|
Elküldésének ideje ♛Vas. Jún. 02, 2013 10:08 pm Ugrás egy másik oldalra ♛ | Eva Regina Fischer You have no idea what I am capable of  Adatlap • Teljes neved: Eva Regina Fischer
• Korod: 598 év
• Születési adataid: Bulgária, Szófia ;; 1414. október 11.
• Play by: Lana Parrilla
• Fajod: Boszorkány
• Beceneveid: -
• Érdeklődési köröd: A tudományom kiakad ott, hogy boszorkányként szeretek varázsolni. Ez a legfőbb tevékenységem... más igazából sosem csináltam, és ezek után sem fogom elkezdeni. | Mutasd magad! Mit akarsz tudni rólam? Azt, hogy mindig ilyen rosszkislány voltam-e? A válaszom egy határozott "nem"-ben kimerül. Hiszen a Ki vagyok én? - nevezetű kérdést már számtalanszor tették fel. Voltam jókislány is, ez tagadhatatlan. A személyiségem okkal mondható összetettnek. Eleinte kedves voltam, emberi... de miután a varázslatomat elvégeztem magamon, miszerint ne legyek képes öregedni, minden megváltozott. Az ég vörös lett, a csapból vér folyt... minden szép, minden jó kiveszett a világból, ezért is láttam úgy, hogy nekem sem kell tovább jónak lennem. Örültem, hogy kedvemre használhatom az erőmet, és nem kell tekintettel lennem senkire. Hiszen mi értelme van úgy, hogy mindig mindenki téged figyel? Én kiiktattam azokat, akik akadályozni akartak.
Nem tűröm az árulást, bár magam is néha szavaszegő vagyok, és nem a becsületességemről váltam híressé. Vagy inkább hírhedté.
A külsőm... nézz rám! Gyönyörű vagyok, vagy netán másképpen véled? A gyönyörű szemeim barnán csillognak, a hajam szintúgy barna, és ha a nap megvilágítja, kellemes meleg árnyalatot kölcsönöz neki. Magasságom átlagos, mosolyom ördögi. Kell ennél több? |
Életem története
2013.
Még mindig nehezemre esett feldolgozni, hogy eddig minden célom hiábavalónak bizonyult. Azt akartam végre, hogy... valaki mondja el, súgja meg, mi kell ahhoz az átkozott varázslathoz! Szükségem van... RÁ! Istenem, mennyire hiányzik... mennyire érezni akarom a szeretetét ismét... hová veszett? Mit tett, amiért el kellett venniük tőlem? A válasz olyan egyszerű... visszaéltem a hatalmammal. És vele fizettem meg. Őt vették el cserébe. A húgomat. Akit mindennél jobban akarok újra... az egyetlen, aki még gonoszként is elfogadott. Az egyetlen, aki megért, és tudja, mit miért teszek.
- Sikerrel jártál? - vontam fel a szemöldökömet kíváncsian, mikor megjött a kis segédem. Szerettem, ha minél előbb megkapom a válaszokat a kérdéseimre, és... úgy tűnik, most eljött az ideje ennek is.
- Mi kell a varázslathoz? Mondd el! - néztem a fekete szemekbe, amik úgy néztek rám, mintha itt rögtön köddé akarna válni a félelemtől. Nevetséges. Mennyire megfélemlíthetőek ezek a kis senkik. Csak emberek... nevetséges, gyenge emberek. Úgy érzem, meg fogok őrülni, ha ezek a tekintetek tovább kísérnek majd. Nem értik, mit miért teszek. Nem is nekik, hanem nekem kell ezt megértenem. Foglalkozzanak inkább a saját dolgukkal... vagyis azután, hogy az én kérésemet teljsesítették.
- Kell egy... Petrova vére... - bökte ki hezitálva, mire megmerevedett testtel kihúztam magam, felálltam az íróasztalom mögül, és kitágult szemekkel fixíroztam az arcát. Ajkam lassan vékonnyá vált, majd megjelent egy mosoly rajta, és ravaszsággal telitődött meg ez a gesztus.
- Remek. Szóval egy Petrova... csak egyet ismerek, aki készséggel segíteni is fog - mondtam, beletúrva fekete, ében hajamba, és felnevettem. Körülbelül az ördög tud így nevetni. Szinte már előre élveztem a fájdalmat, és mindazt, amit a mágikus világra fogok szabadítani, ha a varázslatot elvégzem.
- Katerina... hm... ideje lesz újra találkoznunk - meredtem ki az ablakon még mindig vigyorogva.
***
Nem tellett sok időbe, míg egy térkép fölé görnyedve megtaláltam azt a bizonyos helyet, ami annyi ígéretet, annyi balsejtelmet sugallt. Jó ég, képes valami ennyire energikus, ennyire... érzéki lenni? Mystic Falls... ahogy kiejtem a nevet, máris olyan furcsa áramlás suhan végig rajtam, mintha villám csapott volna belém, és az töltött volna fel energiával. Jókedvem egyáltalán nem akart elmúlni, és fogadni mernék, hogy ez még akkor sem fog változni, ha Katerina elutasít. Nem érdekel, mit mond. Megszerzem a vérét. Jön nekem eggyel. És ha az életébe is kerül... akkor is megszerzem...
Jólesően szippantottam be a síkvidék kellemes levegőjét. Határozottan más azok után, amit a nagyvárosokban megszoktam, de kellemes. És... ami azt illeti, itt minden csak rám vár. Esküszöm, testvérem... visszaszerezlek. Ha kell, újabb életeket adok érted. De mire leesik a hó... velem leszel...!
Célok a városban Azért jöttem, hogy felkeressem Katerinát. Vagy ma már Katherine-ként éldegél? Fene tudja már, ezek a zavaros idők... talán örülni fog nekem, talán nem. Tény, hogy az utolsó találkozásunkkor nem volt bennem túlzottan sok emberi érzelem. Lehetséges, hogy azok után nemes egyszerűséggel a torkomnak ugrik... főleg ha megtudja a céljaimat... vissza akarom hozni halott testvéremet az életbe... Katerina vére által... |
A színfalak mögött... • KOR 17
• NÉV: Zsani
• TAPASZTALAT: Három teljes esztendeje
• MULTIK Nagyon sok van belőlük
- DIARIES FRPG - |
|
|
Elküldésének ideje ♛Szer. Jún. 12, 2013 6:51 am Ugrás egy másik oldalra ♛ | |
|
Kezdőlap
Habár nem is tudom lehet nem kellett volna, a véremet akarod venni.... De mindegy is, kitérek a karakterlapodra. Tetszett, szépen volt megfogalmazva, hát valóban nem okoztál csalódást ez a lényeg. 
Eva karakterét valahogy így tudtam elképzelni mikor kiírtam a keresett karakterek közé. Nem "beszélek" tovább, mert naphosszat tudnék írni a lapodról! Elfogadva, és irány foglalózni, és utána támadd meg a játékteret... 
(És nem utolsó sorban, ígérj nekem egy játékot 
)