Belső: kíváncsi vagyok, de nagyon és ez tényleg így van. Ha valami felkelti az érdeklődésemet, akkor addig kutatok utána, míg meg nem kapom a megfelelő válaszokat. Ezen felül szeretek segíteni az embereken, de nem tartom magamat elég okosnak ahhoz, hogy orvosnak tanuljak. Jó beszélgető partner vagyok, kellemesen szóba tudok elegyedni vadidegenekkel is, s talán ezért nyerem el olyan hamar az emberek bizalmát. Ha besegítek anya teaházában, ott is rendszerint órákon át traccsolok a betévedt vendégekkel, az ő legnagyobb örömükre. Mosolygós teremtés vagyok, aki tisztában van a világ kegyetlen és sötét oldalával, ugyanakkor nem hagyja, hogy ez a romlottság elvonja a figyelmét a szép dolgokról. Bárminek képes vagyok örülni, még a legapróbb dolgoknak is, így engem igazán nem nehéz boldoggá tenni. A nevelő szüleimért bármit megtennék, az vér szerintiekkel pedig bízom benne, hogy sosem fogok találkozni. Hogy miért? Mert egyszerűen nem vagyok kíváncsi rájuk. Megértettem, elfogadtam, hogy miért mondtak le rólam, de ezek után úgy gondolom, hogy nyugodtan békén hagyhatjuk egymást életünk hátralévő részében is. Nem mintha keresnének, csak úgy mondom.

Külső: vékony vagyok, kicsit talán alacsony is, de én így szeretem magamat. Sohasem tartoztam azok közé a lányok közé, akik nem voltak megelégedve magukkal. Ezt örököltem, ez vagyok én, ezt pedig elfogadom. Megpróbálom mindig a legjobbat kihozni magamból, ugyanakkor semmi és senki kedvéért nem vagyok hajlandó változtatni magamon. Ameddig én jól érzem magam a bőrömben, addig másnak nincs beleszólási joga sem az öltözködésembe sem pedig semmibe. Bár ha nem érezném jól magam, akkor se lenne.
Hosszú, szőke hajam van, ami rendszerint elvarázsolja a pasikat. Nem tudom mi annyira látványos a szőke tincseimen, de az biztos, hogy Halloween-kor barna parókában még csak rám sem néztek.
Arcomon általában mindig ott vakít a száz wattos mosolyom, amit igen nehéz letörölni onnan, de ezért szeretnek többnyire az emberek.
Ha végignézünk a ruháimon legfőképpen szoknyákat és igazán nőies felsőket, blúzokat találhatunk. Szeretem a divatot, de nem követem megszállottan. Mindig a kedvemhez öltözök meg persze az évszakhoz. Nem bírom azokat a lányokat, akik még télen is kivillantják a derekukat, holott még a libabőr is tisztán látszik a fedetlen testükön. Ők inkább hülyék, mintsem divatosak, de szerencsére én nem tartozom közéjük.