KOR » A valódi életkora több mint amennyinek látszik
FAJ » Animágus
PLAY BY » Leonardo DiCaprio
STÁTUSZ » Szabad
FOGLALKOZÁS » Szívsebész
VÁRJA » Egyelőre csak én
KAPCSOLATUNK »
Ami történt:
Hazafelé tartottam éppen a városból, már jócskán esteledett, amikor az erdő felől, a régi Fairchild birtok irányából zajokat hallottam. Kiáltások, avar zörgés, ágak hasadtak, fakéreg roppant.Artikulátlan emberi üvöltésbe keveredő, szinte fájdalmas vonyítás hangja törte meg ezt a furcsa és talán a szokottnál is kényelmetlenebb nyugalmat. Félreálltam az autómmal és egy zseblámpával, meg egy rövid csövű shutgunal indultam befelé a sűrűjébe, az ösvény mellett haladva, szinte már elérve a birtok határát. Akkor pillantottam meg őket, ott, nem messze a leharcolt rozsdaette kovácsoltvas kapu takarásában. Egy földön fekvő, emberi alakot, és mellette az ég felé vonyító kutyát.Egy kifejlett alaszkai malamut, melynek szőrét tengernyi vér pettyezte. Mikor a zseblámpám fénye megvilágította, morogva tartott távol magától, és attól akit védelmezett. Sokáig nem mozdultam, nem törtem meg a kettőnk közötti távolságot, noha láttam, hogy körülötte a kissé száradt gallyak és a barnás zöldes fű véres, a dulakodás nyomai tisztán kivehetőek voltak. Elég gyorsan rájöttem, hogy aki felett a jószág őrködik már nem él. Azt sem tudom megmondani, hogy mennyi idő telhetett el így, amikor arra lettem figyelmes, hogy az állat teste időnként megnyaklik, mintha gyengülni látszana, és mintha a figyelme is lankadna már, mert két lépést tudtam megtenni úgy felé, hogy a fejét sem mozdította. Laposakat pislogva időnként lehajolt és megszimatolta a földön fekvő alakot.Több órámba telt, amíg ezzel a kitartó várakozással elnyertem annyira a bizalmát, hogy közelebb engedett magához. Állatorvos vagyok, nem volt nehéz megállapítanom, de egyébként laikus szemmel sem, hogy a kutya csúnyán megsérült, többféle szúrás és harapás nyom volt rajta az utolsókat rúgta. A földön egy nő feküdt, nagyjából velem korabelinek tűnt, a hasfala alaposan szétmarcangolva, a rajta lévő ruha egy merő vér volt. Más talán leblokkolna ebben a helyzetben, de nem először látok ilyet, és nem először temetek el a két kezemmel valakit. Tudtam, hogy ami történt az nem szokványos és nem hétköznapi. A sérülésekből ítélve talán hybridek lehettek, vagy vérfarkasok. A vámpírok tisztább munkát szoktak maguk után hagyni.
Három napig ápoltam a jószágot, elláttam a sérülését, eltemettem a nőt és közben azon gondolkodtam, hogy mihez kezdjek vele, hogy mit csináljak, ha majd felépül, és nem lesz többé szüksége rám. Mit csináljak egy kutyával aki máshoz tartozik? De mindezt a kérdést az élet gyorsan megoldotta helyettem. Egy reggel már csak a hűlt helyét találtam. Másnap egy csokor fehér liliom érkezett a házamhoz, és egy héten keresztül minden nap. Aztán ez sem jött többé.Nem tudtam, valahogyan nem tudtam összerakni a dolgot, de amint a csokrok nem jöttek többé lassan az én gondolataim is megkoptak az esetet illetően. Mindennek már két hónapja, és szinte meg is feledkeztem róla, hiszen rengeteg átmeneti lakója van a házamnak, igaz, ez a kutya volt az első, aki nem emberi volt. Talán ezért is ütött szöget a fejemben, hogy megtarthatnám. De valahogyan nem tudtam kiverni a fejemből azt, ahogyan találkoztam vele, meg a nőt sem, akit megtámadtak, a kutya pedig minden bizonnyal őt védte.
