Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 12, 2014 1:58 pm
Ugrás egy másik oldalra

Elena & Elijah & Kath


Felhúzott szemöldökkel, szkeptikus pillantással hallgattam, ahogy felhánytorgatja az összes rosszabb tettem, amit a múltban tettem. Persze, a legjobb védekezés a támadás és ezt Elena is tudja. Azért egy tyúklépést hátráltam, amikor odalépett elém, fő az elővigyázatosság. Hiába vagyok ember, gyengébb, lassabb, nyomorult szükségletekkel, most egy eredetivel az oldalamon állok vele szemben. Nevezhet, aminek akar, vághat hozzám bármit - ami nem nehezebb és szilárdabb egy kanapénál - és sopánkodhat itt, amiatt, hogy Caroline-t átváltoztattam, levagdostam John ujjait vagy okoztam pár kellemetlen pillanatot az exének és a jelenlegi pasijának. A kis szöszi köszönetet mondhat nekem, véleményem szerint soha nem történt jobb dolog az életében, mint az átváltozása. John pedig megérdemelte. Nagyon is, és egyébként meg mindegy, mert visszakapta az ujjait, nem?
- Kösz a tanácsot! - mondtam elmosolyodva. - De akkor fogadj meg egyet te is. Használd ki az időd, töltsd együtt az utolsó napokat a szeretteiddel, mert ha legközelebb találkozunk már nem ebben a nyomorult ember testben leszek. - mondtam a tőlem megszokott határozottsággal és elszántsággal, mintha már pontosan tudnám a gyógymódot a bajomra. Őszintén fogalmam sincs, de minden lehetőséget meg fogok próbálni. Visszaváltozásom után a legelső dolgom pedig az lesz, hogy szépen csendben levadászom Elenát.
- Én a helyedben azt tenném, amit mond. - javasoltam Elijah-ra mutatva és tekintetem is rajta hagytam.
Félrebillentett fejjel figyeltem, ahogy mérgét elbújtatva igyekszik kimérten szólni a hasonmásomhoz, úgy, hogy az így is elrettenjen. Mindig is csodáltam, hogy képes így beszélni, nem kiabál, tajtékzik, de mégis eléri, amit szeretne. És most engem véd. Önkéntelenül is mosoly került az arcomra, mikor láttam, hogy milyen erővel igyekszik óvni és próbálja megtartani a belé vetett hitem. Éreztetni szeretné, hogy van valaki, akiben bízhatok, hogy nem vagyok egyedül. Ezt mindenképpen meg kell köszönnöm neki




Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 10, 2014 6:07 pm
Ugrás egy másik oldalra
- Sajnálom Elena, de most nem Kathről van itt szó. Különben is ha ennyire lenézed azért amiért Ő nem VOLT képes bocsánatot és megbánást tanúsítani, akkor miért teszed te is ugyanezt? Talán te is ugyanolyan romlott volnál? -próbáltam a szavaimat megválogatni, de nem igazán sikerül úgy szónokolnom, hogy ezzel ne emlegessem fel Katerine mennyire egy ribanc volt a múltban. Talán most is az, de hiszem hogy megakar változni. - Akárhogyan is. Azt mondtam, hogy könyörögj a megbocsájtásáért. -mondtam felingerelve és egyik kezemet a vállára tettem úgy kényszerítettem térdre. - Örülj, hogy megúsztad ennyivel. -vigasztaltam Elenát. Nem szerettem volna fájdalmat okozni senkinek, de fel kellett mutatnom valamit Kathnek, hogy lássa bennem bízhat és képes vagyok kezelni a helyzetet és vigyázni rá. Hogy többé nem kell menekülnie és félnie semmitől.
Vissza az elejére Go down

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Cora Bouchard-Taylor
Keresem :
my only hope for happiness
Alagsor       Ac175eb70cfd08fed11773123e0bbb82

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the emerald sity
Hobbi & foglalkozás :
⊂ mayor of seattle, leader of the Council



A poszt írója Cora Bouchard-Taylor
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 5:11 pm
Ugrás egy másik oldalra
Katherine & Elena & Elijah

