Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad ↷ in the land of gods and monsters
|
A poszt írója ♛ Suzanne Bishop Elküldésének ideje ♛Csüt. Dec. 29, 2016 10:18 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 13, 2016 10:13 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | ≫ Stella 'Dolly' Rylance ≪
≫kor ≪ 20-21 év
≫faj ≪ ember/dhámpír
≫Szerepkör ≪ púp a hátamon
≫play by ≪ Vanessa Hudgens, de alkudható
≫foglalkozás ≪ egyetemista
≫várja ≪ a bátyja
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Együtt nőttünk fel, anyánk igyekezett minket legjobb tudásához mérten nevelni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Aztán a képbe került az új férj, akit te jóval hamarabb elfogadtál, mint én, valószínűleg azért, mert te fiatalabb voltál, én meg.. Hát én vagyok. 15 éves voltál, mikor a család felkerekedett, hogy meghódítsa Európát és elszakadtunk egymástól. Én magamra maradtam, mert nem igazán fűlött a fogam ahhoz, hogy a hátam mögött hagyjak mindent, és Patrick egyetlen füttyentésére szedjem a sátorfámat egészen egy másik kontinensre. Neked viszont nagyon tetszett ez az egész, főleg az, hogy ideális apapótlékra találtál a személyében. Téged és anyát is boldoggá tette, szóval befogtam a számat és éltem az életemet ahogy tudtam. Hat év. Hat év telt el azóta, hogy csak sms-ben és telefonon beszélünk egymással, hogy nem láttalak téged csak képeken, azokat is a neten bámultam. Hat éve senki mástól nem viseled el, ha Dollynak szólít.. hat éve annak, hogy kijelentetted, soha nem akarsz visszatérni az államokba. Aztán egyszer csak bejelenteted minden előzetes tájékoztatás nélkül, hogy a reptéren várod a transzfert. Hogy mikor lettél a hebrencs kishúgomból időzített bomba, azt ne tőlem kérdezd, ahogy arra se tudok válaszolni, hogy miért elégelted meg azt az életszínvonalat, amit Párizsban kaptál. Nem értem ki elég a reptérre, baleset volt az egész, te mégis pánikba estél és csak azért kaptam meg a megfelelő segítséget egy jól pénzelt ügyvédtől - még ha későn is - mert hajthatatlan voltál ezügyben. Lévén, hogy én sosem voltam túl barátságos anyánk új férjével, mindig csak megtűrt személy volt a szememben, egy szalmaszál nem sok, annyit nem akart keresztbe tenni értem. De kiderült, hogy a távolság mit sem számít, ha egymásról van szó. Talán életedben először mutattad ki a fogad fehérjét és megfenyegetted, hogy ha nem segít, kitálalsz anyának az egészről. Az a szerencsétlen meg annyira szerelmes anyánkba, hogy inkább készségesen ajánlott segítséget., mintsem válásra kerüljön a sor. Legalábbis jobb szeretném ezt feltételezni, minthogy attól tart, hogy a váláskor a fél vagyonát elvinnénk. Fél év telt el, azóta a lakásomban laksz és egy cseppet sem zavartatod magad, amiért rátelepedtél az életemre. Én nem beszélek a történtekről, te meg makacsságból arról nem nyilatkozol, miért hagytad magad mögött az imádott városodat, amiről az évek alatt körülbelül az összes létező képeslapot elküldted.
//A név maradjon, a pb-t le lehet váltani, de mindenképp hasonló kaliberű leányzót szeretnék.
|
|