≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪ // A név variálható, a faj választható, a play by viszont marad, köszi!  

Mindenki, aki ismer, tudja, hogy veszélyes vagy. Szeretsz vad vizeken evezni, még ha mindezt csak képletesen is értik. Bár ki tudja, talán ez is az egyik meredek hobbid közé tartozik. Régen azt hitted, hogy te majd máshogyan fogsz bánni az emberekkel, ennek ellenére ma már kevesen szeretnek nálad vagy melletted dolgozni, mert kiállhatatlan vagy, az alkalmazottaiddal, beosztottaiddal pedig egyenesen ördögként viselkedsz. Nyilván van féltenivalód, sokan tanulhatnának tőled, ennek ellenére inkább könyvelnek el egocentrikus majomnak, semmint akaratos mentornak. Az asszisztenseid kéthetente cserélnek kulcsot, már nem is veszed a fáradtságot, hogy megjegyezd a nevüket. Valld be, hogy nincs is rájuk szükséged, hisz egy-egy időpontot még te magad is fel tudnál vésni az amúgy zsúfolt határidőnaplódba. Inkább azt szeretnéd, hogy valaki egyben tartsa az életed darabkáit, mert ha magadra maradsz, úgy omlik össze az egész, mint holmi kártyavár. A domináns viselkedésedből viszont semmi áron nem engednél. Tényleg, még mindig meg vagy lepődve azon, hogy szinte hetente újabb és újabb felmondó leveleket olvasol?
De én más vagyok. Sosem hagytam magam eltaposni. Mindent kibírtam, minden megpróbáltatást, amit valaha is rám próbáltak mérni. Igaz, nem az általad preferált korosztályhoz tartozom már, régen kinőttem a friss egyetemisták köréből, de alig harminc évesen még rengeteg bizonyítanivaló áll előttem. Szükséged lenne már egy asszisztensre, aki kordában tartja a dolgaidat, de eszed ágában sincs változni. Talán azért, mert még nem találtál emberedre...
Persze vannak dolgok, amikről jobb nem tudomást venni. Még nem ismerlek, arra sem vetted a fáradtságot, hogy te beszélgess el velem; az előző asszisztensedet szabadítottad rá az utód-keresésre. Azt sem tudom rólad, hogy több vagy holmi embernél, és olyan körökben mozogsz, amit boszorkányként alapjaiban véve ítélek el.

// minden mást tudunk egyeztetni pm-ben.