- Szóval kérjek bocsánatot. Térdeljek le, és kérjek bocsánatot - ismételtem a szavaikat, de hangomban több volt a gúny, mint amennyit eddigi életemben bármikor megengedtem volna magamnak.
- Ő bocsánatot kért, mikor levágta a nagybátyám ujjait? - kérdeztem, és elléptem Elijah elől, hogy megcélozzam Katherine-t, és odaléptem elé. - Bocsánatot kért, mikor vámpírrá változtatta a legjobb barátnőmet? - köpködtem szinte a szavaimat, miközben tekintetem kristályossá vált, de még így is annyi volt benenm a düh, hogy fel tudtam volna robbanni, és velem együtt robbantak volna ők is, ha ez megtörténik. - Mondd, bocsánatot kértél, mikor fájdalmat okoztál Stefannak és Damonnek? Tőlük bocsánatot kértél? - sziszegtem tovább.
- Azt kaptad, amit megérdemeltél. És még így is többet, hszen itt vagy. Élsz. Kaptál egy lehetőséget, hogy az légy, aki akartál lenni. Használd ki, míg valaki ki nem töri a nyakadat - léptem aztán el előle, de a szavak még így is csak úgy jöttek az ajkaim közül.  
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 2:30 pm
Ugrás egy másik oldalra

Elena & Elijah & Kath


Szkeptikus tekintetem Elenára emeltem és fintorogva mértem végig. - Ez jellemző rád. Azt hiszed mindenki olyan életre vágyik, mint a tiéd? Azt hiszed mindenki olyan akar lenni, mint te? - higgadtságot erőltettem magamra és igyekeztem nem letépni a fejét. Nem, mintha egyébként sikerülne, de jó érzés volt belegondolni. Mennyivel könnyebb lenne elviselni a fejvesztett Elenát és most szó sincs képletességről. Szó szerint kívánom neki, hogy vesszen el valamerre a feje. Mennyi probléma, mennyi rávesztegetett energia és düh szabadulna fel egy pillanat alatt. - De hidd el, a legutolsó ember vagy, akire én irigy vagyok. - bizonygattam a hazugságomat. Jelen pillanatban rettentően vágytam a vámpírlétre, ami neki megvolt, nekem pedig nem. Igazságtalanság.
- Sejtettem, hogy ez fog következni. - ingattam a fejem jobbra-balra. - Hiszen ezzel a legegyszerűbb előrukkolnod ilyen helyzetekben, nem igaz?! A csúnya, gonosz Katherine csak kihasználja a férfiakat. Azért egy pillanatig te is elhitted, hogy képes leszel bemesélni ezt neki, hogy aztán megint elveszítse a belém vetett bizalmát, igaz? - vontam fel kérdőn szépen ívelt szemöldököm. Gyengéden megszorítottam Elijah tenyerét és felpillantottam rá. Nagyon féltem tőle, hogy ennek a nyomorultnak sikerül ellenem fordítani csupán néhány szavával, mert tény, előfordult, hogy a férfiak érzéseit a saját jólétemre fordítottam. Most azonban nem. Ez teljesen más. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, amikor láttam, hogy Elijah-t egyáltalán nem hatják meg a sértő szavak, majd újra Elenára emeltem tekintetem. - Egyre ravaszabb vagy, Elena. - nyugtáztam, de hangomban egy csipet elismerés sem volt.
- Mi az? - kérdeztem Elijah-tól, miután egy szúrós pillantást intézett irányomba. - Beadta nekem a gyógyírt. Teljesen kiszolgáltatott voltam miatta az elmúlt napokban, amiket teljesen egyedül kellett átvészelnem. Elraboltak, megvertek, leütöttek, minden miatta történt. - motyogtam az orrom alá durcásan. - Érthető, hogy egy kicsit örülök, amiért most a fagyi visszanyal... - és annak is, hogy egyáltalán van valaki, aki itt van velem, átsegít ezen az időszakon és védelmez. De annak még jobban, hogy ez te vagy, Elijah. Mondták ezt már csak a szemeim. Nem akartam Elena előtt ilyen mély érzésekkel teli mondatokba bocsátkozni.
Nem mondom, tetszett Elijah büntetésmódja. Én mondjuk valami drasztikusabbat találtam volna ki, de talán ezért is jobb, hogy az, aki mellettem van. Szónoklatom ellenére azonban igyekeztem egy vonallá összepréselt ajkaim közül eltüntetni a vidámság minden jelét és várakozón néztem Elenára.


Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 1:47 pm
Ugrás egy másik oldalra
Szúrós tekintetet vetettem Katherine felé. Olyat, amilyet Klaus felé szoktam mikor túlzásba viszi a kárörömködést. Nem azért büntetem meg Elenát, hogy Katherine élvezze ezt, hanem mert megérdemli. - Ez afféle mendemonda, Elena. Én sem vagyok jobb, mint a többiek. -mondtam kicsit több szomorúsággal a kelleténél. Kicsit kezdtem utálni ezt a híresztelést, ami rólam terjed. - Ne feszítsd tovább a húrt Elena. -csitítgattam. - Nem szeretnélek bántani. Nem ezért jöttem. Csupán annyit szeretnék kérni, hogy kérj bocsánatot tőle. -mutattam Katerina felé. - ...és ha lehet érzéssel. -tettem hozzá egy köhintés kíséretében. - Természetesen erőszakkal is kiszedhetem belőled ezt a bocsánatkérést, de szerintem erre nem kerül sor. Ó és kérlek térdepelj is le. -mondtam gyorsan még a végére. Tudom, hogy sima bocsánatkéréssel nem érné be Kath, így kielégítőbb lesz és az öcsémet sem haragítom magamra, amiért megöltem Elenát.
Vissza az elejére Go down

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Cora Bouchard-Taylor
Keresem :
my only hope for happiness
Alagsor       Ac175eb70cfd08fed11773123e0bbb82

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the emerald sity
Hobbi & foglalkozás :
⊂ mayor of seattle, leader of the Council



A poszt írója Cora Bouchard-Taylor
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 11:08 am
Ugrás egy másik oldalra
Katherine & Elena & Elijah

A legelső pillanatban csak Elijah-t pillantom meg. Bár őt sem láttam eddig még olyan gyakran, most találkoztunk először úgy igazán ,de ahogy megpillantottam tőle nem messze Katherine-t, már nagyjából sejtettem, hogy mire számíthatok. Gondolom, elmondta, hogy általam lett újra ember, szóval... öhm, ezáltal kiváltottam egy ősi haragját?
- Pedig szenttül hittem, hogy legalább te normális és tisztességes vagy a családodban... - címeztem még Elijah-nak, de immáron nem volt bennem annyi félelem, inkább a makacsságom jelent meg, és az, hogy sosem adom fel... a tekintetem csak erről árulkodhatott.
- Szóval tönkretettelek... - kérdeztem Katherine-től az ő szavait ismételve, majd felsóhajtottam, és a tekintetébe néztem. - Tönkretetted te nélkülem is. Neked mindig csak az fájt, hogy... nekem mindenem megvan. Irigy vagy. Voltál. Leszel. És most büszke vagy magadra, amiért néhány múltbéli érzést kihasználva Elijah-t is kihasználod. Hiszen ő szeretett, nem? - kérdeztem felvont szemöldökkel. - Hát gyerünk. Akkor állj bosszút. Utána annyira sem fogsz törődni ezzel a férfival, mint az utca betonjával.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 10:51 am
Ugrás egy másik oldalra

