Ide kerülhetnek be a Valentin napra szánt ajándékok, apróságok, idézetek, minden, amit a másiknak szántok! :3 Ha a névtelenséget választod, írj PM-et Adminnak, abban az esetben én fogom közzé tenni az üzeneted!
Drága Silasom! Amióta vissza tértem az élők közé, te vagy az, aki mindig mellettem van, akire bátran támaszkodhatok. Elmagyarázod azt amit nem értek, segítesz beilleszkedni a 21. századi világba, és tudod mi a legfelemelőbb érzés számomra? Hogy még mindig ugyan úgy szeretsz, mint akkor, régen. Nagyon szeretlek, szerelmem.
Az alábbi kis talált versecskét ismét egy névtelen feladó küldi - méghozzá sok-sok szeretettel és jókívánságcsokrokkal minden kedves és kedvtelen hölgynek/úrnak!
"Úgy szólíts, ahogy szeretnéd, hogy én szóljak hozzád, ha adsz nekem, szívből tedd, mintha a csillagokat hoznád. Úgy szeress, ahogy te szeretnéd, hogy szeresselek téged, hiszen a szeretetből magadnak, te is a legnagyobbat kéred. Úgy nézz rám, ahogy kívánod, hogy szemem téged lásson, a te lényed legyen nekem, a leggyönyörűbb az egész világon. Úgy ölelj, ahogy te vágysz a két karom átkaroló meleg burkára, s amikor összeér a két test, ezt az érzést egyikőnk sem furcsállja. Úgy gondold át, mit szeretnél valójában megélni itt a létben velem, hogy utána ne hátrálj, ne félj, hisz egyszer kinyújtottam már a kezem. Úgy nézz minden napra, olyannak lásd, mint ahogyan én is látom, s ha ezt megérted, te leszel a kedvesem, a társam, a legjobb barátom."
Nos, Miss Steele... *kihúzza magát* Előttünk áll még egy pár kiadós beszélgetés, ám rezzenéstelen, karótnyelt valómat már teljesen magába bolondította. A következő táncot együtt lejtjük.
Az én üzenetem bármilyen meglepő, Damon Salvatore-nak szól. Nem nagyon vagyok a szavak embere, szóval...
"You are literally the best person I've ever known. And for me to think I could ever change you was giving me way too much credit and you way not enough… you're the good. And I need a little good in my life."
“I love you. Not like they told you love is, and I didn’t know this either, but love don’t make things nice, it ruins everything. It breaks your heart. It makes things a mess. We aren’t here to make things perfect. The snowflakes are perfect. The stars are perfect. Not us. Not us! We are here to ruin ourselves and to break our hearts and love the wrong people and die. The storybooks are bullshit.”
- Bármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem. Éppen hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül. Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hűvös érintését, vagy a hajának a pontos árnyalatát. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket. Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol. Ez minden. Minden mást el tudok viselni. Feltéve, hogy ő létezik.
Kezdőlap
Önmagamhoz hű maradtam, de azért gondoltam ám rád. 
Én ezzel az aláírással kívánok hasonlót neked! 
