new orleans is my home ★ ☆
fighting for equality ★ ☆
|
A poszt írója ♛ Faye Charpentier Elküldésének ideje ♛Hétf. Dec. 26, 2016 8:26 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
|
Elküldésének ideje ♛Pént. Dec. 09, 2016 8:12 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ kb. 300 éves (18. század elején született)
≫faj ≪ Vámpír
≫Szerepkör ≪ Én teremtettem, olyan, mintha a gyermekem lenne.
≫play by ≪ Mindegy, csak vörös hajú legyen és 20-25 év körüli, de azért egyeztessünk róla, hogy tetsszen nekem is.
≫foglalkozás ≪ -
≫várja ≪ Én
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Idéznék az előtörténetemből: "A 18. században is egy kis kitérőt tettem Oroszországban, amikor az egyik magányos sétám során megláttam ezt a szerencsétlen kislányt. Fiatal, törékeny teste csupa piszok volt, ő maga pedig reszketett a hidegtől. Tél volt, ő mégis az utcán kóborolt, próbált pénzhez vagy élelemhez jutni, ezért pedig bármire hajlandó volt. Bár még csak 13 éves volt, mint tudjuk, ebben a perverz világban sokak számára tökéletes kielégülési forrást jelentett, én pedig megsajnáltam. Magam se tudom, hogy miért tetem, de hidegvérrel törtem el a nyakát annak a kövér pacáknak, aki az egyik sikátorban éppen magáévá akarta tenni a gyermeket, amiért Svetlana némi kenyeret kapott volna csak cserébe. Nem tudtam, és soha nem is kérdeztem tőle, hogy hányszor tették már ezt vele, egyszerűen csak segítettem rajta, mindenféle hátsó szándék nélkül. Nem sok emberi érzelmet mutattam Sonja halála óta, de Svetlana vörös haja, és angyali arca rá emlékeztetett. Teremtőm nem volt éppen angyali teremtés, de külseje nagyon is hasonlított egy ilyen tökéletes lényéhez, Svetlana-ban pedig őt láttam. Magamhoz vettem tehát a gyermeket, így telepedtem le egy kis időre ismét Moszkvában, ahol figyelemmel követhettem családom életét is. Az évek gyorsan teltek, a kicsi lány pedig kész nővé érett, és idő közben különös vonzalmat kezdett el táplálni irántam. Bár engem is Sonjára emlékeztetett, mégis, kiskora óta neveltem őt, soha se éreztem úgy iránta, mint egykori szerelmem iránt. A lányom lett, a büszkeségem, mivel mindazok után, amit átélt, képes volt felülemelkedni a múltján, felállni és erőssé válni. Ő lett a tökéletes gyermek, ki végül csatlakozott hozzám a halhatatlanságban. Tisztában voltam érzéseivel, mégse engedtem soha a közeledésének, egy idő után pedig úgy láttam, hogy már boldogul nélkülem. Épp elég időt töltöttem szülőhazámban, ideje volt továbbállnom, őt pedig útjára engednem. Túl sokáig apáskodtam fölötte, Svetlana világot akart látni, melynek felfedezésében csak egy ideig voltam a partnere, ugyanis akadt még elintézetlen ügyem. Időnként tehát külön váltunk, de mindig rám talált, mostanra pedig, a modern technológiáknak hála könnyedén fenn tudjuk tartani a kapcsolatot, a távolság immáron nem jelent akadályt." //Örülnék, ha Svetlana még mindig vonzódna Dimitrijhez, akár szerelmes is lehet belé, de tudja, hogy Dim lányaként tekint rá. Soha se volt közöttük semmi, viszont nem vagyok semmi jónak se az elrontója, így ha a játékok során úgy alakul, lehet bármi, de nem tervezem be. Nem szeretem az ilyesmit megbeszélni, és eddig Dim nem is úgy nézett Svetlana-ra, szóval nem 1-2 játék után történne ez meg, főleg, hogy a karakteremnek eddig csak egyetlen egy szerelme volt, egész életében, így nem esik könnyen szerelembe, bármennyire is kedvelje Svetlanat. Mindenesetre ez tényleg csak egy lehetőség, lehet teljesen saját élete, akár párkapcsolata is a karakternek, de a Dim és Svetlana között mindenképpen szoros a kötelék, soha se árulná el a lány a teremtőjét. Az előtörténetemet mindenképpen olvasd el, ha érdekel a karakter, mert Svetlana mindent tud Dimitrij múltjáról, csak azt az egy részletet nem, hogy Dim azért is vette őt magához annak idején, mert emlékeztette Sonjára. Ezt az apró információt meghagynám a játéktérre. A karakter keresztnevéhez ragaszkodnék és ahhoz, hogy vörös haja legyen, de a PB-t a user dönti el, csak előtte egyeztessünk, hogy azért nekem is tetsszen. //
A hozzászólást Dimitrij Zharkov összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Dec. 26, 2016 8:36 pm-kor. |
|