Elena & Elijah & Kath

Úgy vigyorogtam, mint a tejbetök, mialatt Elijah kezét szorongatva haladtam végig az egyetemen. Nem tehettem róla, nem tudtam lehervasztani a vidám mosolyt, még akkor sem, amikor láttam, hogy Elijah milyen dühösen megy mellettem. Túl jó érzés kerített hatalmába, ahhoz, hogy tovább búslakodjak, amiért emberré váltam. Valaki törődött velem, érdekelte élek-e vagy halok és valamilyen érthetetlen szerencse folytán Elenát készültünk elintézni. Ez bőven elég ok a boldogságomra.
A remény egyre kevésbé mozgott bennem, amikor az alagsor felé közeledtünk. Átkutattuk az egész egyetemet és már csak ez az egy hely lehet. Ha itt nincs, akkor elsiklottunk valami felett, mert lehetetlen, hogy az a kis nyomorult nem jött el.
- Oh, nicsak ki van itt?! Csak nem a Whitmore ház legmélyebb titkait készülsz épp felfedezni? Nem vagyok biztos benne, hogy neked való lenne a látvány. - szólaltam meg boldog hangom, melyben erősen cinikus él bújt meg. Széles, kárörvendő vigyor terült zét az arcomon és csillogó szemekkel pillantottam rá Elijah-ra, miután megszólalt. Tényleg csak ennyi lett volna? Minden megoldódik az elcseszett életemben, felkapaszkodom a mély árokból, amibe estem, ha Elijah megjelenik? Ő a kulcsa mindennek? Velem kell lennie, különben még az ilyen nyikhaj utánzatok is képesek tönkretenni? - Elena... rég láttalak. - na, nem mintha ez akkora bánat lett volna számomra. Örültem, hogy egyedül találtunk rá, bár nem mintha több esélye lett volna, ha a hű pincsikutyája, Damon is vele tartózkodik, de tény, hogy így némiképp megkönnyítette a dolgunk. Szemem dühösen villant rá. Tönkretettél, te ribanc. Beadtad nekem a gyógyírt. Mégis mit képzeltél, hogy nem fogod ezt még egyszer megbánni? - Remélem élvezted az elmúlt pár napot, mert most vége. Azt kapod, amit te adtál nekem. Tönkretettél és nem érdemelsz jobbat. - jelentettem ki immár mosolytalanul. Dühösen és elkeseredetten álltam előtte. Eddigi kárörvendő hangulatom szertefoszlott. Erőt vett rajtam a düh, a kétségbeesés és a bosszúvágy. Látni akartam, ahogy úgy szenved, ahogy én.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 10:19 am
Ugrás egy másik oldalra
Elena & Kath & Lijah
Katherinet egy szó nélkül magammal rángattam és átkutattam az egész egyetemet Elena után. Már csak az alagsor maradt. Levágtattam a lépcsőn és ott volt ő. Életemben egyszer láttam. Éppen elég volt. Tatiára emlékeztet, de a jósága Katerinára. Még szerencse, hogy nem sikerült mélyebben szóba elegyednem vele a múltban. Még a végén belé is beleszeretek. - Elena Gilbert. -állok meg mögötte. Katerine kezét szorongattam. Dühös voltam. A szemeim szinte villámokat szórtak a lány felé. - Elijah Mikaelson vagyok. De ezt gondolom már tudod. -mondtam egyik kezemet a ruhámhoz emelve, hogy igazítsak egy gyűrődésen. - Úgy hallottam bántottad a barátnőmet. -teremtem egyenesen elé. Egy fejjel fölé magasodtam. Nem lesz nehéz legyűrni.
Vissza az elejére Go down

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Cora Bouchard-Taylor
Keresem :
my only hope for happiness
Alagsor       Ac175eb70cfd08fed11773123e0bbb82

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the emerald sity
Hobbi & foglalkozás :
⊂ mayor of seattle, leader of the Council



A poszt írója Cora Bouchard-Taylor
Elküldésének ideje Vas. Márc. 09, 2014 10:03 am
Ugrás egy másik oldalra
Katherine & Elena & Elijah

Hogy miért idevezetett az első utam? Roppant jó kérdés. Nem voltam jó abban, hogy titkos kulcsokat keresgéljek, ámde az alagsor általában minden filmben olyan izgalmas hely volt, hát miért lenne itt másképpen?
Megálltam egy ajtó előtt, de ahogy megpróbáltam belépni, az ajtó nem nyílt ki. Zárva volt. Ennek értelmében úgy hiszem, pontosan tudom, hogy mit találtam. És félő, hogy... de nem, nincs odabenn senki.
Léptekre lettem figyelmes a hátam mögött, és odakaptam a fejemet. - Ki van még itt? - néztem a lépcső irányába kissé zaklatottan. NEm tudtam, mire számíthatnék ezen a helyen... csak reméltem, hogy nem Dr. Maxfield az.
Vissza az elejére Go down

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Cora Bouchard-Taylor
Keresem :
my only hope for happiness
Alagsor       Ac175eb70cfd08fed11773123e0bbb82

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the emerald sity
Hobbi & foglalkozás :
⊂ mayor of seattle, leader of the Council



A poszt írója Cora Bouchard-Taylor
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 01, 2014 2:33 pm
Ugrás egy másik oldalra
****
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra
Vissza az elejére Go down
 

Alagsor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Alagsor
» Alagsor
» Alagsor
» Alagsor
» Alagsor

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Helyszínek :: Whitmore főiskola :: Whitmore ház-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •