≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪ A lányom vagy, de könnyen lehet, hogy számtalanszor elmentem már melletted az utcán anélkül, hogy felismertelek volna. Ennek a magyarázata pedig egyszerű. Tinédzser koromban estem teherbe, nem voltam rá felkészülve, hogy anya legyen belőlem. Nem hogy akkor, még most sem vagyok rá készen. Nem okolom magam, hisz a legjobb döntést hoztam meg: hagytam, hogy az apád felneveljen. Nem aggódtam, amint megtudta, hogy a gyerekét várom kiborult ugyan, de a terhesség előrehaladtával összekapta magát és csak ennek hála, hogy nem adtalak nevelőszülőkhöz. Nagy sokára végre sikerült kiszedned apádból, hogy ki vagyok és merre találsz meg engem. Aztán betoppantál az életembe, pontosabban a báromba. Az első este bedobtalak a mély vízbe, és elégedetten vettem tudomásul, hogy tudsz úszni. A szabályokat is betartottad, profitot is termeltél, hát felvettelek magam mellé. De mind a mai napig fogalmam sincs arról, hogy nekünk közünk van egymáshoz. Téged viszont az foglalkoztat, miért nem kerestelek soha és hogy vagyok képes úgy tenni, mintha nem is létezne a világon valahol egy kicsi én. Csak idő kérdése és kibújik a szög a zsákból.
Jellem tekintetében az apádra ütöttél. Hirtelen haragú vagy, könnyen kijössz a sodrodból, de pillanatok alatt képes vagy a fázisváltásra is, és máris minden megy tovább a maga medrében.

/A karakterlap megírásában szabad kezet adnék, semmi más kritérium nincs csak az itt leírtak. Esetleges kérdéseket privát üziben szívesen megválaszolok. A pb-t szeretném, ha maradna, de ha van jobb ajánlatod, meghallgatom. A nevét pedig szabadon választhatod meg, ezért is kérlek, hogy amint megérkeztél, írj egy üzenetet. Köszönöm.