|
Elküldésének ideje ♛Pént. Júl. 24, 2015 1:17 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ |
KOR » 25-27 FAJ » ember / vámpír PLAY BY » Josh Hutcherson STÁTUSZ » szabad FOGLALKOZÁS » fotós (alkuképes) VÁRJA » Én & Jeanette KAPCSOLATUNK » Te vagy az én állítólagosan meghalt vőlegényem. Megrendezted a halálodat és elvonultál egy kisvárosba, hogy újra összekaparhasd magad. Kettőnk szerelme tiszta és őszinte mégis egy másik nő mellett találtál vigaszra. Az utóbb időben nagyon sok minden történt a kapcsolatunkban. Van valami, amiről nem tudsz. Egyszer terhes voltam, de akármikor szerettem volna elmondani, te leintettél. Az alkoholhoz és a drogokhoz fordultál. Nem voltál önmagad, mióta a tündéri családodat elveszítetted, akiket én talán jobban is szerettem, mint a sajátomat, hiszen annyira befogadtak. Az első pillanattól kezdve úgy kezeltek, mint egy családtagot. Kikészültél idegileg, mikor én kórházba kerültem, mert az egyik veszekedésünk után elrohantam és elütött egy autó. Nem tudod, de akkor a közös gyermekünket is elveszítettük. Ennek már egy éve lassan. De nem tudom elfelejteni a pillanatot, amikor megtudtam, hogy nincs többé gyermekem és vőlegényem sem. Úgy gondoltad jobb lesz nélküled az életem, mert nem volt egészséges a kapcsolatunk az utóbbi időben és ezért is akartál új életet kezdeni. Így jött képbe egy másik nő, aki pszichológusnak tanult és átsegített téged a nehéz korszakon. Összemelegedtetek, de te nem viszonoztad a szerelmét, hiszen még mindig értem dobog a szíved. S a legrosszabb, hogy ez a lány nagyon hasonlít rám, ami még jobban zavar téged, hogy benne is engem keresel pedig el akarsz engedni.. Tudat alatt azonban képtelen vagy rá. Most pedig értesültél arról, hogy meghalt Rosie és tudod, hogy milyen teher szakadt a nyakamba ezért azon töprengsz, hogy visszatérsz, de nem tudod helyes lenne-e felbukkanni az életemben azok után, hogy majd egy évig halottnak hittelek. A megismerkedésünkről csak annyit, hogy modellként dolgoztam te pedig fotósnak készültél. Akkoriban az volt a vágyálmod. Plusz: Tőled kaptam a Hell becenevet, amiért először leharaptam a fejed, mert nem ugráltam örömömben, mikor a "Pokol" névvel illettél. De időközben lett egy kis bökkenő. Elvégeztem a feladatomat, miszerint megtettem, amire Rosie kért engem.. De az eltűnésed nem viseltem túlságosan jól. Legalábbis az évfordulóját nem. Norman a háttérből rángatta a szálakat és megöletett velem valakit. Nem tudom, hogy honnan sejtette, hogy farkasboszorkány génekkel rendelkezem, de a farkas átok kiváltásával egy másik ugrott a helyére. Méghozzá pedig a memóriavesztés. Egyedül csak Norman-ben bízom, hiszen ő volt ott mellettem és segített a maga módján át a nehézségeken, amikor az egész testemet vér borította és az erdő kellős közepén tértem magamhoz. Nem emlékszem még rád sem. Vajon hátat fordítasz nekem, hogy új életet kezdhessek, vagy önző módon kisajátítasz? // Tudom, hogy sok mindent megkötöttem a hirdetésben, de mindig lehet velem alkudni az egyetlen dolog, amiből nem szívesen engedek az PB. Ha nagyon nem tetszik - vagy éppenséggel valami más - egyezkedhetünk természetesen, mert nem vagyok egy harapós nőszemély. De persze örülnék, ha Josh maradna. A lényeg, hogy nagyon várom az érkezésed. | |
|
|