Mivel volt pénzem és házat is vettem így be is rendeztem, a bútorokkal nem is volt gondom, de a háztartási gépek beszerelésével igen, így kénytelen voltam szerelőt hívni. Na jó annyira nem is szerelő, inkább régi ismerős. Miután gyorsan ecseteltem, hogy mennyire béna vagyok, megígérte, hogy átjön. Ha ez nem történt volna meg akkor elmegyek érte. Türelmesen doboltam a bőrkanapén aztán a macskámat vettem a kezem be, s azt simogattam. Mikor kopogást hallottam, kinyitottam az ajtót. - Hello, Darren, rég láttalak, és köszönöm, hogy segítesz.- engedtem be mosolyogva. - Na és persze a bolháidat ne hagyd majd itt.- jegyeztem meg pimaszul. Farkas volt..nekem meg ez elég ok volt, hogy szívassam.

Nemesis

Éppen egy bögre kávét kortyolgattam, és a konyhapultnál ülve lapozgattam az újságot, hogy informálódjak a rendőrségi hírekről, mikor váratlanul megcsörrent a mobilom. Meglepődtem, el nem tudtam képzelni, hogy ki kereshet, de mikor megláttam a kijelzőn a nevet, elvigyorodtam. Nemesis hívott, egy régebbi ismerősöm, akit ugyan nem Mystic Fallsban ismertem meg, hanem teljesen véletlenül futottunk össze egy másik városban, tudtam róla, hogy itt él. Mióta Mystcbe kölzötem én is, azóta párszor összefutottam vele, igazán szimpatikus nő volt, szívesen dumálgattam vele, de esélyem nem sok volt nála, nem tűnt olyan nőnek, aki könnyen adná magát, ettől függetlenül kedveltem. A telefont felkaptam, pár szót váltottunk csak, segítségre volt szüksége, én meg természetesen igent mondtam, megkerestem a szerszámos táskámat, elballagtam a furgonomhoz, beraktam az eszközöket, majd megindultam Nemesis háza felé...

Odaérve nem is nagyon húztam az időt, megindultam a háza felé, közben szemügyre vettem a portáját, egész klassz kis házban lakott, látszott, hogy gondozva van a környezet. Farmert, fehér pólót viseltem, kellemes idő volt, a legjobb egy jó kis kocsikázáshoz. Az ajtóhoz érve kopogtattam, majd vártam, hogy ajtót nyisson és mikor kinyílt a bejárat, elmosolyodtam.
- Szép napot Nemesis, én is rég láttalak, nagyon dögös vagy. - Rákacsintottam, miután finoman végig mértem őt, majd beljebb lépdeltem és körbeforogtam a házban.
- Klassz kis kégli - Visszafordultam felé.
- Mit kéne megszerelnem? - Ajkaimra sejtelmes mosoly húzódott, mikor közelebb lépdeltem hozzá és elnevettem magam a beszólásán.
- Még mindig nagyon kedves vagy, tudod, a bolháimtól nem tudok megszabadulni, túlzottan ragaszkodnak hozzám. - nevetve válaszoltam, nem sértett meg, tőle eltűrtem az efféle kis szúrkálódásokat, mert kedveltem őt.
- Pasid merre leledzik? - Kíváncsiskodtam, már csak azért is, mert úgy gondoltam, hogy ha a közelben lenne, valószínűleg ő szerelte volna meg a cuccait.

- Öhm..szinte mindent, nem értek ehhez, vettem mosogatógépet, mosógépet meg mindent ami egy normális háztartásba kell, de úgysem fogom őket használni. -
- Pedig, ha tudom, hogy még mindig együtt vagy az élősködőiddel elmegyek bolhairtót venni. - jegyeztem meg egy grimasszal.
- Milyen pasi? - kérdeztem ártatlan szemekkel.
- Ja.. nos, őt rajta kaptam egy másik nővel, és mind a kettőt megcsapoltam. - vontam meg a vállam egy sóhajjal.
- Tudtam én, hogy nem szabad összejönni egy emberrel. De mindegy is, szóra sem érdemes. Halottról jót vagy semmit, és nem akarom szegényt megbántani. -
- Na meg persze köszönöm, hogy átugrottál, és természetesen majd mond meg mit szeretnél cserébe. - néztem rá közben bevezettem a konyhába.
- Ezek lennének. - méricskéltem furán a szerkezeteket, régimódi voltam, na meg nagyon idős.

