≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪ Eljöttél a síromhoz, hogy bocsánatot kérj. Én meg megjelentem mögötted idétlen vigyorral és rád köszöntem! - Ez lehetne a közös dalunk első két sora, vagy a refrén. Hat hónapja vetettem véget az életemnek. Te pedig hat hónapja vagy önmagad árnyéka. Mindketten elbaltáztuk és hidd el, Te voltál az egyetlen, aki miatt küzdenem kellett volna. Nem tettem. Barátok voltunk. Egy online szerepjátékos oldalon ismerkedtünk össze, aztán a suliban együtt tömtük magunkba a salátát, meg a narancslét, ha éppen nem hoztál szendvicset. A húgom halála után eltávolodtam tőled. Igazából mindenkitől. És tudom, hogy keresnem kellett volna téged, de nem volt hozzá erőm. Most pedig simán hibbantnak nézhetnek téged, hogy egy öngyilkos (ráadásul nagyon halott) lányról zagyválsz. Le akartam lépni, de ez így nem helyes, ha közben ebben az állapotban hagylak. Mit gondolsz, készen állsz rá, hogy a zombid üldözzön?!

// A fenti leíráson kívül nem szabnék meg semmit. Az előtörimben picit bővebb a kifejtése a két karakter ismerkedésének, de nem esem kétségbe akkor sem, ha mindössze a hirdetéssel állítasz be és kopogtatsz hozzám. Nem szeretném megkötni a kezed, hogy milyen legyen a srácunk. A kor maradjon, hogy egyidősek lehessenek. A pbnek örülnék, szeretem őket együtt, de nem kikötés, vagy feltétel. A név rád bízva. Nem említettem fentebb, ami sokakat biztos kíváncsisággal tölt fel, hogy szerelmi szál-e ez... Én szeretném, ha ketten döntenénk el. Annyit kérek, hogy ha felkelti az érdeklődésed a hirdetésem és netalán be is regisztrálsz, dobj meg egy üzivel, hogy tudjak rólad! //

FOGLALT