosan mások is ezt tennék. Az iskolában gúnyoltak, mert stréber voltál, mindenkinél jobban akartál szerepelni. Bátorságod akkor ütötte fel a fejét, mikor szembesültél a ténnyel: vámpírok léteznek. Más akartál lenni, mint a többiek. Vadásznak álltál, azzal a céllal, hogy ha az emberektől nem is, de a vérszívó fenevadaktól megszabadítsd a világot. Mészárolni kezdted a fajt, először még apró lépésekkel, az évek során viszont profi szinten elsajátítottad a mesterséget. Mindezt úgy, hogy senki nem tud erről a titkos életedről. Nem is nagyon maradt az életedben olyan ember, akinek elmondhattad volna... de a felszínen próbáltál normális maradni. Talán ezért végeztél komoly egyetemet, és nem egyszer akartál lemondani erről a hétköznapinak nem nevezhető foglalkozásról, csak hogy normális légy. De mindig beláttad, hogy erre képtelen vagy. Hogyan jövök én a képbe? Alig tértem vissza a hosszadalmas szabadságomból New Yorkba, szinte rögtön ott találtam az életrajzodat az asztalomon. Talán ráéreztél arra, hogy az előző asszisztensemmel már egyáltalán nem rózsás a kapcsolatom, és itt az ideje beújítanom. Meg is tettem. Egy interjú után meg is kaptad a várva várt telefont, hogy tiéd az állás. Bár nyilván nem tett rád jó benyomást az, hogy nem én választottalak ki, hanem a főnököm. Ha ismernélek, tudnám, hogy egyáltalán nem érdekelt, ki vesz fel mellém... jó pár asszisztenst pipáltam már ki a karrierem során, talán olyat akart végre, aki nem olvad el pár csicsás bóktól vagy az öltönyöm látványától. Benned esélyes, hogy megtalálta. A józan ész nálad mindig is többet jelentett, és talán hallottál már rólam mind a karrierem, mind a szoknyapecérségem kapcsán. Az egyik okkal tetszhetett, míg a másik miatt elítélsz, de a karriered szempontjából mérföldkőhöz érkeztél azzal, hogy mellettem dolgozhatsz. Az egy másik kérdés, hogy nem elsősorban a munka érdekel, hanem pár olyan titok, amit nem mondtam el senkinek. Te pedig tudsz róluk. Dehát profi vadász vagy, ezen meglepődnöm sem kéne... // Nagyon várom a hölgyeményt, komoly, hosszútávú terveim vannak vele. A név változtatható!
|
|