Szemügyre vettem azokat a berendezéseket, amiket megvásárolt, klassz, vadi új mosó- és mosogatógép, tévé és házimozi, az eszközök mennyiségéből ítélve úgy véltem, jó pár órát fogok eltölteni Nemesisnél, mire mindent sikerül beszerelnem majd. Megjegyzésére csak megráztam a fejem egy mosollyal, de azért reméltem, hogy egy időre leszáll már a bolhás sztoriról, mert bevallom, ha sokáig piszkáltak ilyesmivel, fel tudtam dühödni, ez a veszély azonban egyelőre nem fenyegetett.
- Az akivel legutóbb futottál, miért, már nem vagytok együtt?- Vontam fel szemöldökeimet válasza meglepett, sőt, az enyhe kifejezés.
- Mi van? - Kétkedő mosolyra váltottam. - Nem mondod, hogy kinyírtad a pasidat, meg a szeretőjét is? - Felnevettem.
- Veszélyes nőszemély vagy te, jobb lesz veled vigyázni. - Rákacsintottam, közben letettem a szerszámos táskát az asztalra, majd levettem a mosógépről a csomagolást.
- Ember volt? Akkor meg is értem, hogy nem bírtad sokáig. Nem hogy választanál farkast. - Szemtelen vigyor futott ajkaimra, miközben Nemesisre pillantottam.
- Ugyan, nincs mit, neked bármikor. - Követtem őt a konyhába, és a mosogató gépet máris beraktam a helyére, majd a kábeleket kezdtem vizsgálni, hogy mit hová kell kötni ahhoz, hogy a gép normálisan működjön. Neki is kezdtem a szerelésnek, de közben arra is volt időm, hogy beszélgessek vele.
- Na és, hogyan telnek a napjaid mostanában? Kicsit letörtnek tűnsz, ugye minden rendben van? - Fordultam felé érdeklődve, közben összedugtam két kábelt.

- Na persze, aztán véletlenül megharapna, az meg nekem nem lenne a legjobb. - jegyeztem meg egy grimasszal.
- Unalmasan, egyébként meg nem vagyok letörve csak unatkozom. Meg egyedül aludtam a napokban, és rájöttem nem szeretem, ha egyedül alszom. - pillantottam a szerszámokra, még ha tudnám is, hogy melyik mire való. De nem is nekem kell ezeket tudni. -
- Na, és a te napjaid, hogy telnek? - érdeklődtem kíváncsian, közben leültem a konyhában lévő székre, nem volt kedvem ácsorogni.
- Nincs valami bájos, farkas hölgyike aki szívesen bemászna az ágyadba? - kérdeztem félre döntött fejjel, azért érdekelt, hogy mi van vele, meg, hogy van e éppen valakije.
- Vagy még mindig maradsz az egy éjszakás kalandoknál? - vontam fel egy mosollyal a szemöldököm.
- Lehet nekem is ezt kéne csinálnom..bár nem tudom. - gondolkoztam el hangosan. Még a végén egy felajánlásnak veszi, hogy itt ilyenekről gondolkozom.

