A férfi velőtrázó üvöltései lassan elhalnak, ahogy szemfogaim egyre mélyebbre hatolnak a nyaki verőér közelében található lágy húsba. Már csak nyöszörög és erőtlen karjával püföli a testem. Szánnivaló. Pont, amilyen én is vagyok. Egy csepp vérvörös nedű kifolyik ajkaim közül és arcomon hosszú, sötét csíkot húzva végigfutja a járomcsontom vonalát, majd nyakamon csorogva fejezi be utolsó útját a bézs pulóverem kötött anyagában.
Egy elpazarolt vércsepp. Egy elpazarolt élet. Egy véget nem érő kudarc. Ezernyi halott test.
Simán mondhatnám, hogy az emberek, akiket megöltem, kísértenek. De nem mondom, mert mindenki tök hülyének nézne. Legalábbis elmebetegnek, amiután az következne, hogy maszkba öltözött dokik jelennek meg a házamba és egy kényszerzubbonyba rángatva hordanának el valami szállóba egy csomó dilis ember közé. A különbség csak annyi lenne közöttünk, hogy nekem van okom az elmeroggyantságra. Amíg sok ember a vak kíváncsisága miatt tukmálja magába azt a sok káros szert és piát, ami lassan megöli és a dilidoki szponzorává teszi magát, én vámpír vagyok és a megölt emberek másai szállnak meg álmomban. És most halál komolyan beszélek.
Most is éppen saját izzadságomban fürödve fekszem a széles franciaágyon és fuldokló zihálásom próbálom lecsillapítani. Meztelen mellkasom fürgén emelkedik, majd süllyed és a rémképek lassan ürülnek ki a fejemből. Lenézek a tenyeremre. Annyira szorítottam a lepedő fehér szövetét, hogy a kezemben maradt egy darab a textilből és most az ágyruha felületén egy óriási lyuk éktelenkedik. Megadóan felsóhajtok, majd kikelek az ágyból. A rémképek még mindig kísértenek, de már nem olyan intenzívek és egy jó kis hideg zuhany rögtön kiveri majd a fejemből.
Nem szeretek gyilkolni. Ha nem lenne lételemem a gyilkolás,nem is tenném meg, esküszöm. De sajnos vámpír vagyok és hiba volna ezt nem figyelembe venni. Nem mondom, hogy rossz halhatatlannak lenni, mert sokszor tényleg bejönnek ezek a képességek. Igézés, gyorsaság, erő... Csak az átkozott vérszomj ne lenne és minden tökéletes lenne.
Biztosan nagyon önérzetes és érzékeny férfinak tűnök, amiért mindig az áldozataimmal álmodom és magamat látom szörnyetegként. Nem így van. De akkor sem szeretek legyilkolni néhány utamba tévedő embert. Sajnos nem sikerült kikapcsolnom az érzéseim. Talán, mert mélyen, nagyon mélyen, nem is akarom. Minden bizonnyal így a jobb. Ha nekem nem is, de a közvetlen környezetemnek mindenképpen.
Mondjuk az ártatlan embereknek, akiket amúgy is hetente megtizedelek. Vagy Scarlett-nek, aki hamarosan megtudja, hogy a féltestvére vagyok. Vagy Dorothea-nak, akit minél előbb meglátogatok és visszacsábítok.
Szomorú és nem túl erkölcsös viselkedés tőlem az, amit most tenni készülök. De Do apja már réges rég alulról szagolja az ibolyát és minden bizonnyal ennek a lánya is eléggé örül. Majd veszek neki egy pezsgőt útközben.
Így a zuhany alatt, hideg vízzel itatva felhevült testem, eldöntöttem, hogy mindenképpen vissza kell szereznem Dorotheát. Nem vagyok az a hősszerelmes típus, ezért is sokkal komolyabb az a szerelem, amit én érzek. És időtlen idők oda bele vagyok habarodva abba a nőbe. Az egyetlen kellemetlen tényező csak az apja volt, aki nem engedte, hogy akár csak egy lépéssel is közelebb kerüljek a lányához. Ő azonban most kiesett a ringből. Furcsán boldoggá és egyben idegessé tett előre megjósolt győzelmem.
Dorothea biztosan örülni fog nekem. Merem remélni. Atyaég, mi lesz, ha nem?!
A húgocskám ezer százalék, hogy sokkal keményebb dió lesz. Elég valószínű, hogy Scar kevésbé fog örülni nekem. Én változtattam át, ráadásul bele is kavartam egy kicsit a családi idilljükbe, még nagyon régen, de kizárt, hogy megörülne nekem, ha megtudná. Valószínűleg, csak azt a részt vallom majd be neki, hogy a bátyja vagyok, a többi pedig a múlt. Ha nem lesz sok kérdése, sima ügy lesz, ha lesz, akkor majd kimagyarázom magam valahogy.
Vacogva és libabőrösen szállok ki a zuhanyzóból, majd a magamra kapok egy farmert és egy pasztellpólót. Mozgalmas nap lesz a mai. Sok dolgom lesz. Sok hódítani való nő áll a sorban. A legjobb lesz, ha bekapok az akcióim előtt valamit. Vagy valakit.