Mindössze egyszer találkoztunk, akkor sem beszéltünk. Egy apró mosollyal köszöntem meg neki, hogy előreengedett a büfénél, de rögtön olyan érzésem támadt, hogy ennek ellenére nem egy tipikus úriember. A szemében valamiféle ravasz, veszélyesnek tűnő csillogás uralkodott és annak ellenére, hogy kerülöm az első benyomásra hozzá hasonló embereket... rögtön megfogott.
Jake olyan srác, aki szeret titkolózni, nem nyílik meg egykönnyen, nehezen tesz szert baráti kapcsolatokra, ami miatt sokak számára magának valónak és ellenszenvesnek tűnhet. De mint az lenni szokott, a próbálkozás általában meghozza hatását, aki elég türelmes, az idővel megpillanthatja igazi személyiségét, ami annak ellenére, hogy sokkal puhább és kellemesebb, mint a felszín, szintén rejteget rossz tulajdonságokat. Képes megbántani azokat is, akiket megszeret, de nem direkt... hozzászokott ahhoz, hogy nem törődnek vele és furcsának, már-már fenyegetőnek tartja, ha valaki jóindulattal telve közeledik felé. Éppen emiatt nála nagyon hosszú és nehézkes folyamat a pozitív érzelem kialakulása.
Pár hónapja változott vámpírrá, felfokozott érzelmei és állandó vér iránti vágya miatt feszült és zavarodott, ami még inkább páncélja megszilárdításához vezet. Az önuralom nem erőssége, hiába próbálta türtőztetni magát, nemrégiben gyilkolt a campuson... és érzi, hogy nem ez volt az utolsó eset.

// Szeretném, ha a pb maradna, az előtörténetet viszont teljes mértékben az alakítóra bízom, ahogy a név is változhat, viszont ebben az esetben szólj, hogy megérkeztél. //