Ühm, értem. - Kicsit felszaladtak a szemöldökeim, mikor efféle kijelentést tett, talán még egy halvány mosoly is megjelent arcomon, mert akár célzásnak is vehettem volna megjegyzését. Szemeibe mélyesztettem pillantásom, szélesebb lett mosolyom.
- Nem rossz egyedül aludni, de ha van társoság, lehet egész más dolgokat is csinálni. - Elvigyorodtam, majd tovább folytattam a mosogatógép beszerelését, ami nem is okozott olyan nagy nehézséget, hisz meg volt hozzá minden kábel, egyszerűen csak a megfelelő helyre kellett kötni a vizet. A biztonság kedvéért egy csavarkulccsal megerősítettem a géphez csatlakozó vízblokkot, hogy még véletlenül se csöpögjön oldalt a víz, ha beindítja a masinát.
- Az én napjaim remekül . - Egy vigyort villantottam felé, eszem ágában sem volt tudatni vele, hogy pár héttel korábban, mielőtt Mystic Fallsba költöztem, még a nyakamon voltak a zsaruk egy bankrablás miatt, és azóta is keresnek. Csöndben meghúzódtam a városban és igyekeztem nem mások orrára kötni valódi ittlétemet.
- Biztos lenne, ha összefutnék eggyel, de nem ismerek egyet sem. - Mosolyogtam rá, őszintén válaszoltam, tényleg nem volt senki az elmúlt pár hétben, ennek pedig már kezdtem érezni a hiányát.
- Nézd, nem vagyok semmi jónak az elrontója. - Sejtelmes vigyor szökött ajkaimra, majd kilépve a mosogatógép mellől, közelebb léptem hozzá.
- Lehetséges, ki kellene próbálnod. - Tekintetem végig futtattam rajta, majd szemtelen mosollyal fürkésztem arcát, nem lett volna ellenemre, ha szerelés közben vele is foglalkozhatok.

- Ebben pedig nagyon szívesen segítenél. - pöcköltem orron kuncogva.
- Végül is miért ne? Sosem késő új dolgokat kipróbálni. - vontam vállat mosolyogva.
- Meg egyébként is..megkellene valahogy hálálnom, hogy segítettél szerelni..jobban mondva, hogy megcsináltad. - grimaszoltam egy sort.
- Szóval mit szólna a csúnya farkas bácsi egy kis lepedő összegyűréshez? - néztem rá egy vigyorral.
Nos, igen nekem is lehetnek változásaim, és mostanában meg úgy is unatkozom.
- Nem is kell válaszolnod..látom az arcodon, hogy benne vagy. - nevettem el magam.

Mi a szösz? Nemesis felajánlja, hogy rosszalkodjunk egy kicsit? Mondhatni, meglepődtem felkínálkozásán és rámenősségén, mivel korábban nem úgy tűnt, mint aki ilyen könnyed kis kufircra vágyna. Igaz, akkor még ott volt a pasija, biztosan miatta nem lépett félre, de őszintén szólva, ez nem érdekelt. A mosogatógépet már beszereltem, már csak a tűzhely, és az apróbb eszközök voltak hátra, de Nemesis ajánlatának nem lehetett nemet mondani.
- Én is így gondolom, sokkal jössz te nekem ezért - Mosolyogva leraktam kezemből a csavarkulcsot, majd közelebb léptem hozzá, megállva előtte kezeimmel magamhoz húztam a derekánál fogva.
- Ez azt hiszem, kölcsönös. - Hevesen estem ajkainak, kezeimet felsője alá csúsztattam, és ha nem ellenkezett, lehúztam róla, majd újra megcsókoltam, kezeim pedig felfedező útra indultak testén.

Valahova messze dobtam a felsőmet amire már nem volt szükségem. Ha engedte akkor én is megszabadítottam a felsőjét, utána pedig végigsimítottam a mellkasán, aztán a hasán. Természetesen a hálószobába indultam el, háttal mert nem akartam abbahagyni a csókolózást, ahhoz túl jó volt a dolog, meg ismertem is a járást a lakásban így nem mentem semminek. Egy könnyed mozdulattal megfordítottam, s úgy ügyeskedtem, hogy ő kerüljön alulra az ágyon, kényelmesen elhelyezkedtem rajta, s a nyakát csókolgattam meg, na jó egy icike-picikét meg is harapdáltam, de nem bírtam magammal, az ösztönök ugyebár..
- persze azért, ha végeztünk a munka még vár rád. - kacsintottam rá egy vigyorral.