Hogy hogyan is nézzek ki?
Nos inkább először is az lenne a kérdésem, hogy melyik alakom érdekel téged igazából? Az emberi, ami általában mindig vagyok, vagy a farkas, amelyik teliholdkor ölt igazán testet?
Jó kezdjük az emberivel, kérlek..
A hajam sötétbarna színárnyalatban tündököl, míg a szemeim ezzel megegyezően ugyancsak barna színt képviselnek. Fény hatására a hajam színe feketének is tűnhet igazából, de mindez ne tévesszen meg téged egyetlen percre sem. Eredetileg a hajam göndör, és legtöbb esetben meg is hagyom annak, de megesik persze, hogy néha felzselézve hátra fésülöm, és olyankor normál módon egyenesnek látszik. A testalkatom, a magasságom, és a testsúlyom teljesen arányosan átlagos. Nem vagyok sem több, sem pedig kevesebb annál, amit rám nézve láthatsz a szemeiddel.
Járásom könnyed, mégis tükrözi, hogy nem akármilyen családból származom. Mégis csak milliárdos kölyök lennék, vagy mi a fene. Tekintettem reményt keltő, közvetlenül barátságos, és vidám. Az arcom vonásai rendezettek, és teljesen kisimultak, amik eleve jelzik, hogy nyugodt típusú személyiség vagyok.
Még valami? Nem is tudom..
Oh, igen. Nos a házamban egy szobányi ruhatárral bővelkedem, szóval van miből válogatnom elhihetted. Ugyanakkor általában szeretem kompenzálni, azaz variálni a színeket, így az öltözékem ehhez mérten színes, és bármit felveszek, de persze megesik az is, amikor egyetlen egy színre fókuszálok rá. A ruhadarabjaim is eléggé változatosak: öltönytől kezdve szinte a tréningruháig minden megtalálható. A nyakamban egy nyakláncot viselek, amit még az apámtól kaptam. A nyakék egy félholdat ábrázol, ami valamilyen szinten kötődik a farkas mivoltomhoz. A másik felét pedig a bátyám viseli. Ezenfelül ezüst színű, és ezzel egy arányban ezüstből készült, akárcsak a lánca. Az ujjamon pedig változatosan gyűrűk fedezhetőek fel.
Másodsorban pedig a farkas énem következik..
Sokat nem árulok el azzal, úgy gondolom, hogy egy farkasnak nem kell ruhákba járkálnia.
A farkasom bundája fehér-fekete-szürke árnyalatokban pompázik a maga módján. A tekintette teljesen közvetlen, és félelmet keltő, de ezzel egy arányban barátságos. Testes állat, és nem tagadja meg a ragadozói énjét, így azonnal széttépi az áldozatát.
Legtöbb farkashoz képest én mindenre tisztán emlékszem. Így minden egyes emlék előttem lebeg az emberi alakomban is, ahogy telihold alkalmával tisztában vagyok a tudatommal, és tudom önmagamat kontrollálni. Mindezt a tökéletes falka neveltetésemnek köszönhettem.

Hogy mi is a valódi jellemképviseletem?
Igazából egy közvetlen személyiség vagyok. Nem zárkózom el senki elől sem, és előszeretettel ismerkedem bárkivel. Ezáltal mondható vagyok kedvesnek, nyíltnak, barátságosnak, és segítőkésznek. Bárkinek szívesen segítek általában, bár a vámpírokat utálom, és nagyjából el is kerülöm. Megfontolt vagyok, hisz szeretem minden lépésemet előre megtervezni, és nagyjából az életem is ilyen precízséggel kimért, de van, hogy néha összeszedetlen vagyok, vagy teljességgel szétszórt. Nyugodt személyiségnek vallom magam, de farkas voltomat tekintve bennem van a düh. Kellene valami dühkezelési programra járnom, amúgy nem.. csak szórakozom. Ezek mellett mélységesen átérzek mindent: szimpátiával rendelkezem. Ahogy teljességgel érzelmes alkat vagyok, és néha már túlontúl is. Kényszeresen makacs vagyok, szeretek kötekedni, a saját fejem után menni, és kreatív dolgokkal állok elő.
Imádok futni, szeretek énekelni, és táncolni. Mindemellett pedig imádom Cairyt a páromat.
Néha szeretek nosztalgiázni, beszélgetni, avagy egy helyben ülve bámulni a fehér plafont, szeretem a romantikus dolgokat, és előszeretettel fejezem ki az érzelmeimet a dalokban.

Épp melletted ülök mosolyogva.

Félévvel ezelőtt:
Óvatosan helyet foglalok a kandalló előtt, így ülve le a bársony szőnyegre, ahogy a tűz játszian könnyed játékát figyelem. A lábaimat felhúzom a mellkasomhoz, ahogy a kezeimet ráhelyezve végül odahajtom a fejemet is lassan, de a tekintettemet továbbra sem mozdítom el a lángok nézéséről. Érdeklődően figyelem azt, ahogy a vöröses, és sárgás színek egymásba olvadnak, ahogy újra, és újra felbukkannak, majd egyszerűen eltűnnek tova. A fadarabok lassan, de annál biztosabban elégnek, s nem marad utánuk más csak hamu, ahogy a tűz egyre halványabban ég, s mindez mindaddig megy így, amíg ki nem alszik, s akkor én magam lezárom a szemeimet erősen. Egy könnycseppet ejtek el, bár magam sem értem miért, de mindez megtörténik eme pillanatban. Várok valamire, de nem tudom, hogy mégis mire.. talán valami csodára, avagy szerencsére. Felsóhajtva végül letörlöm az arcomról a könnycseppet, és felállva magamra kapom a fekete zakómat, és a hosszú szárú kabátomat is, majd megfogva a ház kulcsait elindulok kifelé. Könnyedén csapom be magam után az ajtót, amint kiléptem, és ugyanígy kulcsra is zárom, majd sétálva elindulok a munkahelyem felé. Határozottan lépek be a kávéházba, amelyben egy hónapja dolgozom mindösszesen. Megindulok hátra, ahogy elmegyek a vendégek mellett, s ahhoz képest, hogy este van, nos igencsak forgalmas lett ez a hely. Úgy látszik jót tett a javaslatom a főnöknek, miszerint éjszakára is hagyja nyitva nyugodtan az üzletét egy kis ideig. S mióta énekelek úgy vettem észre többen járnak ide, hisz szeretik hallgatni a számaimat. Hátul lepakolom a cuccomat, majd levéve a kabátomat felakasztom a fogasra. Az ott dolgozó nő mosolyogva köszönt, és én magam is viszonozom mindezt egy mosoly keretén belül. Végül pedig egy hatalmas vigyorral az arcomon elindulok a színpad felé. A kis részlegre könnyedén feljutok, majd elvéve a mikrofont a számhoz emelem, ahogy végül beszélni kezdek.
-Ezer hálával tartózom mindazoknak, akik eme este itt vannak velünk, sőt külön köszönöm a visszatérő vendégeink részvételét is. Örömömre szolgál egy ilyen jó társaságnak énekelni, de hát a beszéddel mit érek, nem de emberek? Ezer szónak is egy vége, tehát.. nos nem beszédre vagyok felbérelve.-Nevetem el magam az emberekkel együtt.-Beszélhetnék még egy darabig, de szerintem a főnökasszony sem díjazná, sőt lehet megvonna a fizetéstől.. s azt nem engedhettem, mi?-Kérdezem meg mire mindenki újabb nevetésben tör ki, majd mosolyogva hozzáteszek még valamit.-Ezen számot mindenkinek küldöm, aki a kávézóban tartózkodik, és kellemes estét kívánok a továbbiakban.-Veszem el oldalról a gitárt, ahogy helyet foglalok a széken, majd behangolva a hangszert kipróbálom, hogy hogyan is szól, aztán pedig elkezdek játszani rajta egyszerűen, mégis könnyedén. Míg ezt követően belekezdek az éneklésbe is. A szám címe: Teenage Dream. Tekintettem hol a hangszert figyeli, hol a mikrofonra koncentrálok, ami elém van helyezve, hol pedig a nézőközönséget nézi. Nem sok kell, hogy a tömegbe felfedezek valakit, aki felkelti az érdeklődésemet. Ennek keretén belül pedig néha vele szemezgettek, ahogy az dalba beleadok mindent, és ez még csak a kezdete az estének..