Egyik reggel, amikor a teraszon kortyoltam a kávémat és a bekötő utat figyeltem, az erdő szélén megpillantottam a jószágot. Engem nézett, hosszú-hosszú perceken keresztül, aztán egyszerűen megfordult és beballagott a fák közé. Nem tudom hirtelen mit is mondhattam vagy tehettem volna. Ezután  nem láttam, mintha azzal a pár perccel el akart volna tőlem búcsúzni, talán meg is köszönte, hogy megmentettem az életét, nem tudom.
Ezen a napon, amikor a kutya elköszönt tőlem, délután a kórházban jártam, meglátogattam azt a férfit, akinél minden télen a tüzelőt szoktam vásárolni, és akinek a fia kijár hozzám áttisztítani tavasszal a kéményeket és a szobákban a kandallókat és a konyhában a kemencémet. Egy órát töltöttem bent nála beszélgetve, és meghallgatva mindazt amin keresztül ment. Amikor elhagytam a szobát a folyosón a lift felé haladva összeütköztem egy orvossal. Ő a karom után nyúlt és elkapott, szabadkozva kért elnézést. Én meg kissé sután legyintettem, hogy igazán semmi baj....de amikor felpillantottam és megláttam a szemét, belefagyott az ereimbe a vér. Én ezt a tekintetet láttam már valahol. Képtelen lennék elfelejteni, hiszen  a kezeim között haldoklott, és mindene csupa vér volt. Csak akkor nem orvosi köpeny volt rajta, melynek csillogó bilétáján a Dr. C. Coldwenston név szerepelt, hanem szőr borította. A kutya pillantását láttam visszaköszönni. A liftnél elváltunk egymástól és amikor beszálltam és felemeltem a fejem, láttam, hogy visszafordul, és engem néz. Pontosan ugyanúgy ahogyan reggel a fák közül, amikor elköszönt. Megőrültem, vagy valóban ugyanazt a személyt láttam? nem vérfarkas volt...hanem valami más. De micsoda? Ha hazaérek utána kell olvasnom a témának, hátha apa feljegyzései között, vagy anya vadásznaplóiban találok róla valamit. Bár az is lehet, hogy nem kéne feszegetnem a témát, hiszen nem véletlenül búcsúzott el. Vagy az is lehet, hogy az nem búcsú volt?

Ami valójában történt:
Clanad alakváltó, akinek állati alakja, egy alaszkai malamut. Akit azon az éjjelen megöltek, az pedig a boszorkánya volt, hozzá tartozott. Nélküle elveszett egy kicsit, talán a szokásosnál is jobban. Tudta, hogy nem maradhat nálam végleg, de meg akarta köszönni, hogy segítettem akkor rajta. A véletlen újratalálkozásra azonban ő sem számított.Nem vagyok boszorkány, nincs varázserőm, de talán úgy érzi, hogy azzal, hogy megmentettem őt, most nekem tartozik valamiféle hűséggel, bár ennek mibenlétével még ő sem nagyon van tisztában, ahogyan én is kissé össze vagyok zavarodva, mert az animágusokról gyakorlatilag semmit nem tudok. Csak sejtem, hogy  a kutya és a doktor egy és ugyanazon személy, de nem vagyok biztos a dolgomban. Talán egy következő találkozás alkalmával, vagy valami más módon a tudás birtokába juthatnék. Talán általa egy új fajról lehetne több ismeretem. Nem nagyon tudom hogyan álljak hozzá, ahogyan ő sem igazán, mert eddig csak egy személyhez kötődött és ő halott.

A usernek:
Az előtörténetben fellelhető homályos pontokban szabad kezet adok, a többit szerintem elég részletesen leírtam. Érdekes játékok lehetőségét látom ebben a történetben. Ha megérkeztél kérlek jelentkezz. A keresztnévhez, PB-hez és a fajhoz egyértelműen ragaszkodnék. A családnév ha nem tetszik változtatható.