|
Elküldésének ideje ♛Szomb. Aug. 13, 2016 10:09 am Ugrás egy másik oldalra ♛ |
≫kor ≪ 30
≫faj ≪ Vámpír
≫Szerepkör ≪ Mr. Trouble
≫play by ≪ gabriel luna
≫foglalkozás ≪ Vadász
≫várja ≪ Én & Jemma.
| |
≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet... ≪ Egy vadászcsaládban nőttél fel, ahol minden érzelmet kiöltek belőled. A szeretet, a törődés és a szerelem számodra ismeretlen volt egészen addig, amíg én nem léptem be az életedbe. Vagy inkább te az enyémbe. Te voltál az, aki megmentett engem egykoron egy vámpírtól. Aki titkon Jemma kísérlete miatt őrült meg és, mikor megszökött az én családomat vette célpontul. Ha te nem bukkansz fel, akkor nagy valószínűséggel én magam is meghalok. Megszállottságom tárgya lett az egyetlen bizonyíték, amit magad után hagytál, egy fegyver, amibe egyfajta szimbólum volt belevésve én pedig minden félredobva próbáltam a lehető legtöbbet megtudni a szimbólumról, hogy elvezethessen hozzád. Végül pedig itt Mystic Falls városában találtam rád, vagyis inkább újra összehozott minket a sors, ismét hasonló helyzetben. Egy vámpír csüngött le rólam, de ekkor már nem hagyhattál csak úgy ott, mert jócskán nem voltam magamnál. Itt kezdődött el kettőnk tragikus története. Azt akartam, hogy megtaníts mindenre, amit tudsz, mert én is olyan akartam lenni, mint te. Erős és magabiztos. Meg akartam védeni az embereket a vámpíroktól, akik egyszerű vértasakokként tekintenek ránk. Nagy nehezen rábólintottál én pedig mindenképpen bizonyítani akartam neked, hogy jól döntöttél. Sosem szerettem, ha valaki túlságosan is rideg, vagy közömbös. Ezért is akartam a lehető legközelebb férkőzni hozzád. Végül pedig sikerült lebontanom a falaidat, talán egy picit túlságosan is. Mert egy éjszaka nem gondoltál a következményekre, hanem belementél a játékba, amibe én magam invitáltalak. Ezután az éjszaka után mindketten összezavarodtunk, mert én magadra hagytalak reggel zavaromban, te pedig nem tudtál mit kezdeni a benned feltörő érzésekkel, amikkel eddig még soha nem kellett megbirkóznod. Leittad magad a sárga földig és ez okozta a vesztedet, mert egy bizonyos vámpírba botlottál bele. A Mystic Falls-ban történt első találkozásunkkor megölt vámpírnak a szeretőjét. Aki meg akarta bosszulni a halálát és ezért téged átváltoztatott. Mert annyira leittad magad, hogy szinte az orrodig sem láttál el. Az igazi büntetés számodra nem a halál, hanem a vámpírlét. Valami, ami ellen az egész életedben harcoltál most pedig egy lettél közülünk. Küszködtél a vámpírléttel és az én segítségemet kérted, hiszen nem tudtál máshoz fordulni. Az összes ismerősöd hidegvérrel meggyilkolt volna, de reménykedsz abban, hogy még képes vagy ezt előnyödre is fordítani. Én pedig segítettem neked, habár kis híján a saját életemmel fizettem érte. Egy apró, növekvő élet legalábbis megfizette az árát. Ez pedig teljesen biztossá tett téged a dolgodban, hogy el kell téged felejtenem. A családod megtudta, hogy vámpírrá változtál és első számú feladatuknak, hogy eltegyenek láb alól. Először egy verbéna bombával indítottak, ami az egész lakásod porrá zúzta, de te próbáltál megóvni. Az volt az a pillanat, amikor elvesztettük a közös gyermekünket és te pedig megfosztottál a keserű emlékképektől, ahogyan attól is, hogy valaha ismertelek. PS: Még régebben te magad vezetted bele Jemma-t a természetfeletti világ rejtelmeibe, ezen szál részleteinél nála kell érdeklődni! Bármi más kérdés nyugodtan jöhet nekem, a postaládám nyitva áll. A név nem alkuképes, hiszen már megalkotott karakterről van szó és nagyon örülnék, ha a pb is megmaradna, de ha nem tetszene abban az esetben lenne még pár ötletem. c: Nagyon várunk, gyere hamar!
|
|